Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-11

90 "• orsíápoí ftlés 1892. mft gyomrában vagyunk elhelyezve, mint akármelyik tartománya Ausztriának; és mikor a pénzügyi bizottságban e miatt felszólalás történik, azt mondják, hogy 1867 óta még nem jöttek rá, hogy ezen az anomálián segítsenek. Azt a feliratot, mely ilyen kormánynak fejez ki bizalmat, nem fogadhatom el, hanem régi álláspontomhoz híven elfogadom Eötvös Károly t. képviselőtársam feliratát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lits Gyula jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! A ház felirati bizottsága által benyújtott javaslat valóságos bizalomban fürdik a kormány iránt. Én e kormány iránt bizalommal nem viseltetem s azért e feliratot már ez okból sem fogadhatnám el. De e felíratnak tartalmában egy jelentőségteljes és egyedül kiemelkedő és egyedül kidomborított pont van, ;i mely azt mondja, hogy az 1867. évben Magyarországon létesített közjogi rendezkedés megdönthetetlen, változtathattál! intézményt képez, melyhez e kormány s annak pártja a jövőben a legnagyobb elszántsággal fog ragaszkodni és azt minden változtatástól meg fogja óvni. Azt mondja e felírat, hogy nemcsak akként kívánja az 1867 : XII. és XVI. törvényczikket fentartani, a mint az elfogadtatott, hanem akként, a mint az életbeléptetve és fentartva lett. Már tegnap t. képviselőtársam Apponyi Albert röviden és futólagosan rámutatott arra, hogy egészen másként lőn az a törvény meghozva és máskép lett az életbeléptetve, (Úgy van! a baloldalon.) csonkán és hiányosan, (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és hogy legalább is veszélyes az az út és mód, a mely irányban az fentartatik. (Úgy vart! a bal- és szélső baloldalon.) Elég keserű, hogy mi, a kik az 1867: XII. törvényczikknek ellenségei vagyunk, mi, a kik Magyarországnak több és teljes önállóságot és függetlenséget akarunk biztosítani: mi vagyunk kénytelenek védeni az 1867: XII. törvényczikk intézkedéseit és mi vagyunk kénytelenek felszólalni azért, hogy ama törvényt, a melyet önök megváltoztathatlannak hirdetnek, a melyre az esküt mindig leteszik, tartsák meg akkor is, mikor annak megtartása Magyarországnak fekszik, érdekében és nemesak akkor, a midőn Ausztriának és Bécsnek tesznek vele jó szolgálatot. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az 1867 .' XII. törvényczikk 7. §-a azt mondja, hogy nem teszi semmi szükségessé, hogy a fejedelem udvartartásának költségei közösen állapíttassanak meg ; sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés a felelős magyar ministerium előterjesztésére külön szavazza meg a magyar király udvartartásának költségeit és hogy az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása közösügynek nem tekintetik .... (Élénk eziils Í0-én, esfltlSrtfiküii. helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) »kogy Magyarország alkotmányos önállóságával és a magyar király fejedelmi magas tekintélyével ez sokkal inkább megegyezik«. Es mégis mit tapasztalunk '? (Halljuk! Halljuk!) Azt, hogy azokon a kereteken túl, a melyeket a nemzet az í 867-iki kiegyezés első pillanatában elbírt foglalni az akkori absolutisticus kormánytól és a melyeket az 1867-iki kiegyezéssel megszüntettek, alig birt a nemzet tovább hatolni. (Helyeslés bal felől.) A külön udvartartás joga nyíltan és világosan benne van a törvénykönyvben. Többször hivatkoztunk is arr.t és önök a magyar királyi udvartartás jogát a nemzettől mégis megtagadták. (Igaz! Úgy van! bal felől.) A 8. § azt mondja, hogy csak azon külügyekre nézve állapíttatik meg a közösség, »a melyek az ő Felsége uralkodása alatt álló öszszes országokat együtt illetik*. Kérdem tehát a t. háztól, hogy Magyarország határának megállapítása Romániával szemben miként illetheti ő Felsége összes országát együttesen? (Élénk helyeslés bal felől.) és hogy most, midőn a főpapi kinevezésekről van szó, midőn a pápai udvarral kell alkudoznia a magyar kormánynak, a magyar király legfőbb kegyúri jogainak gyakorlása érdekében, miként történhetett, hogy a külügyi képviselet és a közös kormány által folytak tárgyalások?(Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Csanády Sándor: Gyalázat! (Nagy derültség !) Ugron Gábor: Egy nemzetnek jogait megszerezni mindig dicsőség azokra nézve, a kik azokat megszerzik. A nemzet jogait elvesztegetni vagy könnyelműen feláldozni, gyalázat azokra nézve, a kik azt teszik. (Élénk helyeslés és tetszés bal felől) A 11. §. azt mondja, hogy ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetéré vonatkozik, ő Felsége által intézendőnek ismertetik el. Kérdem, ha önök változatlanul akarják fentartani az 1867 iki kiegyezést, hol van az a magyar hadsereg, a mely csak kiegészítő részét képezi az egységes hadseregnek? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De tovább megyek. (Halljuk! Halljuk!) A 12. §. határozottan kimondja, hogy a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket .... az ország magának tartja fenn. Az 1870-iki beszállásolási törvénynyel azonban önök az elhelyezés jogát a nemzet kezéből kiszolgáltatták; az élelmezés joga a törvény-