Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-9

!». országos Ülés 1892. márezinsi 8-án, kedden. rii ben, mely a felekezetek egyenjogúságát, a családok belső békességét s a polgárok jogait érinti, javaslatainak előterjesztésében s a törvények végrehajtásában egyedül az állam közérdeke s ÍIZ igazság által engedi magát vezéreltetni és semmi oldalról jövő illetéktelen beavatkozásnak tért nem enged. Szükségesnek tartjuk a vallásszabadságnak törvényben leendő kimondását; a házassági jognak kötelező polgári házasságra alapítását s ezekkel kapcsolatban minden felekezet közt úgy a házasságra, mint az áttérésre, valamint az egyházak és hitközségek szervezésére és kormányzására nézve a teljes egyenjogúság megállapítását s a felekezetek önkormányzati jogának biztosítását. Felette fontosnak tartjuk igazságügyi állapotaink folytonos és fokozatos javítását s teljes figyelmünket szenteljük minden oly javaslatnak, mely a bűnvádi és polgári eljárásnak és a magánjognak rendszeres codifieatioját tárgyazza. De különösen szükségesnek és sürgősnek tartjuk a perjognak a szóbeliségre fektetését, a bírói függetlenségnek minden irányban biztosítását s a telekkönyvi állapot gyors és alapos rendezését. Felséged kegyesen megígéri, hogy a kormány közgazdasági és közlekedési, valamint földmívelési érdekeink fejlesztéséről is kiválóan fog gondoskodni. Megnyugvással fogadjuk e kegyes ígéretet annál inkább, mert ez érdekeink sok év óta már a pénzügyi érdekek hátterébe szoríttattak. Valóban sok irányban felette szükséges e téren a kiváló gondoskodás, de különösen felette sürgősnek tartjuk az elpusztult szőlővidékek szegényebb lakosságának bölcsen intézendő áttelepítését, a vizi ügyeknek alaposabb s különösen az ártéri költségeknek igazságosabb rendezését s végűi az Amerikába költözésnek itthoni munkaadással való meggátlását. Czélszerűnek véljük erre nézve az állam, a nagy birtokú városok, a javadalmas egyházak s a magánbirtokosok nagyobb terjedelmű birtokain a részletes telepítést s az állandó kisbérletet, E czélból hajlandók vagyunk törvényhozási utón is jelentékeny állami áldozatokra. A kormány kezdeményezése Felséged legmagasabb tekintélye által támogatva alkalmas lenne a nagy terjedelmű birtokok tulajdonosait és haszonélvezőit ily intézkedésre rábírni, mely a mezei munkás-kérdésnek is bölcs megoldását képezhetné. Nagy figyelmet fordítunk honvéd-hadseregünk erőteljes fejlesztésére s az ehhez szükséges áldozatoktól nem vonakodunk. Megvárjuk azonban a kormánytól, hogy honvéd-hadseregünk önállósága megóvassék, szervezetének teljessége műszaki csapatokkal és tüzérséggel kiegészíttessék s míg egyrészről szükséges, hogy hazafias és nemzeti szelleme érintetlenül fejlődjék, másrészről idegen jelvények becsusztatása meg nem engedhető. Minden ezzel ellenkező kísérlet fájdalmasan érintett bennünket. Allaméletünk és törvényhozási működésünk egész mezején fontos kérdések fognak még fölmerülni, melyekre nézve kívánatainkat, sőt javaslatainkat a törvényhozás elé fogjuk terjeszteni g Felségedhez a kormány által juttatni. Élénk örömmel és megelégedéssel tölt el bennünket Felséged ama kijelentése, hogy Felségednek a külállamokkal fennálló barátságos viszonyai most is változatlanok. De az általános béke fölötti őszinte örömünket naponként súlyosan zavarja ama mély aggodalom, melyet a nagy államoknak már évek óta folyamatban levő példátlan fegyverkezése támaszt bennünk. Ha sikerül is a békét megóvni, mit forrón óhajtunk, felette megcsökkenti a béke áldásait e szakadatlan fegyverkezés, melynek okai általában ismeretesek. Ama magasztos tekintély, melyet Felségednek egyrészről nemzetünk rendületlen ragaszkodása, másrészről dicsőséges uralkodói erényei biztosítanak, képessé teszi és feljogosítja Felségedet arra, hogy Felséged, támaszkodva hatalmas szövetségeseire is, az európai, nyomasztó helyzet valódi okának békés utón való elhárítására tegyen a külállamok uralkodóinál kezdeményező lépést. Maga a kezdeményezés, ha nyomban teljes siker nem követné is, nagy áldás lenne Európa népeire. Rendületlenül bízva egyébiránt Felséged bölcsességében, hódoló tisztelettel maradtunk stb. Kelt az országos függetlenségi és 48-as pártnak 1892. évi márczius 6-án tartott értekezletéből. Beadják: Eötvös Károly s. k., Helfy Ignácz s. k., Csávolszky Lajos s. k., Szacsvay Sándor s. k., Károlyi Gábor gr. s. k., Irányi Dániel s. k., Visontay Soma s. k., Bornemisza István s. k., Illyés Bálint s. k,, Papp Elek s. k., Okolicsányi László s. k., Thaly Kálmán s. k., Vajay István s. k., dr. Endrey Gyula s. k., Kállay Ferencz s. k., dr. Várady Károly s. k., Eötvös Géza s. k., Uray Imre s. k., Beniczky Árpád s. k., Bozzay János s. k., Heckenast György s. k., Csanády Sándor s. k., Kováts József s. k., Molnár Józsiás s. k, Sturmán György s. k., Meszlény Lajos, Szemere Huba s. k., Hentaller Lajos s k., Tóth Ernő s. k., Kiss Albert s. k., Kun Miklós s. k., dr. Barabás Béla s. k,, Szalay Imre s. k.« Elnök: A felolvasott felirati javaslat ki fog nyomatni és a ház tagjai között szét fog osztatni. T. ház! Az idő előrehaladottsága miatt a tárgyalás folytatásít a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzöm ki és ezzel az ülést bezárom. (Az ülés d. u. 1 óra 55 pereskor végződik.)