Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-17

17. országos ülés 1892. márezius 18-án, pénteken. 241 Senkit sem ismerünk annyira, mint a kereskedelmi minister urat. A kereskedelmi ininister úr minden tulajdonságával bir a hazafiságnak, sőt a külszínével is azoknak a viselkedési modoroknak, a melyekből az ember sohasem lát gemmi egyebet, mint a tiszta politikai morálnak kristály tisztaságát. (Élénk éljenzés jobb felöl.) En concedálom ezt neki, de ne méltóztassék hinni, hogy bennünket oly könnyen tévútra lehetne vezetni, sőt ha mi bizonyos meggyőződésekre igyekszünk jutni, akkor ne méltóztassék ezt apprehendálni. Azok az incidensek, azok a közbeszólások azt mutatják .... Baross Gábor kereskedelmi minister: Egy szót sem szóltam, mert nem szoktam közbeszólani! Horánszky Nándor: Engedelmet kérek, a minister úr megjegyzést tett maga magában. (Élénk derültség jobb felől.) Ha Önök nem tudnak különbséget tenni a között, hogy a közbeszólás nyilvános-e, azaz olyan-e, a mely a ház naplójába is bele van szánva, avagy olyan, a mely nem nyilvánosan, csak szőr alatt történik. Ilyen megjegyzést tett a minister úr, ezt constatálom, de nem ezzel az incidenssel foglalkozom, hanem azzal, a mi a választások alatt történt. (Halljuk! Halljuk!) Nem hivatkozom a rittbergi és zsámbokréti levelekre. Méltóztassék azokat az ország színe előtt megczáfolni. Ezek a levelek pártatlan és részrehajlatlan férfiaktól származtak, a kik sem jelöltek, sem ellenzéki férfiak nem voltak, hanem egyszerűen indignálódtak azok felett, a mik azon kerületben történtek, a mely kerületben történtekre még vissza fogok térni, mert nem magukról a rittbergi levelekről fogok szólni. De hát méltóztassék a t. ministerelnök úr arról beszélni, hogy micsoda általános expediensek követtettek a törvényhatóságoknál az általános választásokkor. Midőn a választások megindultak, mindenfelé kerestek az ellenzékiek listákat, de nem találtak. (Felkiáltások bal felől: Nem adták ki!) Elmentek fűhöz-fákoz; a szolgabíró a jegyzőhöz utasította őket, a jegyző azonban azt mondotta, hogy neki meg van tiltva. Ismételten jöttek panaszok és felszólalások, de listákat találni nem lehetett. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Nem lehetett találni, de kinek számára nem? Az ellenzék számára. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Ellenben a kormánypárt pusztított nemcsak akként, hogy tudta, ki a választó, ki nem, hanem azt is tudta, hogy kinek mi az életkora, vallása, kit lehet kifogásolni, kit lehet kidobni és kivel nem disponálhatnak. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) Azután jöttek a képviselőjelölteknek a választás színhelyén való megjelenése alkalmával a rovancsolások, hol a postahivatalok, hol a KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. I. KÖTET. pénzügyi közegek részéről. És itt elégtételt kell szolgáltatnom a t. pénzügyminiater úrnak, a ki egy felmerült incidens alkalmából hatályosan nyilatkozott, de ne méltóztassék ebből capitalist csinálni, mert voltak más esetek is, melyekről szólni fogok. A saját választókerűietemben megtörtént hallomásom szerint az a megszégyenítő eset, hogy a mint odamentem, megjelent egy postahívatalnoknál a royancsolás. Már, t. ház, annyi collegialitással tartozunk egymásnak, hogy « a hol politikai küzdelmekről van szó, megkíméljük egymást oly szomorú látványoktól, a melyeket a közvélemény nem magyaráz másként, mint úgy, hogy száműzve vannak valóságos ostracismussal mindazok, a kik a kormány szekerét nem tolják, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Midőn a választások megkezdődtek, soha annyi katonaság fel nem vonult, mint ez alkalommal. Kezeim közt vannak az adatok, a melyek szerint a választás színhelyén levő ellenzék vagy épen nem, vagy csak nagy retortákon át juthatott az urnához. (Élénk helyeslés a baloldalon. Ellenmondások jobb felöl.) Elvezették az ellenzéki választókat a katonai kordonhoz, a kordont megnyitották, mert hiszen a választási jogot még sem akarták erővel megvonni azon polgároktól, kik az urnákhoz siettek. De a mint a cordonon keresztülmentek, xitjokat állták a szolgabírák, jegyzők és mindenféle kortesek, úgy, hogy mire az urnához; jutottak, annyi retortán mentek keresztül, hogy sem önmagukra, de még voksukra sem ismertek rá. (Úgij van ! a baloldalon.) Meszlény Lajos: És pénzük is lett. (Zajos derültség a b%l- és szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: Sőt többet mondok, t. ház, megtörténtek olyan dolgok is, mint például Nagy-Enyedcn, hogy a küzdelem hevében az oláh nyelvet beszélő t. honfitársaink közt kiadták a jelszót, hogy a császár-pártra kell szavazni. (Élénk mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Kiadták pedig ezt a jelszót, mely 42 évvel ezelőtt az ismert szerencsétlenségeket szülte, melyeknek színhelye Nagy-Enyed volt. Szabad-e t. ház, ilyen dolgokat elkövetni? (Mozgás és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Es szégyen!) ' Ezek megtörtént dolgok és én ajánlok a t. minister úrnak egy modus proeedentit. Küldjön ki a, saját tetszése szerint választott gentlemaneket, hogy vizsgálják meg a dolgot s mondjanak felette ítéletet. Merem állítani s itt a ház színe előtt kijelentem, hogy ha a legsúlyosabb verdict nem fogja érni azt az eljárást, a mely e választásnál követtetett, én leszek a legelső, a ki mandátumomat leteszem s a ministerelnök úr álláspontját támogatni fogom. (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) 33