Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-34
3t. orszftiros ülés 1892. április 21-é«, esütürtökJín. 243 Lits Gyula jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A belügyi táreza költségvetésének tárgyalásánál helyén van, hogy a t. ház előtt a belügyi administratiora nézve érdeméhez képest (Halljuk! Halljuk!) kettős kritikát gyakoroljunk. Mi, t, ház, administrationkkal úgy vagyunk, mint egy tengermelléki vidék, a hol ár és apály váltakozik, a hol ár önti el a vidéket, mint most elönti administrationalis életünkben a párturalom, a hatalmat mindenáron megtartani óhajtó kormányérdek. (Igás! Úgy van! a szélső haloldalon.) Emlékeztetem a t. házat, hogy pár évvel az előtt volt egy apály, ez akkor volt, midőn a véderő vita után a kormány szükségét látta úgynevezett purificatiot gyakorolni az administratio legfőbb közegei közt, ekkor volt, mint méltóztatnak emlékezni, az úgynevezett — a közéletben legalább így nevezték — főispáni ugratá«, midőn egy csomó főispán székéből kiugrattatott, azaz menesztetett. Hogy miért kellett akkor Magyarországon annyi főispánt oly tömegesen s oly hirtelenében meneszteni, arra nézve eszembe jut az, a mit egy utazó mondott Kairóról, hogy az félig európai, félig ázsiai város. Ez az utazó Magyarországot is talán félig európainak találná, hanem midőn ily jelenséget látna, azt mondaná, hogy Magyarország másik fele ázsiai. Nagyon természetes hogy midőn az administratioban a visszaéléseknek, a párturalomnak és a pártérdeknek pohara megtelt, kicsordul. Ezen közigazgatási comlptio az előbbi ministerelnöknél körülbelül a nyolczvanas évek elején vette kezdetét, a melyet ma hatványozottan folytat a jelen kormányelnök. Csanády Sándor: Épen oly bűnös, mint az ! Szederkényi Nándor: A ki figyelemmel kísérte és visszaemlékezik Magyarország administrationalis életére, igazat fojr nekem adni abban, hogy a Tisza-kormánynak visszataszító administrationalis uralma csakugyan a nyolczvanas években kezdett jelentkezni. Akkor jöttek — ámbár előbb is voltak, de annyira nem — akkor vette kezdetét a törvényhozásban is a híres megyerendezés, melynek főpontja a főispánok mindenhatóságának ki domborítása volt, melyet még a bíróságok fölé is emelni igyekezett. Természetes, ezen nagy dagály után bekövetkezett az általam említett apály a véderő vita után, mikor a purificatio folytán az ország egy részében a főispánok menesztettek. Ez idő óta kezdődik ismét a dagály. Most a dagály az úgynevezett calminatio pontjához közeledik. Hoitsy Pál: Az árboez csúcsához! Szederkényi Mndor: De, t. ház, míg erre rátérnék, miután három határozati javaslat van beadva és negyedik is adatott be, mely inkább pótlása annak a határozati javaslatnak, melyet Ivánka Oszkár képviselőtársam a választási törvény revisioja iránt adott be, miután ezen határozati javaslatok körülbelül mind azon körre vonatkoznak, mely körben mozogva én az administrationalis politika fölötti bírálatot gyakorolhatom: a határozati javaslatokat egyenkint veszem elő és itt azután a magam nézetét a mai politikai viszonyokra nézve elő fogom terjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Hoitsy Pál: Csak kérlelhetlenűl! Szederkényi Mndor: Horváth Gyula képviselő úr határozati javaslatot adott be, hogy a községeknek és városoknak pótadója újabban is mutattassák ki, hogy ez részint a pénzügyi viszonyokra, részint az új reformtörvényekre vonatkozólag figyelembe vehető legyen. A határozati javaslathoz, t, ház, készséggel járulok hozzá. Ebből látszik majd ki az eddigi kormány gazdálkodása és fogjuk látni Magyarországnak egy még eddig ismeretlen képét; akkor fogja látni a t. ház, hogy bizony ez az ország nagyon haladt. Kun Miklós: Nagy az adósság! Szederkényi Nándor: De oly irtózatosan halad, hogy maholnap keresni kell Magyarországon azt a községet, melynek pótadója az összes állami adóknak 50 százalékát fogja képviselni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Szükséges ez a pénzügyi helyzet bírálatára is, hogy lássuk, midőn az egyensúly helyreállításáról itt nagyon fenszóval beszélünk, az országos költségvetésben tulajdonképen a súly részben a községekre utaltatván, a teher oda háramlott (Úgy van! a szélső baloldalon.) és így az egyensúly képe nem őszinte és nem világos még eddig, mert előttünk azon költségek, melyeket a t. ház az újabb törvényekkel a községekre hárított, még ismeretlenek. Ide czéloz Horváth Gyula képviselőtársam javaslata és ahhoz szívesen hozzájárulok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A második határozati javaslat Ivánkát, képviselőtársamé, mely a választási törvényre vonatkozik és melyhez sorozom az Endrey t. képviselőtársam által ma pótlólag beadott határozati javaslatot, a mely két határozati javaslat a választási törvény revisioját sürgeti. Mind a kettőben az indokolás a legnagyobb figyelemre méltó. Én állami és közigazgatási szempontból is bátor vagyok e határozati javaslatokat a t. ház figyelmébe ajánlani, mert valóban a választási törvény revideálása nélkül ma, valamint alkot Hiányosságunk alapja, a parlamentarismus, fictionak mondható, úgy az ezen parlament által építendő közigazgatás nem lehet más, mint fictio. (Úgy van! a szélső baloldalon.) 31*
