Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-34
250 S4. országos ülés 1892. április 21-én, csütörtökön. esetről? (A ministerelnök tagadólag int.) Én úgy tudom, hogy ezt az esetet minden lap szellőztette, de nem lehet megkívánni, hogy a ministerelnök úr minden napi újdonságot elolvasson, azt azonban megkövetelheti a ministerelnök, hogy a főispán ilyen esetekről neki jelentést tegyen és megköveteljük mi, hogy ha nem tett róla jelentést, azért kérdőre vonja őt. (Élénk helyeslés bal felől.) Ilyenek, t. ház, a viszonyok nálunk Zombor városában és nem jobbak egész Bács-Bodrog megyében sem. (Mozgás jobb felől.) Nem akarom az egyes eseteket fölhozni, mert azok mindegyike már többször szellőztetve volt; a sajtó rámutatott azokra, megnevezte azokat, a kik elkövették, azonban mindez nem segített. Napirenden van nálunk a községi állásoknak oly módon való betöltése, hogy a választási jog teljesen kij'átszatik s hogy a főszolgabíró, vagy szolgabíró kiváló kortesszolgálatért és sok esetben jó pénzért is elajándékozza ezen állásokat, sőt most már annyira mentek, hogy még bábaasszony! állást sem lehet ingyen kapni. (Derültség.) A jegyzői állások betöltése körűi történik azonban a legtöbb visszaélés. Ha pl. egy jegyzőt akar keresztülvinni a főszolgabíró, akkor egy, vagy két olyan strohmannal candidálja, a kiket semmi körülmények közt sem lehet megválasztani. Pl. egy szerb községben olyan embert, a ki szerbül nem tud, egy német községben olyat, a ki németül nem tud, vagy pedig a kit egyáltalában sohasem láttak még. Többször volt olyan eset, hogy még az ilyen is többséget kapott s akkor az illető főszolgabíró kiveszi zsebéből a lemondó ívet és megválasztottnak jelenti ki a saját jelöltjét. (Derültség bal felől.) Nem rég történt ilyen eset s mivel a visszaélés teljesen ecclatans volt, a törvényhatósági bizottság megsemmisítette a választást. De mit csinált a legközelebbi esetben a főszolgabíró? Egyedül candidálta ugyanazt, a kit előbb keresztül akart vinni s mást nem is eandidált mellette. Ezek napirenden vannak nálunk és hogy mind igazak, legjobban bizonyítja az, hogy az odavaló sajtó egyenkint felhozta ez eseteket, megnevezte a személyeket, a kik nagyrészt ma is hivatalban vannak és egyetlen egy esetben sem éltek sajtópörrel, pedig ecclatans, hogy sajtópör esetén ama hírek közlőit rágalmazás miatt okvetlenül elítélték volna. Ha pedig a ministerelnök úr még mindig kételkednék az általam felhozottak igazságában, én kész vagyok mindenkor akár bizalmasan, akár a ház színe előtt az illető adatokat rendelkezésére bocsátani, mert minthogy nem gondoltam, hogy ma itt beszélni fogok, nem állítottam össze magamnak az adatokat. Ilyenek lévén közigazgatási állapotaink, természetes, hogy én a költségvetést el nem fogadom. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! Természetesnek fogják találni, hogy a t. képviselő úr által most elmondottakat nem hagyhatom szó nélkül. (Helyeslés jobb felől.) Mindenekelőtt ki kell jelentenem azt, hogy a t. képviselő úr és én ebben a kérdésben nem vagyunk egyenlő helyzetben; mert a t. képviselő úr egy helynek ügyeit mindenesetre minden részeiben jobban képes, különösen a saját felfogása szerint megítélni, mint én, a ki nem vagyok abban a helyzetben, hogy az ország minden részeiben előforduló dolgokról tudomással birjak. Nem kívánok ezen ügy elől bármi kifogással, vagy ürügy alatt kitérni és nem akarom azt mondani, hogy ezen vádaknak nagy része választott megyei közegekre háramlik és nem akarok kitérni a kérdés elől azzal, hogy ezen ügyek miatt, ha valami helytelenül történt, engem nem érhet felelősség. Horánszky nándor: Mindenért felelős! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Én is azt akarom mondani, a mit Horánszky Nándor képviselő úr, hogy mivel azok az esetek, melyek az ország színe előtt felhozattak, olyan fontosak, hogy azokat minden szó és megvizsgálás nélkül hagyni nem lehet: biztosítom a t. képviselő urat arról, hogy az ott történtek minden részleteire nézve meg fogom magamnak szerezni a szükséges adatokat és annak idején a t. ház elé terjeszteni a valódi tényállást. Felkérem azonban a t. képviselő urat, hogy terjeszsze elő és bocsássa rendelkezéseaire akár a nyilvánosság előtt, akár magánúton a kezei közt levő adatokat; de most, midőn ezek még nem állnak rendelkezésemre, arra kérem a t. házat, méltóztassék bevárni e részben teendő intézkedéseimet, mindenesetre alkalmat fogok keresni arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kellőleg tájékoztassam a t. házat az ügy mibenlétéről, akár még a belügyministerium költségvetésének tárgyalása alatt, akár más alkalommal és arra is kérem a t. házat, hogy méltóztassék ítéletét felfüggeszteni addig, míg az ügyet minden oldalról megbírálni nem lehet. (Élénk helyeslés jobb felől.) Drakulics Pál: Egyelőre megnyugvással veszem a t. ministerelnök úr válaszát. Épen azt akartam felszólalásommal elérni, hogy a t. ministerelnök úr mélyebben tekintsen az ottani viszonyokba és a történt visszaéléseket, melyek a főispán, vagy más illetékes közeg útján tudomására nem hozattak, orvosolja. Ha ezen ügyek a ministerium eljárásában kellő orvoslást fognak találni, úgy én, mint a többiek, mindenesetre elismeréssel leszünk, hogy kötelességét teljesí-