Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-564
216 864. országos Ölés 1891, október 23-án, pénteken. közigazgatási bizottságokra nézve is általános törvénjdiozási intézkedések fognak történni. {Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ezen általam előadott tényállásnak végeredménye az, hogy a fiumei provisorium megváltoztatására irányuló javaslatot tenni nem volna helyén; nem pedig azért, mert a provisorium által létesített intézmények ma megfelelnek az érdekelt felek kívánalmainak. (Felkiáltások a szélsőbalon : Látjuk!) De nem akarnám ezt azért sem tenni, mert nincs kilátás arra, hogy a jelenlegi helyzetnél kedvezőbb megoldást érjünk el. Azonban, t. ház, teljes készséggel hozzájárulok ahhoz, hogy egyes kérdések a provisorium alapján is oly módon oldassanak meg, a mint már előbb előadtam. (Helyeslés a jobboldalon.) Befejezésül még a fiumei tüntetésekre vonatkozólag megjegyzést kívánok tenni. (Halljuk!) Nem szeretném azt, ha ezen tüntetések akként magyaráztatnának, hogy ezek Magyar ország és HorváTörszág közt felmerült súrlódásoknak tekintessenek. Miként ezt a legközelebbi napokban is kijelentettem, magában HorváTörszágban is vannak túlzó elemek, melyek a fennálló jogrend ellen izgatnak és ha tehetik, tüntetnek. Ha vannak ily elemek HorváTörszágban, lehetnek ily elemek Fiúméban is és a mint ezen elemek ellen HorváTörszágban fellép HorváTörszág azon része, mely a Magyarországgal fennálló viszonyoknak híve, ép iigy a Fiúméban nyilvánuló túlzó és államellenes agpiratiok ellen is állást foglal Fiúménak az állameszméhez ragaszkodó lakossága. De ezen súrlódások, ha előfordulnak is, semmiképen sem alterálhatják a Magyarország és HorváTörszág közt fennálló jó viszonyt, mely a mindkét részről nyilvánuló jóakaratnál fogva évről-évre megszilárdul. (Helyeslés jobb felől.) Kérem a t. képviselőházat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza képviselő úr kíván személyes megtámadtatás czímén szólani. Polónyi Géza: T. ház! (Zajos felkiáltások jobb felől: Eláll! Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A t. ministerelnök úr szíves volt beszédje folyamán engem megnevezve azt mondani, hogy ha valami mondani valóm van, ő szívesen meghallgatja. (Ellnmondás és zaj jobb felől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát miért nevezte meg?) Az iránta tartozó előzékenységen kivííi . . . (Nagy zaj jobb felöl.) Gr. Károlyi Gábor: Mindig csak engem szidnak, miért nem szidják őket is, mikor ők lármáznak *?! (Nagy zaj s mozgás jobbról.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Helyeslés jobb felől.) Polónyi Géza: Az iránta tartozó előzékenységen kivül, mely kötelez arra, hogy kívánságának eleget tegyek, (Zajos felkiáltás jobb felöl: Nincs joga beszélni! Felkiáltások a szélső baloldalon: Miért nevezte meg akkor?) magamnak is tartozom azzal, hogy azon közbeszólásom, mely a ministerelnök úrnak ezen apostrophálására okot szolgáltatott, legalább tudomására jusson a t. háznak. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon. Nagy zaj és felkiáltások jobb felől: Nincs joga szólni !) Elnök: A képviselő úr nem a tárgyhoz kíváu szólani, mert hiszen ahhoz csak a két interpelláló képviselő úr szólhat, hanem azon apostrophálás folytán, mely a ministerelnök úr részéről történt, a képviselő úr szavait kívánja megmagyarázni. (Nagy zaj és mozgás.) Polónyi Géza: A t. ministerelnök úr az interpellatiora adott válasza közben azt mondotta, hogy ha Useláe századosnak első nyilatkozata való, az bűntény. (Nagy zaj jobb felöl. Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Gr. Károlyi Gábor: Jó lett volna telegraphirozni Uselácnak, mikor én mondtam, akkor már rég túl volnánk ezen. (Úgy van! a szélsőbalon. Mozgás és élénk felkiáltások jobb felöl: Eláll!) Polónyi Géza: En szívesen meghajiom a többség akarata előtt, ha nem kíván meghallgatni, (Élénk felkiáltások jobb felöl: Nem!) De a t. ministerelnök úr kívánta, hogy elmondjam, a mi mondani valóm van ; az ő kívánságának tehát eleget kell tennem. (Zaj és élénk felkiáltások jobb felöl: Eláll!) Annyira félnek az igaz szótól, hogy még csak meghallgatni sem akarnak? (Félkiáltások jobbról: Dehogy ! Nincs joga szólani!) Én csak annyit mondtam közbeszólólag, hogy a míg ezen századost az ő izgató és a ministerelnök úr szerint is bűnténynek minősíthető nyilatkozatáért csak dorgálásra ítélték, addig egy önkénytest azért, mert Kossuth Lajost éltette, hónapokra ítéltek el. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: Gyalázat! (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon. Mozgás jobb felől.) Polónyi Géza: Ez volt az én közbeszólásom. (Zaj.) Ez elég nekem arra, hogy ezt, mint sympthomát az önök figyelmébe ajánljam az önöktől annyira dédelgetett közös hadseregszellemének illustrálására. (Mozgás jobbról. Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Gr. Károlyi Gábor: Jó lett volna telegraphirozni ugy-e ? Akkor nem alázták volna meg a parlamentet! (Úgy van! a szélsőbalon. Elénk felkiáltások jobb felől: Rendre!) Elnök: Károlyi Gábor képviselő urat
