Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-581

Í81. országos ülés 1891. deczember Id-éii, szombaton. 461 termelőkre, niint a magyar fogyasztókra nézve, minek következtében én ezen szerződéseket el­fogadhatóknak tartom. Csak egy kérdés van még, a melyre nézve tisztába kell jönni s ez az, (Halljuk! Halljuk!) hogy nem praejudieálnak-e ezen szerződések Magyarország önálló vámterületének? Ezt a kérdést én, t. ház, alaposan megfon­toltam minden irányban és arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezen szerződések Magyarország önálló vámterületének nem praejudicálnak, sőt ellenkezőleg, bizonyos tekintetben lehetővé teszik az önálló vámterület létesítését abban az esetben, hogyha Ausztriával nem tudunk megegyezni, holott a régi időben még hivatkozás történhetett arra, hogy Ausztria Magyarországot izolálhatja és meg­fojthatja, a mi most többé nem történhetik. Ennélfogva én, t. ház, miután én azt a ezélt, a melyet a kormány akar, helyeslem sgyakorlatinak, az eredményeket pedig, melyeket elérni kíván, gyakorlatiaknak, hasznosaknak tartom és miután végül e szerződések Magyarország önálló vám­területének nem praejudicálnak: magam részéről ;>zon párt nevében is, melyhez tartozni szerencséin van, örömmel fogadom el a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélsőbalon.) Varasűy Károly jegyző; Matlekovits Sándor! Beöthy Ákos: Öt perez szünetet kérünk! (Zaj jobb felől.) Elnök: Ne méltóztassanak a tárgyalást félbaszakítani, hanem méltóztassanak azt minden megszakítás nélkül folytatni, mert a szőnyegen lévő tárgy elintézése igen sürgős. (Helyeslés jobb felől) Ki következik? Madarász József jegyző: Kán Miklós. Kun Miklós: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A német birodalommal, Olaszországgal, Svájcz­czal és Belgiummal kötött szerződések folytán előadandó közgazdas ígi helyzet Magyarországnak jogos közgazdasági igényeit és érdekeit nemcsak a kívánt mérvben, hanem szerényebb mértékben sem fogja kielégíteni. A függetlenségi és 48 as pártnak, melynek nevében jelenleg felszólalok, programmjában kifejtettem politikai meggyőző­désem, hogy Magyarország közgazdasági igényei­nek, Magyarország közgazdasági jogos érdekei nek megfelelő közgazdasági politikát öónálló vámterület nélkül követni nem lehet. Meggyőző­désünk, hogy ha Magyarország önálló vámterület birtokában és alapján kötötte volna meg e szer­ződéseket, úgy a jelenleg elértnél sokkal ked­vezőbb közgazdasági helyzet állott volna elő s ma kedvezőbb közgazdasági jövő küszöbén álla nánk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A függet­lenségi és 48-as párt programmja, politikai ezélja, Magyarországnak közgazdaságilag is önállóvá tétele (Helyeslés a szélső baloldalon.) a erre egyik legalkalmasabb és leghatalmasabb eszköznek látja az önálló vámterűlet megalko­tását. E politikai czéljáról s az ennek elérésére legalkalmasabb ismert eszköznek, az önálló vám­területnek megalkotásáról e párt nem tett le soha és nem tesz le soha, szeme előtt fog az lebegni mindig s azt szem elől egy pillanatra sem téveszti; nem téveszti még az ezen szerző­dés lejárta előtt netalán előforduló kedvezőbb alkalom esetére sem, fentartva mindazonáltal a megkötött szerződések tiszteletben tartását. Addig is azonban, t. képviselőház, mig a függetlenségi és 48-as pártnak e politikai czclja elérhető lesz, közre akar hatni e párt arra, hogy e jelenlegi szomorú közgazdasági helyzetben javulás álljon elő. Minthogy a német birodalommal, Olaszor­szággal, a Svájezezal és Belgiummal megkötött szerződések, a kereskedelmi forgalom szabadabbá tétele, nagyobb fogyasztási terület, több piacz megszerzésének lehetővé tétele, némely fontos kiviteli czikkeink vámjának, habár jelentéktelen leszállítása és hosszabb időre a vámok emelésének, úgyhiszem, kizárása által némi, habár nem nagyon jelentéktelen előnyöket biztosítanak; remélve, hogy e kereskedelmi szerződésekben használt politikai­lag és közjogilag helytelen, sőt közjogi valótlansá­gokat magukban foglaló kifejezések ki fognak javíttatni s a jövőre előterjesztendő szerződé­seknél azon indokolási módot, mely arra enged következtetni, hogy Magyarország kereskedel­mének ügye közösügy, mert mindenütt osztrák­magyar monarchiáról és az osztrák-magyar monarchia összforgalmának adatairól van szó, ki fogják kerülni; a függetlenségi és 4S as párt ezen szerződéseknek általánosságban való elfo­gadását nem ellenzi. (Élénk helyeslés.) Dárdai Sándor jegyző: Matlekovits Sándor! Matlekovits Sándor: T. ház! Azon kép­viselő urak részéről, a kik az előterjesztett szerződések mellett felszólaltak, a kereskedelmi politika irányzatára vonatkozólag részben az hangsulyoztatott, hogy az a kereskedelmi politika, mely ezúttal inauguráltatik, kizárólag és első sorban NémeTörszág által kezdeményeztetett, míg a véd vámos kereskedelmi politika, a mely eddig dominált Európában, annak idején kizárólag a;-; osztrák-magyar monarchia által iuauguráltatott. Czélszeríí tehát, hogy mielőtt a szerző lések lényegébe belemennék, e tekintetben visszapil­lantást vessek. (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. előttem szólott képviselő urak egyike azt mondt i, hogy egészen más szem­pontok voltak irányadók Franciaországban annak idején, más szempontok voltak irányadók Német­országb ni, midőn a védvámos politika inaugu­ráltitott és más szempontok voltak mérvadók nálunk. Ha végigtekintünk a kereskedelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom