Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-32

196 82« országos Ö'és 1892. április 8-ftn, pénteken. gyetlen és kíméletlen kézzel orvosolja. Ez helyes kijelentés volt és ha így történnék a dolog, én volnék az első, a ki meghajolnék előtte. De félreértések kikerülése végett ki kell jelentenem, hogy az 1875 ben bekövetkezett fusiotól fogva a közigazgatás államosításának kérdéséig folytonosan a szabadelvűpártnak voltam tagja; de épen az ezen törvény tárgyalásánál kifejtett eszmék és a Csongrád vármegyében lábrakapott visszaélések voltak azon okok, a melyek teljes meggyőződéssel arra indítottak, hogy erre a helyre jöjjek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Midőn ez a szigorú főispán 1889. nyarán főispáni székét elfoglalta, a rá következő november 6-án tartott ál]andó választmányi ülésen azzal a helyzettel találkozott, hogy Csongrád városának 1870., 1871. és 1872. évből származó közpénztári számadásai vétettek tárgyalás alá. A megyei alszámvevő referálta az ügyet és a számbírálószék véleményéhez képest azt javasolta, hogy ezen számadások, minthogy azokat a számvevőség helyeseknek találta, helyeslőleg vétessenek tudomásul. Ezzel szemben felállt a megyei főszámvevő s azt a kijelentést tette, hogy ő már évekkel azelőtt átvizsgálta ezeket a számadásokat és hogy nemcsak az arra vonatkozó naplókat és főkönyveket, hanem az azokhoz tartozó okmányokat és nyugtákat is legnagyobb részben hamisaknak találta s épen azért már régebben jelentést tett az alispánnak, hogy ezen számadásokra, minthogy hamisak, a maga részéről csak tagadó számvevői véleményt mondhat. Ott az állandó választmányi ülésen jelentetett ez ki s én mint megyei volt árvaszéki elnök ott ültem. Es tán azt méltóztatnak gondolni, hogy ^:en erős kezű főispán teljesítette kötelességét"? Levonta a consequentiát, az igaz, a mi abból állott, hogy a legközelebb tartott megyei közgyűlésen, a kisebbségben levő ellenzék erőlködése daczára határozattá emeltetett az állandó választ niány azon határozati javaslata* mely szerint a számadások helyesek. A számadatok ekkép keresztül is mentek a számonkérő bizottság javaslata folytán. (EllenmonäáwTí jobb felöl) Van még folytatása is, t. ház. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A Csongrád városiak azonban nem elégedtek meg ezzel; megapellálták a határozatot a belügyministeriunihoz. G-r. Teleki Géza belügyminister új vizsgálatot rendelt el. (Mozgás a jobboldalon.) Csoda esett. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Ugyanazon számvevőnek adták ki a számadásokat újból való megvizsgálásra, a ki azt jelentette a megye közönségének, hogy nagy sikkasztásnak jött a nyomára, ezerek és ezerek elsikkasztattak; igaz, valósággal igaz, hogy hamis a főkönyv, hamis a napló, hamis a nyugták legnagyobb része. A főispán úr pedig

1 levonta a consequentiát és két hónap múlva a következő vármegyei tisztújító közgyűlés alkalmával azon főszámvevőt, a ki első sorban a sikkasztásról szóló jelentést tette az alispánnak, a főispán nyugdíjba küldötte, az alszámvevőt pedig- kinevezte Csongrád vármegye főszámvevőjévé, a ki ma is hivatalban van. (Közbeszólások a szélső baloldalról: Gyalázat! Ellenmondások és nyugtalanság jobb felöl.) Tudom én azt, t. ház, hogy a ki valamit állít, azért felelős. Én most nem községi gyűlésen szólok, bár ott is felelősséggel tartozom, nem a vármegye székházán beszélek; tudom, hogy Magyarország parlamentje előtt állok, a hol minden szavamért, minden állításomért felelős vagyok nemcsak a t. háznak, hanem repatatiomnak is. Ennek tudatában teszem azon kijelentést, hogy úgy ezen eset, mint az utána következő esetek egész erdeje mind igaz, de nem tudom, vájjon a t. belügyminister úr ezen általa jól tudott, jól ismert esetekkel szemben magának levonta e a consequentiát, hanem azt mondhatom, t. ház, hogy Csongrád vármegye lakossága magára nézve levonta a consequentiát, ha egyébbel nem, az ezen országgyűlési választásokkal. (Egy hang a szélső baloldalon: Elseperte a kormánypártot!) Csongrád vármegye főszolgabírája 1876-tól 1889-ig, tehát 13 éven keresztül nem számolt el több, mint tiz ezer forintnyi közmunkaváltsági pénzzel. A dolog szóba hozatott a megyei közigazgatási bizottságnak 1889. évi november havi ülésén és helyesen történt, hogy a főszolgabíró hivatalától felföggesztetett, vagyonára zárlat rendeltetett el. Vadnay Károly: Olvastuk! (Nagy zaj és mozgás bal felől.) Balogh János: Olvasta? Ha olvasta a t. képviselőtársam, vagy igazaknak, vagy nem igazaknak találta ezeket. Miért nem tett lépést ennélfogva az iránt, hogy ha, nem igazak, a vizsgálatot foganatosítsák; ha pedig igazak e dolgok, akkor nyugtassák meg Csongrád vármegye felzavart nyugalmát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Szeretem a közbeszólást, szívesen fogom látni a túloldalról s különösen Vadnay Károly í. képviselőtársam részéről, mert a mit elmondok, abban igazam van s tartom a biblia szavát: »ha igazam van, hallgass meg engem és ha nincs igazam, czáfolj meg engem«. Mondom, t. ház, hogy a csongrádi főszolgabíró hivatalától felfügesztetett s vagyonára zárlat rendeltetett s ő a közbejött tisztújításnál nem választatott meg főszolgabíróvá. Ezek nem tartoznak a dologhoz, de ugyanazon közigazgatási bizottsági nyilt ülésben kérdést intéztek az iránt,