Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-569

589. országos ülés 1891. november 7-éti, szombaton. 579 csak hivatva is volna a nemzet nevében jelöltet állítani a primási székre. (Helyeslés jobb felől.) Ellenben szólhatok a kormány jelöltjéről és erre vonatkozólag mondhatom, hogy a kor­mány jelöltjének kinevezését mi sem gátolta, A kormánynak ugyanis, mint olyannak, egyetlen­egy jelöltje volt, az, a ki iránt október 23-án tartott ministertanáesában megállapodott. Ezen egy jelöltje iránt történt részemről fölterjesztés legfelsőbb helyre és ezen egy jelöltje a kor­mámnak lett ő Felsége által kinevezve. (Helyes­lés jobb felöl.) Igaz ugyan, hogy a kormány ezen eljárá­sát megelőzte egy más combinatio, egy combi­natio, mely egy kiváló főpapra vonatkozván, hosszabb ideig fennállott és komoly természetű volt. Ámde e combinatio mindig csak combinatio maradt, a kormány részéről megállapodásra nem vezetett, ennélfogva e főpapra vonatkozólag leg­felsőbb helyre előterjesztés sem tétethetett és így egy nem létező előterjesztés természetesen el­fogadható nem volt és ennélfogva e nem létező előterjesztés Rómából sem volt visszautasítható. (Élénk helyeslés jobb felől.) T. ház! Szoros kötelességemnek ezzel a válaszszal megfeleltem, mert hiszen a directe hozzám intézett kérdésre directe megadtam a választ. De tekintettel a t. képviselő úr által használt indokolásra, valamint az ügynek nagy fontosságára, nem akarok ezen külső forma­ságokba kapaszkodni, hanem a t. ház engedelme­yel, habár csak pár szóval is, az ügy érdemét is meg kívánom világítani. (Halljuk ! Halljuk !) Szerintem az egész kérdésben két főmo­mentum bír döntő súlylyal. Az egyik az, hogy ezea egész ügyben teljesen sértetlen maradt-e a magyar apostoli király főkegyúri joga? A má­sodik — és a parlamentarismus követelménye — hogy vájjon a kormány úgy a tényleges kineve­zésért, valamint az ezen kinevezés körűi történ­tekért, az egész részletes eljárásért elvállalhatja-e a felelősséget? Mindkét kérdésre határozott igennel' kell válaszolnom. Az elsőre.a mely az apostoli királyi kegyúri jognak sértetlenül maradására vonatko­zik, azért kell igennel válaszolnom, mert hiszen az apostoli királyi kegyúr a főpapi méltóságok adományázása körüli jogának essentiája és lé­nyege abban áll, hogy az nyerje el az illető méltóságot, a kit az apostoli király arra az adott viszonyok közt a maga belátása szerint legalkal­masabbnak tart. Ez történt a jelen esetben és semmi egyéb. A második kérdésre, a mely a parlamen­tarismus követelménye szerint áll elő, hogy t.i. a kormány, illetőleg a szakminister elvállalhatja-e a felelősséget: szintén határozott igennel válaszo­lok és pedig első sorban azért, mivel az nevez­tetett ki, a kit a kormány kijelölt és javaslatba hozott, másodszor azért, mivel az eljárásban semmi új nincs, a mennyiben ugyanazon eljárás követtetett, mely évszázadok gyakorlata által lett megállapítva. Semmiféle körülmény és semmi oly incidens nem merült fel, amely ezen eljárást megkülönböztethetné az előbbi esetekben köve­tett eljárástól. Ekkép azt gondolom t. ház, hogy az ügy érdemére nézve is tőlem telhetőleg megad­tam a szükséges választ. (Helyeslés jobbfelöl.) Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy ezen válaszom kapcsán még egy dolgot említsek fel, a melyet a t. képviselő úr interpellatioja nem érint ugyan, de a melyet ma felemlíteni szükségesnek tartok azért, mert tudom, hogy az sokakat érdekel és mivel másrészt nem tudom, mikor lesz ismét alkalmam a t. házban erre vo­natkozólag nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni, hoy ez év tavaszán boldogult Andrássy Manó gr. képviselő kérdést intézett hozzám, vájjon hajlandó vagyok-e lépé­seket tenni az iránt, hogy Magyarország herczeg­primásának, az esztergomi érseknek székhelye mielőbb Budapestre helyeztessék át és bizo­nyára méltóztatnak emlékezni arra is, hogy azonnal adott válaszomban három dolgot mond­tam. Először azt mondtam, hogy a magam részé­ről igenis már régen kívánatosnak tartom úgy állami, mint egyházi szempontból, hogy, prímás és esztergomi érsek székhelye Budapestre helyez­tessék át. (Helyeslés.) Másodszor kifejeztem azt is, hogy széküresedés idejét a legjobban fel lehetne használni a kérdés megoldására, harmad­szor pedig kijelentettem, hogy a kérdés tanul­mányozását már el is rendeltem. Azóta több, mint félév műit el. Volt tehát elég idő a kérdéssel foglalkozni, azt min­den oldalról megvilágítani s a pro és contrát mérlegelni és most azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a t. háznak bejelenthetem, hogy ez az ügy is megoldást nyert épen a legutóbbi napokban bekövetkezett primási kinevezés által. A módozat pedig, mely alkalmaztatni fog, ab­ból áll, hogy ezen újonnan kinevezett prímás­nak, valamint az ezentúl kinevezendő prímások­nak kinevezési okmányokban kötelességükké tétetik, hogy valahányszor a király hosszasab­ban Budapesten tartózkodik, valamint a magyar országgyűlés nyilvános tárgyalásai S különö­sen azok téli időszaka legnagyobb részének tartama alatt a fővárosban székeljenek. (Helyeslés.) Ezen kivül intézkedés fog tétetni még az iránt is, hogy azon idő alatt, midőn a prirnás nincs a fővárosban, érseki helynök rendeltessék ki. (Élénk helyeslés.) Ugy vagyok megyőződve, t. ház, hogy a megoldásé módozata megfelel azon állami és egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom