Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-557
40 54í, országos ülés 1891. október S-én, szerdán. t. ház, hogy ily nagy műveleteket áldozatok nélkül keresztülvinni nem leltet (Helyeslés a jobboldalon.) és hogy mindig nagy vívmány lesz már az is, ha azon soha nem várt eredményre f ogunk jutni, hogy minden külön megterhéltetés nélkül egyrészt a pénztári készletekből, másrészt a eonversiokból várható nyereségből leszünk képesek ezen nagy műveletet keresztülvinni, vagyis a valuta rendezés költségét fedezni. (Igaz! Úgy van! Altalános helyeslés.) A pénzügyi téren a közelebbi teendők közül mint legaeuttabbat, mely az általam már előbb említett két teendőnek bizonyos tekintetben előfeltételét képezi, a pénzügyi administratio teljesebb rendezését kell felemlítenem. (Igaz! Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) Es itt engedje meg a t. ház, hogy ott vegyem fel a fonalat, n hol az előbb elhagytam, a mikor azt mondottam, hogy a tulajdonképeni üzemi kiadásokon kívu'l jelentékeny összeget kell felvennem e tárcza administrativ kiadásainak fedezésére. Felvettem tehát 10.500 frtot az állandó kataszter szükségletének emelésére, azért, hogy Erdélyben két háromszögelési osztályt állítva fel, ez által elősegítsem az ott közgazdasági szempontból annyira fontos birtokrendezéseket. Otvenhatezer forinttal kellett emelnem a pénzügyi tárcza központi kiadásait, 76.000 írttal a pénzügyi igazgatóságokét és 83.000-rel az adóhivatalokét. Azon fontos teendők következtében, melyek az államháztartás keretének jelentékeny növekedése folytán állanak elő; azon teendők követkéz tében, melyek az által hárulnak reánk, hogy a pénzügyminiaternek újabb feladatok szabattak eléje az általános pénzügyi kezelés, a többi tárca pénzügyi kezelésének figyelemmel kísérése tekintetében; végül azon feladatok miatt, melyeket a kormánynak ama programmja szabott elő, hogy ne csak az állami, hanem a helyhatósági szolgáltatásokat is lehetőleg ellenőrzése alá vegye ; de másrészt adóreformjaink, pénz- és hitelviszonyaink rendezésének előkészítése következtében teendőink annyira megszaporodtak, hogy daczára személyzetem valóban odaadó munkálkodásának, egy főosztály szervezését és számvevőségem jelentékeny szaporítását vagyok bátor kérelmezni a törvényhozástól. A fogyasztási adóknak és az italmérési adónak behozatala, ezen jövedelmi ágak növekedése, a kizárólagos italmérési jog megszüntetése iránt szükséges előkészítések, nemkülönben már a pénzügyi igazgatás új szervezésénél fölállított amaz elv, hogy az adóhivatalok a közönség igényeinek kielégítése végett lehetőleg szaporittassanak : a pénzügyi tárcza különböző ágazatainál az imént felsorolt kiadási többleteket mellőzhetetlenekké teszik. Sokszor foglalkoztam a kérdésnek avval az oldalával is, vájjon a minduntalan mutatkozó személyzet-szaporítások helyett nem lehetne-e a ren fi szernek gyökeres egyszerűsítése által ezen többkiadásoknak elejét venni. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Megengedem, t. ház, hogy bizonyos reformokkal, teszem azt, a fogyasztási adók egy részének reformálása után, különösen pedig akkor, ha teljesebben tudjuk azt az elvet érvényesíteni, hogy most, midőn a közszolgáltatások köre úgyszólván az életnek minden alakulatára kiterjed, nem lehet az állami bevételeket kizárólag pénzügyi közegek által kezeltetni és gondoztatni, hanem abba lehetőleg minden közhatósági tényezőt be kell vonni, — mondom, ezen elvnek teljesebb érvényesítése után megengedem, hogy minden további személyszaporításnak eleje lesz véve. De azt merem mondani t. ház, hogy azon személyzetre, a melyet most kérek, akkor is szükség fog lenni. Utóvégre is az a keret, mely azelőtt az államháztartás kis körének befogadására is csak ügygyel-bajjal volt elégséges, nem lehet elég ma, államháztartásunk nagyra növekedett körének teljes befogadására. (Helyeslés jobb felől.) Nem szabad felednünk, hogy új jövedelmi forrásokat tártunk föl, melyeknek kiadó hasznosítása, okszerű kezelése sok munkát s a munkából fulyólag személyzet-szaporítást igényel. Nem szabad felednünk, hogy adóreformokra készülünk s ezen adóreformokra elő kell készítenünk a talajt, tisztáznunk a helyzetet s előkészítenünk a pénzügyi közegeket, mert az ily előkészületek nélkül foganatosított reform nem javulásra, hanem kimondhatatlan zavarokra vezetne. És végül nem szabad felednünk, t. ház, hogy ma már elodázhatlanúl tolul élőnkbe egy másik követelmény is, mely államháztartásunk és pénzügyi igazgatásunk ügyeinek rendezésében mint most valósítandó föladat áll előttünk, s az a pénzügyi administrationak általánosan követelt rendezése. De, t. ház, a helyzetnek ezen ismertetésével, kiadási tételeinknek ezen indokolásával még nem szeretnék a t. ház előtt úgy feltűnni, mintha ezek azt az ígéretet is rejtenék magukban, hogy ezek által megkapok minden eszközt a pénzügyi igazgatásnak teljes rendezésére. Szükségesnek tartom, t. ház, habár talán kissé unalmas is, (Halljuk! Halljuk!) ezzel a kérdéssel tüzetesebben foglalkozni, mert hiszen ez képezi legeslegközelebbi feladatunkat, ez felel meg leginkább a pénzügyi administratio iránt támasztott kívánalmaknak. Szükségesnek tartom továbbá foglalkozni ezzel, mert a legutóbbi időben, az administratioaalis javaslat tárgyalásakor többszörösen történt hivatkozása pénzügyi administratiora — igaz, hogy nem magáért az administratioért, hanem inkább annak a tételnek igazolásául, hogy milyen rossz ez a pénzügyi
