Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-10
10. orsságoB Illés 1898. máresius W«, sierdin, 'ifi napon az is, hog a függetlenségi és 48-as pártnak létjogosultsága nemcsak így lappangva, mint a trónbeszédben, de nyíltan is kétségbe fog vonatni, miután ezen pártnak nyilt programmja nem jelent kevesebbet, mint a közösügyes törvényeknek törvényes eszközökkel való megváltoztatását; nem tűrhetvén a többi sok között ezen párt, hogy Bécs a mi belügyeinkbe folyton beavatkozzék, a mint ezt nem rég a tarifa kérdésénél is sajnosán tapasztaltuk. A t. kormány tehát megváltoztatna tlanuak nyilvánítja a közösügyes törvényeket; de hogy ezt jónak látta a koronának szájába adni, ezzel súlyosan compromittálta magát, először azért, mert nincs olyan törvény, meiy ugyanazon factorok által, melyek azt megalkották, megváltoztatható ne volna, (Ügy van! a szélső baloldalon.) másodszor compromittálta magát azért, mert fenyegetődzésével elkésett. Hivatkozom e tekintetben a véderőtörvénynek 14. és 25. szakaszainak tárgyalására. Akkor nem a t. kormány állott-e elő ezen szakaszok megváltoztatásával ? Avagy talán ezen szent és sérthetetlennek deeretált törvényeket csak akkor lehet megváltoztatni, ha az a hatalom érdekében áll? Nem így van. A törvény megváltoztalható egyik irányban ép úgy, mint a másik irányban, (Úgy van! a szélső baloldalon.) ilyenekkel tehát a t. kormány ne álljon elő. Én tehát, t. ház, eltekintve a t. kormányt súlyosan terhelő egyéb vádaktól, melyekre később lesz alkalmunk reflectálni, nem fogadhatom el a többség felirati javaslatát, a mely különben is csak viszhangja a trőnbeszédnek, de nem fogadhatom el a t. nemzeti párt fölírati javaslatát sem, hanem hozzájárulok az Eötvös Károly t. képviselőtársam által beadott felirati javaslathoz. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Gyurkovics György! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) GyurkOViCS György: T. ház! Csak néhány szóval kívánok felelni az előttem szólt nagyon tisztelt képviselő urnak. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr felemlítette a drága horváttestvéreket, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Úgy is van!) a kik szavazatukkal segítették a szabadelvű pártot és a kormányt. Igenis segítettük, de nem mint valami auxilnirius hadsereg, hanem mint ezen háznak mindenben egyenjogú tagjai, (Élénk helyeslés a jobboldalon) és mint a szabadelvű párt őszinte tagjai. (Élénk éljenzés a jobboldalon.) A mi a drága testvérséget magát illeti, szerencsém van arra mutatni, hogy a régi jó magyar közmondás szerint csak az szokott drága lenni, a mi jó. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Az olcsó húsról szóló közmondást bizonyosan az előttem szólott drága testvér úgy ismeri, hogy azt itt ismételni nem szükséges. (Derültség a jobboldalon.) Hogyha pedig a horvát testvérekkel együtt a többi nemzetiségek is a szabadelvű párttal szavaznak, felfogásom szerint az annak a jele, hogy a Magyarországon lakó nemzetiségek őszintén kibékültek a magyar állam eszméjével. (Élénk éljenzés, tetszés és taps a jobboldalon. Nyugtalanság a szélsőbálon. Elnök csenget.) Meszlény Lajos: Ez mutatja, hogy osztrákmagyarok! Gyurkovics György:... És ez nemcsak Hámnak és a szabadelvű pártnak, hanem az ott levő uraknak is megelégedésére szolgál. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Csak ezeket akartam megjegyezni, a mi pedig a felirati javaslatot illeti, van szerencsém kijelenteni, hogy azt a tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobb oldalon.) Kovács József: T. ház! Elnök: Személyes kérdésben kíván a képviselő úr szólani? Kovács József: Igenis. (Halljuk! Halljuk!) Sérteni senkit sem akartam, állításom alapját a múltból mentettem, ha e téren javulás állott be, én vagyok az első, a ki ennek leginkább örülök. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Bujanovich Sándor! (Halljuk! Halljuk !) Bujanovics Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt hittem, hogy a parlamenti gyakorlat szerint, a mire pedig szeretnek hivatkozni, találkozni fog a többség soraiból valaki . . . Meszlény Lajos: Magyar többség nincs, csak horvát ! (Zaj.) Bujanovics Sándor: A ki érdemesnek fogja tartani az ezen oldalról fölhangzott állításokra czáfolólag felszólalni. Minthogy azonban úgy látom, hogy a parlamentarismus classicus hazájából vett példák utánzásában most h úgy járnak el, mint egy másik fölhozott példával és minthogy engem ért a helyzet kedvezőtlensége, hogy úgyszólván monológot tartsak a ház ezen oldalán, én ezen kedvezőtlen helyzet daczára azt, a minek elmondását kötelességem parancsolja, a t. ház kegyes engedelmével el fogom mondani. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy Gyurkoyits György t. képviselőtársamnak felszólalását én is, ép úgy, mint a ház minden f tagja, szíves örömmel hallottam. (Helyeslés.) Úgy hiszem, mindnyájunk örömére szolgál az, ha úgy horvát testvéreink, mint az e hazában lakó többi nemzetiségek is a magyar állameszmével és az
