Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-557

38 öSÍ. országos ilés 18WI. október 7-én, szerdán. reformjával járó költségek és azon több kiadások, melyek a tanítói illetmények szabályozásával és a tisztviselők fizetésének emelésével járnak. Ez utóbbi kettőre nézve törvényjavaslatainkat már legközelebb lesz szerencsénk beterjeszteni. (Helyeslés.) Ezek közül a tisztviselők fizetéseinek emelésére vonatkozó kiadások egy félévre járó felét, azon reményben, hogy a javaslat akkorra már törvény erőre fog emelkedni, a mint már említem, fel is vettem a pénzügyi tárcza kiadásai közé. (Helyeslés.) Végre ne feledjük, t. ház, hogy valamint minden európai államra, úgy reánk is maradandó jelleggel fognak nehezedni a véderő fentartásával és fejlesztésével járó kiadások. (Mozgás a szélső baloldalon.) Hacsak nem akarunk szemet hunyni ezen okvetlenül előálló és minden körülmények között fedezendő szükségletek elől, úgy el kell készülve lennünk, hogy közösügyi kiadásainkat évek hosszú során át nem fogjuk apaszthatni, sőt hogy a véderő fejlesztése és a hadseregnek ÍI kor igényeivel lépésttartó szükségletei folytán ezen kiadási szükségletek még fokozódni is fognak. (Mozgás a szélső baloldalon.) A most előterjesztett költségvetés szerint, hogyha számba veszszük a 336.000 írttal kisebb összegben előirányzott vámbevételeket is, ezen közösügyi szükségletek kerek öt millió forintnyi többletet mutatnak és meggyőződésem szerint, tekintettel egyrészt a fokozódott és valóban jogosult igényekre, másrészt pedig teljesítési képességünkre, financiális helyzetünkkel megfelelő arányba vannak hozva, a minek igazolásául csak arra utalok, hogy a költségvetés végeredménye az államháztartás egyensúlyának további fentartása mellett tanúskodik és hogy többi ágazatbeli szükségleteink nem utólagosan, hanem a közüsügyi szükségleteket megelőzőleg lettek kivétel nélkül mind megállapítva. (Helyeslés jobb felől.) De nem arra vetem én a fősúlyt, hogy sikerült ezen szükségleteket arányba hozni teljesítési képességünkkel és államháztartásunk egyensúlyának megóvásával, hanem arra, hogy sikerült azt egyensúlyba hozni, ugy, hogy el merem mondani: nem tagadtunk meg egy, valóban szükséges kiadást sem, mely a hadsereg véd- és harczkt-pességét közvetlenül érintené. (Zaj a szélső baloldalon.) B. Kaas Ivor: Ez igaz ! Wekerle Sándor péiizügyininister: Ezeu szempontot, hogy a közösügyi és a hadseregi szükségletek teljesítési képességünkkel arányba hozassanak s azok — rendkívüli eseményektől eltekintve — az államháztartás egyensúlyának megzavarására semmi szín alatt ne vezessenek: jövőre is fen tartandónak vélem. (Helyeslés jobb felől.) Daczára azonban e szempont megóvásának, el kell készülve lennünk egyrészt ezen szükségletek maradandó jellegére, másrészt azok természetes fokozására és ezeket a tényezőket számba kell vennünk, ha igazi, valódi és hu képét akarjuk feltüntetni a jövő politikai helyzetnek. (Zaj a szélső baloldalon.) Mindezeket a fokozódott kiadásokat — és ma is ez a meggyőződésem — a közszolgáltatások fokozás;! nélkül saját bevételi forrásainkból ezentúl is képesek leszünk fedezni és teljesíteni, csakhogy ennek a teljesítési képességnek két feltétele van. Egyik az, hogy megtartsuk azt, a kormány által sarkalatos elvként felállított tételt, hogy minden reformnál, minden új intézménynél döntő szerepet engedünk pénzügyi érdekeinknek, tehetségünkhez képest fogjuk berendezni új intézményeinket, kellő egymásutánban fogjuk azokat létesíteni, lehetőleg azokat bocsátva előre, a melyek hoznak is, nem pedig azokat, melyek csak visznek; hogy fentartjuk azt a sarkalatos elvet, hogy ama sokszor kisértő követelménynek, mintha mindig és mindenütt a reform csak nagy költséggel lenne létesíthető, vagy mintha minden többkiadás magában is már reform lenne, jövőben is ellen fogunk állni. Másik feltétel, hogy képelek legyünk ezen kiadásokat és szükségleteket teljesíteni, az, t. ház, hogy biztosan irányítva, legnagyobb határozottsággal készítsük elő bevételi forrásainkat arra nézve, hogy azok belterjesebben és kiadóbban legyenek a közszolgáltatás minden emelése nélkül hasznosíthatók; (Helyeslés jobb felől.) azon reformokat, melyek a közszolgáltatások terén szükségesek, ugy és oly időben vigyük keresztül, hogy az a stagnatio, az a visszamaradás, mely az ily reformoknál elmaradhatatlan, ne akkor álljon elő, a mikor a reformok következtében már a n;;gyobb szükségletek is egészükben érvényesülni fognak. (Helyeslés jobb felől.) Ezért, t. ház, teljes erőmből törekedni fogok arra, hogy első sorban azok a reformok, melyeket már múlt exposem alkalmával kilátásba helyeztem s a melyeket, ugy tudom, a költségvetési tárgyalások alkalmával tartott beszédeimben részletesebben is ismertettem, mielőbb érvényesüljenek. Ezen reformok alapos előkészítést és huzamosabb időt igényelnek és a t. ház tanácskozási sorrendjére és teendőire való tekintettel alig lehet kilátás arra, hogy azok még ezen ülésszak vagy ezen év folyamán létesíttessenek. S azért, arra való tekintette], hogy 1893-ban a legtöbb adóra nézve újabb három évi kivetési cyclus kezdődik, esetleg novellaris intézkedés utján felhatalmazást fogok kérni arra, hogy a legközelebbi adókivetési cyclus rövidebb időre, egy évre állapíttassák meg, hogy ezen pénzügyi teljesítés képességünk szempontjából mielőbb keresztülviendő reformok újabb