Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-564

3ÍÖ tét. országos ülés 18M. egyáltalán semmi sem szabja meg, kivéve azon mozzanatot, a melyek szempontjából az illető törvényhozási faetorok az ország biztonsága tekintetében szükségesnek látják, hogy eljárjanak. A véderőtörvény semminemű ily minimalis korlátot nem tartalmaz, hanem igenis tartalmaz maximalis korlátot, a melynek mozzanatai, hogy pontosan számbavétettek, mutatták a pénzügyi bizottság jelentései, a melyek előzetesen a véderő törvény hatására vonatkozólag előterjesztettek ; mutatták a honvédelmi minister úr kijelentései és mutatták a hadügyminister úr ismételt kijelentései a delegatioban; de mutatták magok a delegationak jelentései, egyszóval mindazon okmányok, melyekből az országgyűlés és az ország ezen kérdés állására nézve felvilágosítást nyerhetett. És tényleg azon költségekkel is alkalma lesz a t. képviselő úrnak, a ki a delegatioban is helyet foglal, nemsokára ismét részletesen foglalkozni és alkalmunk lesz nekünk okoskodását részleteiben és egyes mozzanataiban megczáfolni. Mutasson nekem a t. képviselő úr a hadügyminister költségvetéséhen egyetlenegy tételt, a mely az újonczok kiképzésének és a hadgyakorlatoknak tételein kivtíl közvetlenül, mint a védtörvény folyománya jelentkeznék; mert azt csak nem fogja állítani, hogy a lovasság szaporítása, a mely okvetlenül szükségesnek mutatkozott a külhatalmak ez irányú intézkedéseivel szemben, hogy a tüzér-ezredek új felszerelése, a magasabb jelenléti létszám megállapítása, az északi határon való ezredekre és néhány más ezredre vonatkozólag történt intézkedés a véderő törvény folyományai és nem azon külügyi nyomás és körülmények folyományai volnának, a melyeket 1888-tól kezdve folyvást éreztünk melyekkel, hogy azóta a budget keretében megküzdeni képesek voltunk: a hadügyminister és a pénzügy minister elévülhetien érdeme. (Úgy van! jobb felől.) Ezeknél fogva visszautasítom azon állítást, mint teljesen alaptalant, be nem bizonyítottat, mint gyakran megezáfoltat azok előtt, a kik fáradságot vettek maguknak az ügy részleteivel foglalkozni és részemről a szakaszt elfogadom. (Helyeslés jób felöl.) Beöthy Ákos: T. ház! Én azon személyes elmefuttatásba, a melyben a t. képviselő úr magának a monarchia nagyhatalmi állását és katonai politikáját illetőleg tetszeleg, bele nem bocsátkozom. Maradok szárazon a ténynek Én az 1889-iki delegatioban számszerűen kimutattam azt, hogy a véderő contingensének emelése következtében, a mely a véderő-törvénynek folyománya, kénytelenek voltak új formatiokat eszközölni, hogy a megszaporított újoncz contingenst elhelyezzék és merem állítani, hogy Pulszky Ágost t. képviselő úr, a ki utáaam következett oktoJber M-án, péntekem a vitában, akkor egyetlenegy tételemet sem czáfolta meg. Be van bizonyítva az, hogy azóta a hadügyi költségvetés ép ezen felemelések folytán lényegesen emelkedett és a mit a t. honvédelmi minister úr ígért, hogy tudniillik ez a költségfelemelés majd compensáltatni fog szabadságolások által, egyszerűen be nem következett. Különben, t. ház, hogy az a félhivatalos dementálási apparátus, melyet Pulszky Ágost t. képviselő úr kezel, mennyi értékkel bír, arra nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy mikor egyszer a delegatioban hivatkoztam arra, a miről múltkor is beszéltem, hogy tudnillik gróf Bylandt-Bheidt hadügyminister azt mondotta, hogy a hadsereg soha még iigj készen nem volt, mint most: Pulszky Ágost t. képviselő úr azt is tagadásba vette, holott mikor ez a kijelentés a delegatio hadügyi bizottságában történt, ő akkor a delegationak tagja sem volt. (Igaz! Úgy van! bal felől) Ebből láthatja a t. ház, hogy mily értékűek a t. képviselő úr állításai. (Helyeslés bal felöl. Mozgás a jobboldalon.) Pulszky Ágost: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót, személyes kérdésben azért, mert ha jól értettem a képviselő úr beszédét, a félhivatalos dementálási apparátus alatt az én beszédemet értette. Ha a képviselő űr szavainak ez interpretatioját elfogadja, kénytelen vagyok a képviselő úr ezen insinuatioit merőben visszautasítani. (Helyeslés jobb felöl. Mozgás a baloldalon.) Mert azt hiszem, hogy itt minden képviselőnek teljesen egyenlő joga vau, a képviselő lirnak ép olyan, mint nekem, sőt nekem talán még nagyobb mértékben van jogom felfogásom teljes függetlenségét és meggyőződésem őszinteségét elismerés alapjául köPetelni, mert azt hiszem, hogy e kérdésre nézve nincs a túloldalon senki sem, a ki tagadásba vehetné, hogy mindig és minden tekintetben ugyanazon meggyőződésnek voltam szószólója és ugyanazon eszmemenetet fejeztem ki a hadügyi politikában, mint a melyeknek az imént kifejezést adtam. (Helyeslés jobb felöl.) És hogy a t. képviselő úr ezen illetéktelen, helytelen és senki által el nem fogadható insintiatioval minő jóhiszeműséggel élt, mutatja fölszólalásának legutolsó passusa, a melyben azzal vádol, hogy olyasmiket tagadtam, a mikről tudomásom sem lehetett, mert azok akkor mondattak, a mikor én a delegationak nem voltam tagja. Beöthy Ákos: Nem is volt! Pulszky Ágost: Lehet, hogy akkor, a mikorra a képviselő úr gondol, nem voltam a delegatio tagja, (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) mikor tudniillik a képviselő úr hallani vélte azon kijelentést, melyre hivatkozott, de igenis