Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-580
580. országos ülés 1891. deeiember 18-án, péntekeu. 429 számmal állíttassanak fel és midőn ezen leendő kisdedóvodák tanítói és tanítónői részére ily nyugdíj-intézetet felállítani külön nem akarunk: elzárkózhatik-e az álJam az elől, hogy ily nagy czél eléréséhez is áldozattal járuljon? (Helyeslés a szélsőbalon.) Ha elzárkóznék, én sem méltányosnak, sem igazságosnak nem tartanám. (Úgy van! a szélsőbalon.) Nagyfontosságú az állam mérlegének egyensúlyban tartása is; de miről van szó most ? 240 ezer forint évi adományról, mert e czímen ennyit szándékoznak bevenni. Ha igazak mindazon számtótelek, melyekkel újabb időben itten a házban találkoztunk, államháztartásunk mérlegét ezen összeg nem fogja megzavarhatni. Könnyen meggazdálkodható volna ez a hadügyi kiadásokból (Úgy van! a szélsőbalon.) s ez által a védképesség még nem volna veszélyeztetve. De meglehetne ezt gazdálkodni sok más téren is. Nem akarok odáig menni, hogy egyenkint mutassam ki, hol lehetne ezt az összeget meggazdálkodni; csak azt mondom, hogy a gazdálkodás itt talán a legrosszabb téren történik. (Helyeslés Úgy van! a szélső báloldalon.) Nem vádolom én azzal a t. vallás- és közoktatásügyi minister urat, hogy ezen javaslatot saját jószántából terjesztette elő. Meg vagyok arról győződve, hogy őszinte azon kijelentése, hogy maga is sokat töprengett a felett, hogy vájjon a 15 kr. évenkinti beszedését ezen törvényjavaslatban előterjeszsze-e? Nem mindenkor tőle függ; a körülmények az egyes emberek akaratánál erősebbek, még ha az illetők ministerek is, ezt tudom, mert tapasztaltam. Ennélfogva, mert erről vagyok meggyőződve, nem marad fenn más, mint teljesíteni e téren is kötelességemet. Ily ezélból nyújtom be indítványomat. Ha a többség által le fog szavaztatni, a felelősséget a következményekért viselni fogják majdan azok, a kik ilyen igazságos, ilyen méltányos kívánalmat leszavaztak. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Nem akarom e javaslatnak számítási alapját sem megzavarni; nyíltan, ősziutén mutatok én rá, hogy a 240.000 frt bevételnek fedezését egyenesen és határozottan az állam által akarom teljesíttetni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez által nem zavartatik a mérleg, csak a teherviselés lesz méltányossá és igazságossá téve. Mert, bocsánatot kérek, nem áll a tanügy fejlődése érdekében, ha az iskolafentartókat, a kiket újabban kisdedóvodák felállítására hívtunk fel és a kik még az elemi iskolák felállítása és fejlesztése terén sem voltak képesek megfelelni a törvény által elébük írt követelményeknek: most újabb terheltetésekkel rójuk meg, ha azokat ez által mintegy elkedvetlenítjük. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De van még egy olyan vesatorius intézkedés ezen 15 kr. beszedésére vonatkozólag a törvényjavaslatban, mely nagyon megfontolandóvá teszi, hogy ezen 10. §. elfogadható-e. Ugyanis ezen 15 kr. az esztendő két első hónapjában leendő beszolgáltatásáért az iskolafentartók és az iskolaszékek vannak felelősekké téve, még pedig úgy, hogy ha ők azt nem teljesítenék, a mulasztásért a következő szakaszok értelmében a közigazgatási bizottság által 5 —50 forintig terjedhető pénzbirságban elmarasztalhatok. (Egy hang a szélsőbalon: Hol itt az igazság !) Már bocsánatot kérek, méltóztassék odakint az életben megnézni, hogy azokat az iskolaszéki tagokat milyen munkával lehet összetoborzani és őket az ügynek megnyerni és megtartani. Ha ilyen czímen 5—50 forintig terjedő pénzbirsággal fogják őket sújtani: akkor azokat az iskolaszékeket összeállítani bizonybizony nagyon nehéz leend. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De bátor vagyok kérdeni azt is, hogy mindenkor az év két első hónapjában a növendékektől beszedhető lesz-e azon 15 krnyi díj és — ha be nem szedhető — méltányos-e a javaslat azon intézkedése, hogy akkor itt is, mint az állami adóknál, késedelmi kamat szedessék s ki fogja ezen késedelmi kamatot fizetni? (Helyeslés a szélsőbalon.) Ezek árnyoldalai a törvényjavaslatnak, de ezekre csak rámatattam ; a fősúlyt azon indokokra helyezem, a melyeket előbb elmondottam. Mindezeknél fogva a következő indítványt vagyok bátor a t. háznak benyújtani és tisztelettel kérem annak elfogadását (olvassa): »Indítvány. Minthogy »a tankötelesek után hozzájárulás czímen évenként fizetendő 15 kr.« beszedése sok oly félreértésnek és kellemetlenségnek okozója lesz, melyektől a tanítói testület tagjai több indokból megkímélendők; minthogy »ezen hozzájárulási díj másodsorban az iskolafentartóktól szedendő be« s így ez által az iskolafentartókra új teher nehezül, mi a tanügy fejlődésének előnyére nem szolgálhat; minthogy a szülők vagyontalansága esetében szabadságukban állana az iskolafentartóknak ezeknek a díjaknak fedezésére az iskolamulasztási bírságokból befolyt azon pénzösszeget fordítani, mely idáig a szegény és árva tanköteleseknek taneszközökkel és ruházattal leendő ellátására s így emberbaráti czélra fordíttatott; végre minthogy az állam pénztára a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó intézetek tanítóinak s nevelőinek nyugdíjazásához, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyämolításához, a csak egyik czélra adott 150.000 forint évi járadékon felül újabb adomány nyal nem
