Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-24

s 24. országos filés 1892. márczlns SO-án, szerdán. hogy van azokban megbízhatlan, bár kedvező, de csak ideiglenesen kedvező tény, melyre bizton nem számíthatunk. Ennek következtében, azt hiszem, szükségünk vau összes államháztartásunkat egész kezelésében, összes működésünkben a törvényhozás terén, a kormánynak egész kormányzatában és igazgatásában éber szemmel kísérnünk és nagy óvatossággal eljárnunk minden olyan kérdésben, a mely pénzügyi terheinkkel van összeköttetésben. (Helyeslés jobb felöl.) Mert egy elhamarkodott lépés, bár különben egészen nemes és jogosult vágyból eredő rohamos törekvés, esetleg oly pénzügyi eredményeket idézhet elő, melyekért a nemzet minket méltán tehet felelőssé. (Helyeslés jobb felöl.) Pedig, t. ház, nem lehet tagadni, hogy igen sok és jelentékeny teendő van előttünk. Nem lehet tagadni, hogy már elérkeztünk odáig, hogy a valutarendezés előestéjén, többet mondok, nem előestéjén, hanem hajnalán vagyunk, mely nagy és nehéz, sok munkával és óvatossággal, sőt megpróbáltatással járó napok munkáját nyitja meg előttünk, melynél még nem is vagyunk egészen tisztában: mekkora megpróbáltatások, mekkora óvatosság, körültekintés kötelességei várnak ránk. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt his'eni, t. ház, ha már ezen szempontok is arra intik a t. házat, hogy a legszigorúbb figyelemmel legyen e téren, különösen pedig pénzügyeink kezelésében e nagy érdekekre, nem illetéktelenül veszem én is magamnak e figyelmeztetésre a bátorságot. (Helyeslés a jobboldalon.) A nélkül, hogy kiterjeszkedném a reformoknak idealisabb, magasabb régióira, ha a kormánynak csak azon törvényjavaslatait és nyilatkozatait veszem szemügyre, melyek már eddig is ismeretesek a t. ház előtt, hogy sokat ne említsek, csak azt veszem tekintetbe, hogy a földmívelésügyi minister az állategészségügynek nagyobb biztosítékaitól elkezdve a Tisza-szabályozás rendszerének végleges megalapításáig; hogy a közoktatásügyi minister a kisdedóvók létesítésétől és a középtanodák átalakításától egészen az egyetemi rendszernek tökéletesítéséig és hogy az igazságügyi minister az igazságügyi reformok továbbfejlesztése szempontjaim!: menynyi költséget fognak igénybe venni és ha tekintjük a közigazgatásnak már bejelentett és hivatalos alakban már előttünk fekvő nagy reformját, mondom, ha csak ezen teendőket veszszük tekintetbe, a melyek közelebbről előttünk vannak,— úgy hiszem, hogy mindezen tényezőkből, a nélkül, hogy számításokat tehetnénk, előre megmondhatom, hogy nagy kiadásokkal fogunk találkozni, melyekről gondoskodnunk kell. (Igazi Úgy van! jobb felől.) Nem osztozom ugyan azon nézetben, melyben egyébiránt, azt hiszem, a háznak egy tagja sem osztozik, hogy semmi lépést előre ne tegyünk; hogy semmi reformot ne foganatosítsunk addig, a míg össze nem gyűjtöttük azt az összeget, a mely annak keresztülvitelére szükséges, mert az állami életben lehetetlen is, mert parallel mennek az igények egyfelől s a terhek fedezete másfelől; de a nélkül, hogy a legkisebb hátramaradást kívánnék a remrmok terén felállított követelmények hangsúlyozásával, azt hiszem, viszont jogosult azon kérésem, hogy e reformok létesítésénél a pénzügyi szempontot soha sem téveszszük szem elől. (Általános helyeslés.) Ha a helyes beosztást megtaláljuk — pedig azt meg lehet találni — abban az esetben létesíthetjük a reformokat, oly beosztást, mely mellett, habár talán lassúbb tempóban, de czélt érünk, a nélkül, hogy pénzügyeinket tönkretennők, vagy csak veszélyeztetnők is az egyensúlyt {Helyeslés jobb felől.) s azt hiszem, hogy nincs a háznak egy tagja sem, a ki bármely nagy szükséggel és igénynyel szemben ezt a fontos érdeket koczkáztatni akarná. (Helyeslés jobb felöl.) Azt hiszem, hogy ha meg tudjuk tartani a jelzett parallelát működésünkben, akkor egyúttal megtaláljuk a forrásokat a reformokra is. Tény ugyanis — hogy visszatérjek a pénzügyi politika feladataihoz — hogy állami életünk eddigi fejlődése azt bizonyítja, hogy állami bevételeink, főleg, ha azok ezentúl arányosabbakká fognak tétetni, de nem erőszakos fejlesztés, hanem természetes úton és törvényhozási intézkedések, valamint kezelési rendszabályok által, még kiadóbbakká fognak lenni minden teheremelés nélkül. Itt nem utalok többre, mint arra, hogy ha pl. a házépítkezéseknek nagymérvű i haladása, a mely nemcsak a fővárosban, hanem az ország többi részeiben is észlelhető, ha a részvénytársulatoknak fejlődése, a mely eonstatáltatott; h a a forgalom és fogyasztás emelkedése, mely évről-évre fokozottabb mérvben mutatkozik, ha a forgalom, fogyasztás, kereset fejlődése, mind megóvható, sőt fejleszthető lesz s ha az ipari alapítások nemcsak szaporodnak, hanem teljesen egészségesekké válnak, akkor, azt hiszem, ezek mindmegannyi tényező lesznek arra, hogy bevételeink az eddigi alapokon is és ha arányosabbakká tétetnek, még nagyobb mértékben emelkedjenek. (Helyeslés jobb felöl.) Ily módon megtaláljuk a reformokra szükséges fedezetet, a nélkül, hogy koczkáztatnók a kiegyezési egyensúlyt és a nélkül, hogy e nemzettől újabb áldozatokat követelnénk. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ezek azok a szempontok, melyek a pénzügyi bizottságot és a pénzügyminister urat pénzügyi politikájánál vezették. E szempontok érvényestílnek az 1892.