Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-39

B6Ö 89. országos ölés 189t. április 2f.én, szerián. nak erkölcsi kötelessége volna a legsürgősebb bajokon segíteni, a melyeket ágy ezen, mint a másik oldalon elismert mindenki. A t. minister úr a közigazgatásban sokszor oly dolgokban is érvényesíti akaratát, a melyek nem gyökereznek szigorúan a törvényben; mennyivel könnyebben tudná érvényesíteni azt ebben ? Három dolgot kívánok, t. ház, felemlíteni. Az egyik ;iz, a mit Eötvös Károly t. barátom már felhozott, a mely igazán égető szükség, inert oly praegnans az igazságtalanság, hogy a választási lista az egyik pártnak kiszolgáltattatik, a másiknak nem, hogy azt hiszem, nincs részrehajlatlan ember, a ki ne mondja, hogy ezen rögtön segíteni kell. A másik az, hogy a t, ministerelnök úrnak segíteni kell azon elharapódzott visszaélésen, hogy az elnökök bizonyos helyeken — nem szólok most páríokról — ott, a hol akadályokat akarnak gördíteni, vagy némileg meg akarják hamisítani a választás eredményét, nem érik be azzal, hogy a választó polgár neve be van írva a névlajstromba, hogy adóját lefizette, hanem meglepik azzal is, hogy megkérdezik tőlük, hogy hány évesek? A ki ismeri népünk szokását, a ki tudja, hogy akárhány oly becsületes paraszt ember vagy leány van, a kitől ha megkérdezik, hogy mikor született, azt feleli, hogy kukoriczaszecléskor, krumplikapáláskor vagy nagy mosáskor, az belátja ennek a kérdésnek helytelenségét, a mely ezen felül semmiféle törvényben sem gyökerezik. Ezen tehát egyszerűen segíteni kell és lehetne is az által, hogy a t. belügyminister úr, mint a választási törvény végrehajtója, figyelmezteti a központi választmányokat arra, hogy az elnököknek egyebet nem szabad követelni, mint a mennyi a törvényben világosan ki van mondva. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A harmadik dolog az, hogy a választói névjegyzékbe csak a választópolgárok vétessenek fel s kimondatott, hogy nem választópolgár pedig az, a ki adóját a megelőző évben ki nem fizette. Ebből tehát az következik, hogy a ki bebizonyítja, hogy adóját lefizette, annak okvetlenül meg kell a választói jogot adni s attól semmi áron sem szabad azt elvenni. Ha tehát a törvény

7 szellemének meg akar felelni e részben a ministerelnök úr, egyenesen utasítást kell adnia, hogy a mely polgár bebizonyítja, hogy a megelőző évben adóját lefizette, attól a választási jogot megvonni ne lehessen. Ezek olyan dolgok, a melyekhez nem kell semmi nagyobbszerű törvényhozási intézkedés, hanem tisztán csak a törvény szellemében kell a törvényt végrehajtani. Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. ház! Csak egy igen rövid kérdéssel vagyok bátor a t. ministerelnök úrhoz fordulni. (Halljuk! Halljuk!) Ez az, hogy midőn ő maga is constatálta, hogy ismételve fordultak hozzá a képviselőjelöltek és választók a választói névjegyzékek beszerzéseért; s midőn egyszersmind elismerte, hogy ismételten fenforgott részéről e tekintetben az intézkedés szüksége: én a hibát épen abban találom, hogy ezen intézkedés szüksége fenforgott s az meg is történt. Egyetlen egy esetet sem tudok arra, t. ház, hogy azokat, kik miatt ez az intézkedés szükséges lett, utólag megbüntették volna. Már most vagy nem volt szükség intézkedésre s akkor illetéktelenül intézkedett a minister ur; vagy ha volt rá szükség, akkor hibáztak azok a közegek, a kik ezen intézkedést provocálták. En épen a kormányzati szellemben találom a hibát s ezt határozati javaslatomban is hangsúlyoztam. Nem mondom, hogy'a minister úr nem intézkedett akkor, midőn őt e tekintetben direcfc megkeresték, sőt készséggel elismerem, hogy igenis intézkedett; de az ilyen iutézkedés először a legtöbb esetben elkésik, másodszor pedig valóságos mozgósítás szükséges azon intézkedés elnyerésére, mert olyan nehézséggel jár az. Egy rövid példát mondok el a magam -választókerületéből, épen a legközelebbi múltból, (Halljuk! Halljuk ! bal felöl.) Midőn az én vármegyémben a pártok közt még nem volt meg a megegyezés, hiába kértünk választói névjegyzéket, mi nem fértünk ahhoz soha. De a mint a megegyezés megtörtént, rögtön két lithographirozott példányt szolgáltattak ki nekünk. (Derültség bal felöl.) Ahol ilyen viszonyok állnak fenn, nem elégszem meg azzal, ha a ministerelnök úr kijelenti, hogy ha panaszszal fordultak hozzá, intézkedett; hanem azt is kívánom, hogy ha ezen panasz jogosult volt, az illető panaszlottak meg is büntettessenek és ezért kérdezem a t. ministerelnök urat, mint belügyministert, hogy akkor, a midőn a panasz jogosult volt: kit, mikor és mi módon büntetett meg ezért ? (Helyeslés bal felől.) Lázár Árpád jegyző : Linder György ! Linder György: T. ház! (Halljuk! bal felől.) Előttem szólt t. képviselőtársam azt mondta, hogy elismeri, hogy valahányszor a t. belügyminister úrhoz fordult valaki panaszszal a választói névjegyzék kiadása körűi felmerült visszaélések miatt, ez mindannyiszor elintézést is nyert. En egy concrét esetet vagyok bátor a t. háznak bejelenteni, a mely velem az általános választásoknál Nagy-Komlóson történt. a hol mint képviselőjelölt felléptem. (Halljuk! bal felől.) Én a nagykomlósi választókerület minden egyes községi elöljáróságához fordultam, hogy a választói névjegyzéket megkapjam, de minden egyes község elöljárója illetőleg jegyzője azt