Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-16

202 16. országos ttlés. 1892, mározins 17-ón, csiiforto'kön. baloldalon.) Ezeknek legfőbb kellékei: a szó, a gondolat, a vélemény szabad nyilvánítása, a sajtó, a gyülekezési jog senki által nem korlátoztatik. (Igaz Úgy van! a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és ssélső baloldalon.) A születés, a rang, a val­lás nem előmozdítója és nem akadályozója semmi­nek sem. Én azt hiszem, hogy ily körülmények közt a magyar nép a katonai jelző zászló, a consnlatusi czímerek és consulatusi lobogók átalakításának kérdésénél sokkal jobban óhajtja azt, hogy a közigazgatási és igazságügyi mise­riákon végre-valahára segítve legyen, (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) hogy ügyei és bajai jól, gyor­san és a mi a fődolog, olcsón végeztessenek. (Helyeslés jobb felől.) Sokkal jobban kívánja a magyar nép azt, hofiy a sok zaklatással járó és az absolut igaz­ság mértékét egészen meg nem ütő adózási rend­szer reformáltassék, (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Tudja azt a magyar nép nagyon jól, hogy a kormány alkalmas viszonyok között és alkalmas pillanatokban sokkal rövidebb idő alatt fog ezen gravameneken segíteni, valamint tette ezt annak idejében az »és« szócskával és nagyon jól tudja azt is, hogy Ugyanaz fog rá a felelet lenni, mint az »és« szócskánál, hogy a kormány mily nagyra van ezen apró-cseprő »és« szócskával! (Élénk helyeslés jobb felől.) Én szerintem a parlament jelenlegi működésére legjobban alkalmazhatók gr. Apponyi Albert képviselő úrnak egy alkalom­mal mondott azon szavai, hogy a parlamentaris testületek nem elmélkedésre, de cselekvésre híva­tott orgánumai a nemzetnek. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Méltóztassanak megengedni, hogy még igen röviden Beöthy Ákos igen t. képviselő úrnak egy megjegyzésére tegyek észrevételt. (Halljuk! Halljuk!) O nevezetesen azt a kijelentést tette, hogy parlamentáris kormányrendszernél a pártok­nak egymást fel kell váltaniok s miután Magyar­országon 25 év alatt ezen körülmény nem állott elő, azért ezen állapot, a mely Magyarországon 25 év óta, uralkodik, természetellenes. Én az ellenkezőt, állítom, t. képviselőház és azt mondom, hogy ez az állapot kétségtelen bizonyítéka, annak, hogy a magyar nemzet többsége megbízik a sza­badelvű párt működésében. (Éink helyeslés a jobb­oldalon. Ellenmondások a baloldalon.) Gr. Károlyi Gábor: Csatár okosabban beszélt ennél. (Derültség a szélsőbalon.) Terényi Lajos: Mert parlamentaris kor­mányrendszer mellett a pártok ugyan felvált­hatják egymást, de ez nem szükségképen! következmény. A kormányon levő páríot csak akkor válthatja fel egy másik párt, ha ennek háta mögött vagy a nemzet, vagy a parlament többsége áll. Meszlény Lajos: Vagy ha elfogy a párt­eassa. (Zajos derültség a szélső baloldalon.) Terényi Lajos: Es kérdem a t. képviselő urat: vájjon nem lenne-e a legnagyobb megsér­tése a nemzet bizalmának, ha mi, ez a párt, a kik többségben vagyunk, cserben hagyva a nem­zet bizalmát, elutasítva magunktól minden fele­lősséget, a melyet a nemzet vállainkra ruházott, minden parlamentaris elv ellenére a kisebbség uralmát sanctionálnók? (Tetszés és helyeslés a jobb­oldalon.) Rövid felszólalásomat azzal végzem, t. ház, a mivel Polónyi Géza t. képviselő úr tegnapi beszédét kezdte. (Halljuk! Halljuk!) 0 ugyanis mindnyájunk nagy örömére nemzeti ünneppé decretálta a kiegyezés 25 éves jubileumát. En ezt elfogadom. Egy szép hasonlatot is hozott fel őseinkről, jelezvén azt, hogy ily nagy nem­zeti ünnep alkalmával őseink a Hadúrnak áldo­zatokat is hoztak ég ilyen áldozatokúi tekinti ő ma a szabadelvű párt egyes kiváló alakjait : Tisza Kálmánt, Hegedűs Sándort, Jókai Mórt, a kik szőrcsuhákba öltözve elveikért a parlament színe előtt vezekelnek. Hát, t. ház, szerintem nem ők lesznek az áldozatok, hanem ezen nemzeti ünnepélyhez az áldozatot a t. ellenzék felirati javaslatai fogják szolgáltatni. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon) És én azt hiszem, t. ház, hogy ezen áldozatok füstje az ég felé fog szállani és kedves lesz a magyarok istenének. (Tetszés a jobboldalon.) Minthogy pedig én ezen az autodafén jelen akarok lenni, elfogadom a bizottság által be­terjesztett felirati javaslatot. (Élénk helyeslés, tet­szés és éljenzés a jobboldalon.) Márkus József: T. képviselőház! Telje­sen egyetértek Terényi Lajos képviselő úrral abban, hogy nagy hátrány az, hogy nekünk, ennek a háznak rendkívül sok időt kell fordí­tani a közjogi fejtegetésekre. Érteném az ő részéről ezt a szemrehányást, ha annak mi vol­nánk az okai; ámde mi ennek a vitának a folya­mán sohasem törekedtünk arra, hogy a vita medre ily irányban kiszélesbbíttessék, hanem határozottan a t. többség törekszik arra, nem tudomszándékosan-e, vagy önt udatlanúl, de min dig oly csóvákat dob be ide a terem közepére, a melyekre nekünk észrevételeinket meg keli tenni. Méltóztassék csak figyelemmel kísérni t, ház, a legközelebbi napok történetét. Mindjárt, a mint a válaszfelírati javaslat beterjesztetett, a felira­tot készítő bizottság jegyzője, a t. előadó úrnak egy ily természetű érvelése kezdette meg a vitát. Nevezetesen a többség válaszfelírati javaslatá­ban előfordul az általunk már ismert és annyi­szor hangoztatott passus, hogy ő Felsége feltette felkent fejére a koronát. A t. előadó iir itt élőt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom