Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-9

f». orszáaros ülés 189S. máreein* 8-án, kedden. f államjogi függetlenség biztosíttatik. Németország, Francziaország, Olaszország ma hatalmas államok, de ha önnálló vámterületük ésjegybankuk előnyeiről, nemzetközi és külkereskedelmi ügyeik önálló vezetéséről kénytelenek volnának lemondani s a hazájuk védelmére hivatott ifjúságot általános védkötelezettség mellett idegen vezénylet, idegen lobogó alá kényszerítenek: még e hatalmas államok nagysága is elenyésznék s erejük és hatalmuk az elsorvadást ki nem kerülhetné. Ép ez okból mi sem maradhatunk tovább az 1867-iki rendezkedés szűk keretei közt s mert legbelsőbb meggyőződésünk szerint Felséged se akarja, hogy állami belszervezetünk visszafelé fejlődjék s haladásunk eddigi vívmányai lassanként elenyészszenek, de azt sem akarja, hogy társadalmunk e belszervezetet a már is alig tűrhető mérhetlen áldozatokkal tartsa tovább fenn: mulhatlanúl szükséges hazánk számára megnyitnunk azon erőforrásokat, melyek csak teljes államjogi függetlenség mellett buzoghatnak. Egyetértünk mi Felségeddel abban, hogy a szükséges átalakulásokkal a létező alapokat megrázkódtatni nem szabad és nem tanácsos. De a miként őseink szabadon egyezkezdtek Felsédged őseivel s a miként 1867-ben is egyedül Felségeddel egyezkedett az akkori törvény hozás: úgy mi is egyedül Felséged kegyes hozzájárulásával s belegyezésével alkotmányosan és törvényhozási úton óhajtjuk országunk államjogiteljes önállóságának helyreállítását. A nemzet és királya közti szabad egyezkedés s törvényhozási alkotmányos eljárás azok az alapok, melyeket soha, semmi körülmény közt megrázkódtatani nem szabad és nem ezélszeríí. Mi is örömmel tekintünk vissza az 1867-iki évre, de főleg azért, mert ez évben nyilt alkalom arra, hogy Felséged fölszentelt fejére SzentIstván koronája feltétessék s Felséged Magyarországnak törvényes és alkotmányos királya lehessen. De épen ezért bizton reméljük, hogy miután a gondviselés úgy rendelte, hogy Magyarország ezeréves állami léte Felséged alatt teljesedjék be : az ezer év méltó betetőzését hazánknak Felséged által helyreállított államjogi függetlensége fogja képezni s nemzetünk hűsége s a történelem igazmondó ítélete e dicsőséges ezer év egyik határköve gyanánt Árpád nevét s másik határköve gyanánt Felséged nevét örökíti meg. Teljesen egyetértünk Felségeddel abban, hogy ez országgyűlés folyamán az állami élet minden terén nagyfontosságú kérdéseket kell rendeznünk. E kérdések egyikének a törvényhozás rendezését tekintjük. • A főrendiház alkatát nem tartjuk korszerűnek s ily alkatban való fennállását nem véljük se szükségesnek, se hasznosnak. A főrendiház életműködésének teljes bágyadtsága bizonyítja felfogásunk alaposságát. A törvényhozói jognak a születési véletlenhez való kapcsolása ellenkezik korunk felvilágosodásával s hazánk mostani viszonyai közt semmi irányban se gyakorol jótékony hatást. Érzik ezt maguk a főrendiháznak születés által jogosult tagjai is, kiknek túlnyomó nagy része rendszerint távolmarad az országgyűlés tanácskozásaitól, jelentékeny része pedig a képviselőházban foglal helyet. Sok irányban át kell alakítani a főrendiház szerkezetét s mi szükségesnek véljük, hogy ez átalakításnál mindenesetre érvényesüljön a nemzet szabad választási joga. A képviselőház szervezésében is jelentékeny javításokat óhajtunk. A választási jog mindenesetre nagy mértékben kiterjesztendő. Népünk folyton emelkedő műveltsége indokolj kép viselőház függetlenségének érdeke szükségessé teszi a választói jog kiterjesztését. Az igazsággal ellenkezik, hogy míg egyrészről a főrendiházban pár száz család tagjai már a születési esetlegesség által törvényhozói joggal bírnak : másrészről egy milliónyi családfő, ki a haza közterheit híven viseli, még a képviselőválasztás jogából is kizárassék. Mulhatlanúl szükségesnek tartjuk a választási visszaélések lehető megszüntetését s a választások tisztaságának és szabadságának szigorú törvények s azoknak szoros végrehajtása által biztosítását. Szükségesnek tartjuk a kötelező titkos szavazás elrendelését. Egyetértünk Felségeddel abban, hogy a képviselőválasztások feletti döntés, ha azok helyessége kétségbe vonatik, független bíróságra bizassék. A kormánynak ily tárgyú előterjesztéseit várjuk s komolyan megfontolandjuk. Czélszerűnek, sőt szükségesnek véljük a választókerűletek új beosztását. Szükségesnek véljük törvényben kimondani azt is, hogy ama törvények esetenkénti alkalmazásáról, melyek a választások tisztaságának és szabadságának biztosítására hozattak, a kormány időnkint kimerítő jelentést terjeszszen a törvényhozás elé. Közvetlenül óhajtjuk az ellenőrzést gyakorolni arra nézve, hogy e törvények esetenként miként hajtatnak végre. Őszinte örömmel fogadjuk Felséged ama biztosítását, mely szerint a kormány a közigazgatás rendezésére, a köztisztviselők jogviszonyainak szabályozására s az egyesületi és gyülekezési jog rendezésére vonatkozólag törvényjavaslatokat fog előterjeszteni Teljes figyelmünket fordítjuk e javaslatok tárgyalására. De teljes őszinteséggel ki kell jelentenünk Felséged előtt, hogy az 1891. évi XXXIIÍ. törvényczíkk kinevezési elvét mi nem helyeselhetjük. Tudjuk mi, hogy az általános és a megyei közigazgatásban sok a hiba, gyöngeség, sőt visszaélés is de ezeknek okait nem a választási intézménybe