Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-31

81, orízágos ttléi 1892. Április 7-én, csttBrtBkfin. j.73 állani; ha merészkedik ellenzéki képviselőjelölt lenni; ha a vakmerőséget odáig viszi, hogy ezen minőségében győz is: nincs a gyanúsításnak azon neme, melylyel el ne áraazszák (Zajos fel­Mállások bal felöl: Igás! Úgy van!) és akkor rög­tön omladinista, daeoromán, pángermán és Isten tudja mi minden lesz. (Igaz! Úgy van! a bal­oldalon.) Azokból, a miket Jókai Mór t. képviselő­társam igen helyesen mondott, legyenek szíve­sek azt a tanulságot levonni, hogy egyenlő mértékkel és egyenlő sulylyal mérjenek és ha a haza nem magyar ajkú polgárainak számára igen helyesen a jogok teljes egyenlőségét vin­dieálják a politikai mozgalmak terén, méltóz­tassanak ezen egyenjogúságot akkor is elismerni, tiltakozó szavukat akkor is felemelni, mikor ezen nem magyar ajkii honpolgárainknak, nem tudom minek alapján, csak a kormánypártiságot akarják megengedni és az ellenzéki zászló alá való csatlakozásukat a gyanúsítás tárgyává te­szik. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Különben csatlakozom azokhoz, a miket Horváth Gyula t. barátom mondott és kijelen­tem, hogyha különben hajlandó lettem volna is e rendelkezési alapot megszavazni, a t. minister­elnök úrnak a párt szervezkedésről és a főispá­noknak és más közhivatalnokoknak ezen párt­szervezkedésben való jogos részvételére vonat­kozó nyilatkozatai elegendők lettek volna arra, hogy a rendelkezési alapot ezentúl meg ne sza­vazzam. (Élénk helyeslés a baloldalon,) Igaz, hogy a törvény e tekintetben csak a bíróság tagjaira nézve intézkedik és igaz, hogy a törvényes intézkedések c tekintetben hézagosak, hogy törvényes intézkedéseink nem tartalmazzák mindazokat a biztosítékokat, a me­lyekkel a közhivatali befolyással szemben körűi kell bástyázni a választói szabadságot, de ebből először is az következik, hogy az erre vonat­kozó hiányzó törvényes intézkedéseket meg kell alkotni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ettől ]>edig a kormány — eddigi nyilatkozatai szerint — visszariad. Másodszor az is következik, hogy egy valóban alkotmányos érzületű, a sza­badság iránt igaz szeretettel eltöltött kormány addig is, míg a törvényes intézkedések hiányo­sak, azt a hatalmat, a melylyel mint felettes hatóság az alárendelt tisztviselőkkel szemben bír, arra fogja használni, hogy őket a helyes el­járásra utasítsa, (Elénk helyeslés a baloldalon.) nem pedig arra, hogy a pártszervezkedésben való résztvételre és ez által a hivatalos h .talomnak a politikai mozgalmakba való belevonására egyenesen felhívja. (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) A tételt nem fogadom el. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Lits Gyula jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. képviselőház! A t. túl­oldal szónokai részéről hallottuk folyton han­goztatni azt és a t. ministerelnök úr is előadta a választásokról szólva a maga trombitájával, hogy a parlamentarismust meg kell menteni. Mi az a parlamentarismus? Az, hogy a politikai pártoknak többségben levő tábora kormányozza az országot, de az állam nem jut azért a poli­tikai pártok birtokába, hanem az állam meg­marad a nemzet tulajdona. De az a nyilat­kozat, a mely az imént elhangzott itt az önök részéről és a ministerelnök úr ajkairól a ren­delkezési alapnak felhasználása tárgyában, meg­győz minket állandóan arról, hogy Önök azt hiszik, hogy az állam a szabadelvű párt tulaj­dona, holott az állam megmarad a nemzet tulaj­dona, az állami hatalom, az állam hivatalai és közegei mind csak a nemzet érdekében hasz­nálhatók fel. (Helyeslés bal felöl.) A parlamenta­rismus csak azt rendeli, hogy a kormányhata­lom kezelői a többségből választassanak és a többség megválasztottal a nemzet érdekében használhatják fel csak hatalmukat, nem pedig a párt érdekében. (Helyeslés bal felöl.) Hiszen ennek a következése az, hogy minden ellenkező áramlatot, minden pártot nemcsak igazságaik erejénél fogva, nemcsak politikai súlyuknál fogva, melyet a szabadelvű párt tagjai reprae­sentálnak, vernek le és küzdenek le a válasz­tási harezokban, hanem hogy az ország minden érdeke és haszonvétele, az állam minden befo­lyása s még ezen kivűl az államhatalommal való visszaélés is egy parinak táborába szegő­dött. (Élénk helyeslés bal felöl.) T. ház! Az a. theoria, hogy a főispánok politikai pártokat szervezzenek, a ministerelnök úr által nem utasíttatott vissza, hanem csak azt mondotta, hogy a főispánokat a. politikai moz­galmakból kizárni nem lehet. Hiszen minden ember tudja, hogy a mostani közigazgatási tör­vényeinknél fogva, melyek a candidationalis jogot constituálják és a candidationalis bizott­ságot is teljesen a főispán hatalmába adták, a közigazgatási tisztviselők megválasztása vagy meg nem választása a főispán kegyétől függ és a fegyelmi törvény kezelése is, a mint azt lát­tuk Zemplén vármegyében, egyes-egyedül a főispánok tetszésétől függ. (Zajos helyeslés bal felöl.) Hiszen a legbotrá yosabb dolgok alkal­mával, a hol a törvény kijátszásával egyeaesen a közvélemény leküzdésére, mintegy jelszóul azt használták, hogy a polgárok többségét yisz­sza kell szorítani, le kell verni, a főispánok állanak nemcsak a politikai választások, hanem ja vármegyei és városi választások élén is. Ok [ nemcsak mint általános országos korteaek, hanem 1 mint külön speciális kortesek lépnek fel. (Igae

Next

/
Oldalképek
Tartalom