Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-559

569. országos ülés 1891. október 16-An, pénteken. 8i déshez ragaszkodunk: akkor talán mondhatnám, hogy a bevett szokás korlátozza egyesek ellen- * őrzési jogát. De mikor — nem is kell messze­menő példára hivatkoznom — magának a t. előttem szólott képviselő úrnak felszólalásából is azt látom, hogy ez nincs így, mikor neki e szorosan pénzügyi természetű — megengedem, hogy politikai háttere is lehet — ezen időhöz­órához kötött törvényjavaslatnak tárgyalásánál az egész vonalon, minden billentyűn végig kell játszania s még a prímási kérdést is bele kell kevernie, hogy álláspontját igazolja : akkor, bocsánatot kérek, nem hívatkozhatik a bevett szokásokra, mint olyanra a mely őt alkotmá­nyos jogai gyakorlásában legkevésbbé gátolja. (Élénk helyeslés jobbról.) Hogy itt budget-szempontból, alkotmányos szempontból a legkisebb aggodalomnak sincs jogosultsága, ezt magának a javaslatnak dispo­sitioi mutatták. Az előadó űr említette már Kaas képviselő úr közbeszólására, mire adatik föl­hatalmazás; arra, hogy a kormány jövő év öt első hónapjában azon módon tegye meg a ki­adásokat s eszközölje a bevételeket, mint a hogy őt az 1891-iki budget felhatalmazza. Ha arról volna szó, hogy restringált budgettel kellene dolgozni, hogy a kiadási tételek lényegesen apadnak, hogy a 91-iki költségvetés sokkal tágabb kört biztosít a kormánynak, mint a 92-iki: akkor azt mondhatnám, hogj^ a t. képviselő urak talán nem helyeztek kellő súlyt a törvény­javaslat azon dispositiojára, hogy az :;nnak alap­ján teendő minden kiadás be lesz illesztendő a 92-iki költségvetés keretébe, de jogosultnak tartanám, hogy a kormánynak oly felhatalmazás adassék, melylyel igen boldogan élhetne öt hónapig, (Egy hang bal felől: Hét és fél hónapig.) hát hét és fél hónapig. B. Kaas Ivor: Élethossziglan szeretnék! (Derültség bal felől.) Wekerle Sándor pénzügyminister: Remélem, politikai életet méltóztatott érteni, nemde? A politikai életek igen különböző tárta múak. Lehetnek hosszúak és rövidek. Hogy a t. képviselő úr politikai élete hosszú, vagy rö­vid lesz-e . . . Linder György: Már is hosszú! Wekerle Sándor pénzügyminister: Én is a t. képviselő úr nézetéhez csatlakozom, mert már is hosszúnak tartom . . . (Élénk derültség jobb felöl.) de mondom, hogy még hosszabb lesz-e, azt a legközelebbi jövő fogja kimutatni. (Tetszés jobbfelöl.) De hogy visszatérjek arra, a mit mondandó voltam, itt egy korlátozás foglaltatik s méltóz tassék elhinni, hogy a kormányzásnak lehető­sége válik majdnem kivihetetlenné az egyes ágazatokban, hogyha ily szűkebb keretben kell KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVII. KÖTET. mozogni — mondjuk, öt hónapon át, mikor úgy­szólván minden egyes ágazatnál jelentékenyen nagyobb kiadásokat kellett praeliminálui és ezen indemnitási törvényjavaslat hatályban léte alatt ezen nagyobb ki tdásokat igénybe nem vehetjük. Szóval itt felhatalmazás adatik ugyan a kor­mánynak, de magának a felhatalmazásnak minő­sége egyúttal arra utalja a kormányt, hogyha azt az actiot, melyet kilátásba helyezett, csak­ugyan érvényesíteni akarja, akkor ne indemni­tással kormányozzon, hanem igyekezzék arra, hogy az előterjesztett költségvetés mielőbb tör­vényerőre emelkedjék. (Helyeslés jobb felöl.) Midőn azt látjuk, t. ház, hogy a kormány ily kötött kézzel kénytelen a legközelebbi idő­ben a kormányzati politikát folytatni, másrészről pedig a t. ház kezében van letéve annak lehe­tősége, hogy ezen előterjesztett költségvetés előbb vagy utóbb emeltessék-e törvénye-őre; a mellett pedig magában a törvényjavaslatban vannak korlátozó feltételek, először is, hogy az csak január elsején lép életbe és azért 7V« havi terminusról itt nem lehet szó, hanem öt havi maximalis terminusról; továbbá az az 1892-iki költségvetés keretébe beillesztendő és időközben is azonnal hatályát veszti, midőn a költségvetési törvény életbelép: akkor én budget-jogi aggá­lyokat okszerűen tánrszthatóknak nem tartok. (Elénk helyeslés jobb felöl.) Helfy Ignácz t. képviselőtársam jónak látta az időtartam szokatlan hosszasága ellen külföldi példákra hivatkozni, azt mondván, hogy egyetlen egy példa volt Anglia történetében, midőn négy havi felhatalmazás kéretett s arra hívott fel, mutas­sak oly példát a külföldi törvényhozások köréből, midőn ily hosszú tartamú felhatalmazás kéretett. Helfy Ignácz: Rendes időben! Wekerle Sándor pénzügyminister: Őszintén megvallom, sokkal inkább el vagyok foglalva, semhogy ráérnék az után kutatni és tüzetes tanulmányokkal foglalkozni, hogy a kül­földi törvényhozásokban évek során át mi tör­ténik. Igen szeretném, ha tehetném s méltóz­tassék elhinni, ez sokkal kellemesebb foglalko­zás lenne De ha erre nem is érek rá, annyit mégis tudok, hogy ha összehasonlítjuk a mi viszonyainkat az angol viszonyokkal, talán nem igazán tüntetjük fel a helyzetet akkor, ha egysze­rűen négy hónapot négy hónappal állítunk szembe, (Élénk helyeslés jobb felöl.) mert akkor az egész helyzetet úgy, a mint minálunk van, szembe kell állítani azzal, a mely ott létezik. (Helyeslés jobb felöl.) Ha a t. képviselő úr morális biztosítást tudna nekünk nyújtani, hogy a budget tárgyalás minálunk is olyan lesz, mint Angliában, (Élénk tetszés jobb felöl.) hogy általános budgetvita nem lesz, (Élénk tetszés jobb felöl. Zaj a bal- és szélső baloldalon) hogy a ház comitévé alakúi s egy­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom