Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-9
6Í 9, oraágos Ülés 1832, m&rcxtaa Mi,' kedden. kell és lehet megtalálni, hanem egészen más körülményekben. Nincs közigazgatási független bíróságunk s a bírói hatalmat a társadalom jogviszályainak nagy része fölött a kormány gyakorolja, holott a kormánynak e hatalom gyakorlásához mind hivatása, mind pártatlansága, mind megfelelő szervezete hiányzik. — Nincs alkalmas fegyelmi törvény s ennek foganatosítására hivatott független bíróság, mely a köztisziviselők felelősségét magánfelekkel szemben komolyan és sikeresen megállapítaná. — A megyei és községi választásoknak Se tisztasága, se szabadsága nincs eléggé biztosítva s hatalmi befolyások hamisítják meg igen gyakran e választásokat. — A főispáni intézmény a mai alkatában részint káros, részint fölösleges, mert a főispánok szakképzettség, alakszerű eljárás és felelősség nélkül s a nyilvánosság kizárásával gyakorolnak hatalmat és közigazgatási jogokat. Ily intézmény mint igazgató hatóság a mai kor műveltségének és szükségleteinek megfelelő államszerkezettel összeférhetien. — Nincs megfelelő és rendszeres törvényünk, mely a köztisztviselők jogviszonyait szabályozná s azok szükséges mérvű függetlenségét biztosítaná. Nincs köztisztviselőinknek méltányos és megfelelő nagyságú fizetésük. Főleg e felsorolt körülményekben látjuk mi a közigazgatás hibáinak, gyöngeségének s visszaéléseinek valódi okait s Felséged bölcsességére hivatkozunk, hogy vájjon czélszerű és megengedhető volna-e a megyei és községi választások sok százados biztos intézményét oly hibák és gyengeségek és visszaélések miatt megsemmisíteni, melyek orvoslása egészen más intézkedések által idézhető elő s melyek orvoslása a választási intézmény megsemmisítésével egyáltalán be nem következnék. Azért óhajtjuk, hogy a kormány ne késlekedjék az általunk jelzett okok elhárítását czélzó törvényjavaslatok előterjesztésével. Minket a megyei törvényhatósági és községi választások intézményéhez nem a századokról ránk szállott kegyelet, hanem sokkal inkább szabadságaink fentartásának érdeke kapcsol. Oly állami szervezet, melyben a kormány közvetlenül intézkedő hatalma még a legkisebb község legkisebb ügyéig is kiterjed: elvégre elnyeli az összes polgári szabadságokat s kormányzati önkényuralommá alakúi át. Hazánk ősi alkotmányának sarkalatos alapelve, hogy kötelező törvények csak a nemzet országgyűlési megegyezésével alkothatók, de még az így alkotott törvények is csak a nemzet önkormányzati hatóságai által hajhatók végre. A polgárok szabadságát nemcsak a rossz törvények fenyegetik, de sokkal inkább fenyegeti, sőt megsemmisíti a törvények rossz végrehajtása s lehetetlen aggodalmunkat elfojtani, midőn látjuk, hogy a kormány nemzetünk elsorvadását idézi elő akaratlanul is, midőn annak lényeges részeit a választási intézmény eltörlésével megsemmisíteni törekszik. Mi ebben semmiképen meg nem nyughatnánk. Örömmel értesülünk Felséged szavaiból, hogy a kormány az aranyérték behozására \s pénz- és hitelviszonyainknak ez alapon való rendezésére komolyan törekszik. Készséggel hozzájárulunk, hogy e törekvés mielőbb teljesen sikerüljön. Hozzájárulunk azon biztos reményben, hogy ez által sem az adófizetők, sem a magánhitelélvezök terhei növekedni nem fognak s az átmeneti nehézségek is bölcs kiegyenlítési rendszabályok által lehetőleg kismérvűek s rövid idejűek lesznek. És hozzájárulunk azon biztos reményben, hogy az aranyérték behozása s az államjegyek bevonása vagy egyébkénti fedezése által a magyar nemzeti önálló jegybank felállítása ellen támasztható utolsó kifogás is elenyészvén, e jegybank most már a szerződéses viszonyok által engedett időben haladéltalanúl fel fog állíttatni. Hazánk joga és érdeke föltétlenül követeli ezt s ez óhajtásunkat annyival inkább ajánljuk Felséged kegyességébe, mert az 1867-iki rendezkedés egyik szükségképen! következményét épen a magyar nemzeti önálló jegybank felállítása képezi. Mi is élénken óhajtjuk, hogy az adókivetés igazságos s az adókezelés lehetőleg egyszerű legyen s készséggel bocsátkozunk az ez iránt benyújtandó törvényjavaslatok tárgyalásába. De nem hallgathatjuk el, hogy mi a közterhek mérséklését is óhajtjuk s különösen a földadó megfelelő leszállítását s a kisiparost terhelő adók és illetékek tetemes csökkentését, a mennyiben az utóbbi évek állampénztári feleslegei ezt most már megengedik, mulhatlanúl szükségesnek tartjuk. Teljesen egyetértünk Felségeddel minden oly törvényjavaslat támogatásában, mely a közoktatás belső fejlesztését s általános színvonalának emelését, valamint a néptanítók anyagi hely zetének javítását czélozza. De megvárjuk a kormánytól, hogy a javítások oly irányúak legyenek s egész közoktatásunk akként vezettessék, hogy a serdűlő nemzedék gondolkozása és érzülete hazafias és nemzeti legyen. Felségeddel együtt mi is forrón óhajtjuk, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat kölcsönös érdekeik és jogkörük megóvása mellett békésen és összhangban teljesítsék. De ez csak úgy történhetik, ha egymás érdekeit és jogkörét kölcsönösen tisztelik. Lehetetlen helyeselnünk bármely oly mozgalmat, mely az államnak fenhatóságát s a minden körülmény közt híven végrehajtandó törvény uralmát kétségbe vonni törekszik s elvárjuk a kormánytól, hogy úgy ezen, mint minden egyéb oly kérdés-