Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-41

410 41. országos ülés 18»2. április 29-éu, pénteken. juh! a jobboldalon. Elnök csenget.) mert a pártban | is van annyi lelkesedés állami souverenit ásunk iránt, . . . Thaly Kálmán.' Péchy Tamásban van! i (Mozgás a jobboldalon.) Ragályi Lajos:. • közjogunk százados alkotásai iránt, hogy azt, a ki mindezeket ilyen módon megtámadta volna, egy perczig sem tűrte volna meg e párt a ministerelnöki széken. (Zaj és ellenmondás a bal- és szélsőbalon.) A niinisterelnök úr azonban — legalább az én felfogásom szerint, de a páit tagjainak felfogásával is egyezőleg — nem azt mondotta, hogy a csendőrség tekintélyét a fekete-sárga szín és a kétfejű sas van hívatva emelni, hanem azt mondotta, hogy a csendőrség tekintélyét — miután a csendőrtisztek a honvédtisztekkel egyenlő rangosztályokba vannak sorozva és fegyelem tekintetében is a honvédelmi minister alá tartoznak — növeli az, ha a honvédtisztekkel kardbojt tekintetében egyenlő elbánásban részesülnek. (Zaj és ellenmondás a bal- és szélsőbalon.) Thaly Kálmán: Ott is hiba van! {Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ragályi Lajos: A szabadelvű pártban uralkodó consternatiot, a melyet a t. ellenzék szónokai felemlítenek, nem a ministerelnök úr ezen nyilatkozata, vagy annak félreértése okozta, hanem okozta inkább az, hogy miután az ellenzék t. szónokai a színeket és czímert mindig együtt említették s azt mondották, hogy a csendőrség az állami souverenitás jelvényeit egyáltalában nem hordja, ennek következtében azok, a kik e párt kebelében a csendőrségi ruhát nem ismerik, azt hitték, hogy ez valóság, hogy a csendőrség sem az állam színeit, sem annak czímerét nem viseli, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Időközben azonban fel lett világosítva a párt többsége az iránt, hogy ez tévedés, mert a csendőrség az állami souverenitás jelvényeit egyenruháján viseli: ott van a magyar czímer és a magyar czímer körűi e felírat >A hazáért és királyért.« Thaly Kálmán: Igen, a kétfejű sas és a sárgafekete szín alatt. (Zaj, mozgás bal felöl.) Ragályi Lajos: A t. képviselő urak közül egyik-másik azt mondja, hogy ezen állításom nem felel meg a valóságnak, hát utasítom bármelyik egyenruha-kereskedőhöz, (Élénk derültség a szélső baloldalon.) méltóztassanak ugyanazt megtenni, a mit beszédem alapossága czéljából én szinten megtettem, hogy — el levén arra készülve, hogy nekem elhinni ezt nem tudják, nem fogják — elmentem az egyenruha kereskedésbe és meggyőződést szereztem magamnak a felől, hogy e köríratos czímer a csendőrségi egyenruha kiegészítő részét képezi. (Élénk helyeslés jobb felöl Nagy zaj a szélsőbalon.) Es hogy ' a ministerelnök úr nyilatkozata a tiszti kardbojazonosságának a tekintélyre való kihatása tekint tétében sem képelhet oly óriási közjogi sérelmet, mint a minőnek azt az ellenzék szónokai minősíteni kívánják, annak igazolására csak egyre hivatkozom, hogy gróf Andrássy Gyula, a kit nemzetietlen törekvésekkel csakugyan seuki sem vádolhat, a honvédség felállításakor tudomásom szerint egyenesen súlyt helyezett arra, hogy épen a tekintély szempontjából a honvédségi kardbojt a közös hadseregbelivel egyforma legyen. (Nagy zaj a bal- és szélsőbalon.) És ne méltóztassék elfeledni, hogy a honvédség, melynek intézményét oly nagy lelkesedéssel fogadtuk, e kardbojtot létesűlése első pillanatától fogva viseli a nélkül, hogy abban bárki is közjogi sérelmet látna, Es az az eljárás, melyet a t. ellenzék e kérdésben tanúsít, egészen megegyezik egyéb eljárásával s erre az eljárásra nézve jellemző. Mert az ellenzék igen t. szónokai azt vetik szemünkre, hogy mi mindig pártszempontokat kívánunk érvényesíteni. Pedig nem tagadhatja, el a t. ellenzék, hogy viszont mi is egész jogosultsággal állíthatják, hogy a t. ellenzék is minden kérdés megbírálásánál először azt a szempontot veti fel, hogy nem lehetne-e e kérdést a nemzet felháborodásának e párt ellen való irányítására felhasználni ? (Élénk helyeslés jobbról.) Mert teljesen eltekintve attól a kérdéstől, hogy nem lett volna-e helyesebb, 11 év előtt, mikor az uniformis megállapíttatott, e tekintetben máskép intézkedni: a mai vitában csak az a lényeges, hogy a ministerelnök urnak az adott helyzetnek megfelelő ^nyilatkozata alkalmas-e arra, nyújt e arra kellő jogos indokot, hogy azon minister elnöki nyilatkozattól és azon körülményből kifolyólag, hogy mi incidentaliter nem siettünk e kérdésben az önök kívánságának eleget téve, a kormányt megbuktatni: önök ellenünk a nemzetietlenség, a hazafiatlanság vádját emeljék? (Zajos tetszés jobbról. Nagy zaj és ellenmondás balról.) En azt hiszem, hogy ez erre nem elégséges és azon szerény véleményt táplálom, hogy e szenvedélyességi időszak elmultával nemcsak a nemzet többsége, de még a t. ellenzék tagjai is kénytelenek lesznek ezt beismerni. Mert abból, hogy mi ez incidens alkalmából nem siettünk a ministerelnököt megbuktatni, ne méltóztassék ellenünk azon vádat emelni, hogy mi nem bírunk érzékkel a nemzeti aspiratiok iránt. Mi szívesen látjuk azt, ha a nemzetben a nemzeti aspiratiok nyilatkoznak, szívesen elismerjük azt, hogy ezen agpirat ok ébrentartása az önök kötelessége és azt helyesen teszik önök, ha ezen aspiratiok ébrentartása tekintetében munkálkodást fejtenek ki, de viszont az a véleményünk, hogy az aspiratiok ébrentartása iránti munkálkodásnak nem szabad odáig terjednie, hogy ez által a par-