Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-16
206 16. országos ülés 1892. márezins 17-én, csütSrtökön. Gr. Apponyi Albert: Mindenkiét! i Márkus József: ... sőt az összes felekezetek integritását is, abból az általános elvből índitlva ki, hogy mindenki imádja istenét úgy, a mint jónak látja, mi abban senk : t sem akadályozunk és az egyházak autonómiáját teljesen érintetlenül hagyjuk. T. ház! Hegedűs Sándor képviselőtársam gr. Apponyi Albert igen t. pártvezéremnek egy szemrehányást tett nevezetesen felemlítette, hogy a függetlenségi párt Erdélyben azt hangoztatta, hogy a nemzeti párti képviselőjelölteket azért, támogatja, mert Apponyi Albert és pártja nekik csak utat készít és utánuk majd ők következnek. Hegedűs Sándor képviselő úr zokon vette azt, hogy ^r. Apponyi Albert t. képvivelőtársam ez ellen nem tiltakozott. Ennek a zokonvételnek alig van értelme, ha csak arra nem gondolunk, a mit előzőleg mondtam, hogy a fajfentartási vágy minden alkalommal kirí a t. túloldal nyilatkozataiból és ténykedéséből. De mit törődünk mi azzal, hogy ki fog utánunk következni? Ez nem irányozza a mi egyetlen lépésünket sem, valamint az sem, hogy egy előttünk levő párt onnan elmenjen. Bátran nyitva hagyjuk az ajtót magunk után és soha sem fogunk azon hibába esni, a miben a t. túloldal sínylődik, hogy mindig csak egyik szemét irányítja a törvények alkotására, a másik pedig mindig az ajtóra van szegezve, vájjon nem marad-e az nyitva s nem nyomul-e be az ellenzék? (Élénk lielyeslés és taps a baloldalon.) Madarász József: Ebben csalódik, mind a két szemét arra irányítja! (Élénk ärül'ség a bal- és szélsőbalon.) Márkus József: Hegedűs Sándor képviselő úr néhány rúgást intézett felénk és azután abba a tévedésbe esett, hogy felhív bennünket egy keringőre. Azt mondta, hogy ti ugyan rossz emberek vagytok, egész működésiekre nem adunk semmit, de a feladatoknak oly nagy halmaza áll előttünk, hogy mégis arra kérünk benneteket, hagyjatok fel meddő ellenzékeskedéstekkel, jöjjetek ide és vállvetve együtt végezzük a munkát. Nagyon szívesen vállalkozunk ezen munka teljesítésére ; pártom már a múlt évben, csekélységem nelkííl, teljes önfeláldozással sictett egy alkalommal a munkában résztvenni, de mily fogadtatásban részesült a t. túloldal részéről ? Mikor azt hitték, hogy a munkálat keresztülvihető lesz, a melyre bennünket oda hívtak, akkor azt mondták: | menjetek innen, mi magunknak tartjuk fenn a dicsőséget, (Derültség és helyeslés bal felől.) nem kell nekünk senkinek a segítsége sem. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) De nem mosolyoghattak eljárásunkon, mert volt köztünk egy férfiú, a kinek éles esze ezt előre látta és tiltakozott a párt közreműködése ellen és jövőre, mint t. pártvezérünk is kijelentette, ezt a hibát nem követjük el másodszor. T. ház! Mi nagyon szívesen közreműködünk a reformmunkálatok keresztülvitelénél; költsenek fel bennünket éjjel, szerény tehetségünket mindig rendelkezésre bocsátjuk. Csak egyet kérünk: ne akarjanak velünk oly törvényt elkészíttetni, a mely homlokán azt a feliratot viseli: »Az önés fajfentartás módozatai.*; (Úgy van! bal felöl.) Miután engem ezen elvek vezérelnek, kijelentem, hogy a gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam által beadott válaszfelírati javaslatra adom szavazatomat. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Beksics Gusztáv! Beksks Gusztáv: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A felirati viták többnyire abban különböznek a parlamenti egyéb vitáktól, a miben az ünnepnapok a hétköznapoktól. Bizonyos ideális lendület szokta vezetni a felirati vitákat és ezt az ideális lendületet én feltalálom t. előttem szólott képviselőtársam beszédében is. Feltalálom, mint egy dynamikai lendületet, a mely őt a közjog reális alapjaitól ellendítette, még azon határokon túl is, melyeket a t. nemzeti párt magáénak tart, pedig ezen határok közt is sok a lendület. De azért kétségtelen, t. ház, hogy a jelen felirati vitában sok ideális lendület volt. A felirati vitákban szokták a politikai pártok ideáljaikat, eszményeiket keresni és nem kevesebb, mint négy politikai eszmény photografiája fekszik a t. ház hasztalan azon négy felirati javaslatban, melyek a különböző pártok által előterjesztettek. Én ezeket csak nagyon röviden akarom jellemezni. (Halljuk! Halljuk!) A függetlenségi párt két árnyalatának politikai eszménye több - kevesebb különbséggel semmi egyéb, mint a dualismus bilincseitől megszabadított Magyarország s csak a toilette más; másképen öltözteti fel ideálját Eötvös Károly t. képviselőtársam és másképen Ugron Gábor t képviselő úr. Én azonban a toilette különbséggel nem törődöm. (Helyeslés.) A mi a nemzeti pártot illeti, annak kitűnő s általam nagyon tisztelt vezére már kora ifjúságában elindult, hogy feltalálja politikai ideálját. Úgy tett, mint Roland lovag, elindult messze vándorútra, hogy megtalálja a szép Rosalindát. (Élénk derültség jobb felől.) Meszlény Lajos: Ez volt Tisza Kálmán! (Zajos derültség a bal- és ssélsőbalon.) Beksics Gusztáv: Ideált kereső útján igen sok szépséggel találkozott — politikai szépségeket értek — és mindegyikben ideálját vélte feltalálni. így történt, hogy ő mint egy politikai don Jüan végig udvarolt az összes eszményi szépségeknek, gjakran egymás után, de legtöbbnyire együtt valamennyinek. (Élénk derültség a jobb-
