Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-9

6Í 9, oraágos Ülés 1832, m&rcxtaa Mi,' kedden. kell és lehet megtalálni, hanem egészen más körülményekben. Nincs közigazgatási független bíróságunk s a bírói hatalmat a társadalom jog­viszályainak nagy része fölött a kormány gya­korolja, holott a kormánynak e hatalom gyakor­lásához mind hivatása, mind pártatlansága, mind megfelelő szervezete hiányzik. — Nincs alkalmas fegyelmi törvény s ennek foganatosítására hiva­tott független bíróság, mely a köztisziviselők felelősségét magánfelekkel szemben komolyan és sikeresen megállapítaná. — A megyei és köz­ségi választásoknak Se tisztasága, se szabadsága nincs eléggé biztosítva s hatalmi befolyások hamisítják meg igen gyakran e választásokat. — A főispáni intézmény a mai alkatában részint káros, részint fölösleges, mert a főispánok szak­képzettség, alakszerű eljárás és felelősség nél­kül s a nyilvánosság kizárásával gyakorolnak hatalmat és közigazgatási jogokat. Ily intézmény mint igazgató hatóság a mai kor műveltségének és szükségleteinek megfelelő államszerkezettel összeférhetien. — Nincs megfelelő és rendszeres törvényünk, mely a köztisztviselők jogviszonyait szabályozná s azok szükséges mérvű független­ségét biztosítaná. Nincs köztisztviselőinknek méltányos és megfelelő nagyságú fizetésük. Főleg e felsorolt körülményekben látjuk mi a közigazgatás hibáinak, gyöngeségének s vissza­éléseinek valódi okait s Felséged bölcsességére hivatkozunk, hogy vájjon czélszerű és megenged­hető volna-e a megyei és községi választások sok százados biztos intézményét oly hibák és gyengeségek és visszaélések miatt megsemmi­síteni, melyek orvoslása egészen más intézkedé­sek által idézhető elő s melyek orvoslása a választási intézmény megsemmisítésével egyáltalán be nem következnék. Azért óhajtjuk, hogy a kormány ne késlekedjék az általunk jelzett okok elhárítását czélzó törvényjavaslatok előterjesz­tésével. Minket a megyei törvényhatósági és községi választások intézményéhez nem a száza­dokról ránk szállott kegyelet, hanem sokkal inkább szabadságaink fentartásának érdeke kap­csol. Oly állami szervezet, melyben a kormány közvetlenül intézkedő hatalma még a legkisebb község legkisebb ügyéig is kiterjed: elvégre elnyeli az összes polgári szabadságokat s kor­mányzati önkényuralommá alakúi át. Hazánk ősi alkotmányának sarkalatos alapelve, hogy kötelező törvények csak a nemzet országgyűlési meg­egyezésével alkothatók, de még az így alkotott törvények is csak a nemzet önkormányzati ható­ságai által hajhatók végre. A polgárok szabad­ságát nemcsak a rossz törvények fenyegetik, de sokkal inkább fenyegeti, sőt megsemmisíti a törvények rossz végrehajtása s lehetetlen aggo­dalmunkat elfojtani, midőn látjuk, hogy a kor­mány nemzetünk elsorvadását idézi elő akarat­lanul is, midőn annak lényeges részeit a válasz­tási intézmény eltörlésével megsemmisíteni törek­szik. Mi ebben semmiképen meg nem nyug­hatnánk. Örömmel értesülünk Felséged szavaiból, hogy a kormány az aranyérték behozására \s pénz- és hitelviszonyainknak ez alapon való ren­dezésére komolyan törekszik. Készséggel hozzá­járulunk, hogy e törekvés mielőbb teljesen sike­rüljön. Hozzájárulunk azon biztos reményben, hogy ez által sem az adófizetők, sem a magán­hitelélvezök terhei növekedni nem fognak s az átmeneti nehézségek is bölcs kiegyenlítési rend­szabályok által lehetőleg kismérvűek s rövid idejűek lesznek. És hozzájárulunk azon biztos reményben, hogy az aranyérték behozása s az államjegyek bevonása vagy egyébkénti fedezése által a magyar nemzeti önálló jegybank fel­állítása ellen támasztható utolsó kifogás is el­enyészvén, e jegybank most már a szerződéses viszonyok által engedett időben haladéltalanúl fel fog állíttatni. Hazánk joga és érdeke föltét­lenül követeli ezt s ez óhajtásunkat annyival inkább ajánljuk Felséged kegyességébe, mert az 1867-iki rendezkedés egyik szükségképen! követ­kezményét épen a magyar nemzeti önálló jegy­bank felállítása képezi. Mi is élénken óhajtjuk, hogy az adókivetés igazságos s az adókezelés lehetőleg egyszerű legyen s készséggel bocsátkozunk az ez iránt benyújtandó törvényjavaslatok tárgyalásába. De nem hallgathatjuk el, hogy mi a közterhek mérséklését is óhajtjuk s különösen a földadó megfelelő leszállítását s a kisiparost terhelő adók és illetékek tetemes csökkentését, a mennyiben az utóbbi évek állampénztári feleslegei ezt most már megengedik, mulhatlanúl szükségesnek tartjuk. Teljesen egyetértünk Felségeddel minden oly törvényjavaslat támogatásában, mely a köz­oktatás belső fejlesztését s általános színvonalá­nak emelését, valamint a néptanítók anyagi hely zetének javítását czélozza. De megvárjuk a kor­mánytól, hogy a javítások oly irányúak legyenek s egész közoktatásunk akként vezettessék, hogy a serdűlő nemzedék gondolkozása és érzülete hazafias és nemzeti legyen. Felségeddel együtt mi is forrón óhajtjuk, hogy az egyház és az állam magasztos hiva­tásaikat kölcsönös érdekeik és jogkörük meg­óvása mellett békésen és összhangban teljesítsék. De ez csak úgy történhetik, ha egymás érdekeit és jogkörét kölcsönösen tisztelik. Lehetetlen helyeselnünk bármely oly mozgalmat, mely az államnak fenhatóságát s a minden körülmény közt híven végrehajtandó törvény uralmát két­ségbe vonni törekszik s elvárjuk a kormánytól, hogy úgy ezen, mint minden egyéb oly kérdés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom