Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-568
568. országos ülés 1891. november 5-én, estttSrtBkBn. 259 Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv e két pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a zárszámadás-vizsgáló bizottság 815. és 816. sz. jelentése, az 1890-ik évi állami zárszámadás és az aldunai Vaskapu-szabályozási előmunkálatok költségeiről szóló 1890. évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában. Az előadó úr kíván szólani. Várasd y Károly, a zárszáma dást-vizsgáló bizottság előadója: T. képviselőház! Az 1890. évi zárszámadás államháztartásunk reális és gondos kezelésének kézzel fogható bizonyítékát képezi, a melyről örömmel vehet tudomást a parlament s a nemzet. Az 1890: IV. tcz., vagyis a költségvetési törvény, 508.901 forintban állapította meg a hiányt; az 1891. évi előirányzat pedig már nemcsak deficitet nem mutat, hanem még 32,674.689 frtnyi fölösleget tüntet fel, a melyet a tényleges pénztári kezelés is megerősít, a mennyiben e szerint 32,296.538 frt a fölösleg. Az 1890 : IV. tcz., költségvetési törvény, az ezt kiegészítő törvények alapján 1,226.134 frtban állapította meg a hiányt. Az ezek alapján történt előírás szerint pedig nemcsak deficit nincs, hanem 31,957.355 frt fölösleg mutatkozik és a pénztári tényleges kezelés szerint is 33,183.590 frt a fölösleg. Az állam jövedelmi forrásai tehát nemcsak elégségesek voltak a kiadások fedezésére, hanem az előírás szerint 27 millió, a tényleges pénztári kezelés szerint pedig 28 millió forintot meghaladó összeg áll rendelkezésünkre. De még szembetűnőbb a kedvező eredmény, ha a rendes kezelést vizsgáljuk. Az 1890. évi IV. törvényezikk a rendes kezelésben, hogy kerekszámot használjak, 17 millió forintot irányzott elő, mint felesleget, míg az előírás szerint 47 millió, a tényleges pénztári kezelés szerint pedig 49 millió volt a felesleg. Az átmeneti kezelés 676.211 forint fölösleget mutat. Az előírás 3,676.600 forint felesleget igazolt. Ha ehhez kozzáveszszük, hogy az 1890. évben a kormány minden hitelművelet nélkül képes volt 7.553.394 forintot adósságok törlesztésére fordítani; ha felemlítjük, hogy 1890-ben 222 millió forinttal szaporo dott a követelés; és ha felhozzuk, hogy az adósság-szaporodás és az összes vagyon-csökkenésnek • a 243 millió forintnyi vagyongyarapodásból való levonásával még mindig 60 millió forint mutatkozik mint kedvező vagyonmérleg: úgy meg közelítőleg a zárszámadás fényoldalát volt szerencsém bemutatni. (Helyeslés.) Meg kell még említenem, hogy az adósságszaporodásban 217 millió forintnyi regale-kártalanítási tőke is benfoglaltatik. A rega 1 ^ megváltása pedig az államnak nem vált hátrányára, mert az 1890. évi előírás szerint az ital mérési illeték és adó czímén 18,891.000 forint íratott elő ágy, hogy az előírással szemben 6,383,000 forint bevételi többlet mutatkozott ezen a czímen; és ezt a tényleges pénztári kezelés is megerősíti. De, t. ház, a zárszámadási bizottságnak az érem második oldalát is kötelessége bemutatni: és itt be kell vallani, (Halljuk! Halljuk!) hogy az 1890. évi államháztartás kezelésénél is jelentékeny tűlkiadásokkal és előirányzat nélküli kiadásokkal találkozott. A rendes kezelésnél ugyanis a túlkiadá? 16 millió, az átmeneti kezelésnél 15 millió, a beruházásoknál 1,700.000 forint, összesen tehát 33 millió forint volt. Kétségtelen, hogy ezen jelentékeny összeg más körülmények közt leverőieg hathatna reánk, de a zárszámadási bizottság nevében kötelességem az igazságnak megfeleloleg felemlíteni, hogy ezen évben az államháztartási kezelés 15 millió forintnyi megtakarítást ért cl; sőt a kevesebb-kiadásoknak a több-bevételekből való levonásával 49 millió bevételi többlet marad. Tehát e túlkiadás egyensúlyozva van a bevételi többlettel. A mint kétségtelen, hogy a valódi alkotmányosság szellemének és a budgetjog követelményének akkor felelünk meg leginkább, ha a költségvetést megtartani igyekezünk és a hiteleltérésektől tartózkodunk • nem tagadhatom másrészről azt sem, hogy átmeneti, fejlődő államokban, minő hazáak, lehetetlenség minden felmerülhető" szükségleteket és időközben beállható igények kielégítését múlhatlanúl már az előirányzat elkészítésekor combinatioba venni és minden kiadásról, mely fölmerülhet, már a költségvetésben gondoskodni. így tehát a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadásokkal szemben a zárszámadási bizottság alkotmányos ellenőrzési kötelességét abban vélte teljesíteni, ha annak vizsgálatába bocsátkozik: vájjon az eltérések az előirányzat elkészítésekor már előre láthatók voltak-e; és vájjon a kiadások indokoltak és az állam ezéljainak elérésére múlhatlanúl szükségesek voltak-e ? E tekintetben a zárszámadási bizottság részéről habozás nélkül kijelentem, hogy — a mint a jelentésben minden hiteieltérés tételenként tüzetesen indokolva is sván -— az összes túlkiadásokat és előirányzat nélküli kiadásokat a bizottság igazoltaknak találta és azokat a kormány államháztartási tevékenységére visszavezetni nem. képes; mert a legtöbb kiadás a gyári, a vasúti üzemek fentartására ; továbbá közegészségügyi, közbiztonsági, állategészségügyi, földmívelési és egyéb közgazdasági, a culturalis, igazságszolgáltatási és honvédelmi czélok előmozdítására múlhatatlanul szükséges kiadás volt. A rendes és átmeneti kezelésnél kevesebb bevétel 4 millió 590.508 forint fordul elő. Ezen bevételi visszamaradások okai sem vezethetők vissza a, kormány államgazdasági raíí33*
