Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-564

BÖ4. országos ülés 1891. október SS-án, pénteken. 21 í a delegatio tagja voltam akkor, mikor azon minister, kinek ő azon kijelentést impntálta és kinek egyenességében és igazságszeretetében a t. képviselő úr sem kételkedett soha — tudni­illik azt a kijelentést, hogy a hadsereg teljesen készen lett volna és minden tekintetben tökéle­tesen felszerelve lett volna — midőn a kép­viselő úr a minister úr irányában azt újra fel­hozta, a minister azt egyenesen és kereken visszautasította. Emlékszem még a melléksza­vakra is, melyeket Bylandt-Rheidt hadügyminis­ter úr akkor használt, kimondván, hogy az a hadügyminister, ki ilyet mondana, úgy, mint az a franezia hadügyminister, ki valaha ezt mondta, kötelességével ellentétes álláspontot foglalna eb (Helyeslés jobb felöl.) Mert a ki a modern had­seregek viszonyait ismeri, tudja, hogy hadsereg sohasem lehet tökéletesen készen, hogy az ország biztonságáról és haderejéről tovább kell gon­doskodni folyvást. Én tehát méltán hivatkozha­tom magának a ministernek előttem és nemcsak előttem, hanem az összes hadügyi bizottság előtt tett ezen kijelentésére és ennek következtében újra joggal visszautasítom a t. képviselő úr állítását, mint olyat, mely sem jogos, sem a tények világos és határozott állásával, a való­sággal össze nem fér. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Csak arra kérem a képviselő ura­kat, ne méltóztassanak második felszólalások alkalmával — a házszabályok által engedett eseteket kivéve — más beszédeket tartani. (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiál­tások: Pulszky kezdte!) Nem Pulszky Ágost kép­viselő úr kezdte a második beszédet, hanem Beöthy Ákos. (Zaj.) Ugron Gábor: Nem általánosságban tár­gyalunk ! Madarász József jegyző: Horánszky Nándor! (Folyton tartó zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Károlyi Gábor: Csak Pulszkynak szabad beszélni? Pedig oly kellemetlen Pulszkyt hallgatni! (Élénk derültség a bal- és szélső bal­oldalon. Nagy mozgás jobb felől.) Elnök: Az egyéni dolog, a képviselő urat sem mindenki hallgatja szívesen. (Derültség jobb felől. Zaj.) Horánszky Nándor: T. ház! (Halljak! Halljuk!) A törvényjavaslat általános vitája be­fejeztetett, a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott, következik a részletes tárgyalás. Azt hiszem, a házszabályok értelmében a részletes tárgyalásnál minden szakaszhoz min­denkinek joga van egyszer hozzászólani. Beöthy Ákos: Én is csak egyszer szól­tam ! (Derültség bal felől.) Horánszky Nándor: Az 1. §-hoz szólt | egyszer Beöthy Ákos t. képviselőtársam, szólt hozzá kétszer Pulszky Ágost képviselő úr. Pulszky Ágost: Személyes kérdésben. Horánszky Nándor: Igaz, hogy a máso­dik beszéde személyes raegtámadtatás czímén volt intendálva, de hogy az érdemleges momen­tumokat tartalmazott-e vagy nem, azt a t. ház bírálata, alá bocsátom. Ugron Gábor: Nem tartalmazott érdem­leges momentumokat az első sem, a második sem. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: Nem is kifogásol­nám ezt még akkor sem, ha a t. képviselő úrnak a ház megengedte volna, hogy másodszor is az ügy érdeméhez szóljon, mert az a szor­galmas, önkéntes és odaadó pattogás, melyet tőle rendszerint hallani szoktunk, olyan, a mi senkinek és semminek ártalmára nincs. (Derült­ség a bal- és szélső baloldalon.) Ép azért a t. ház­hoz az a kérésem van, hogy állítsuk helyre a kérdést, a melyet Ugron Grábor t. képviselő­társam felvetett, úgy, a mint van. 0 felvetette ugyanis azt a kérdést, hogy a pár évvel ezelőtt megalkotott véderő törvény­nek pénzügyi eredményei, pénzügyi consequen­tiái milyenek és ehhez nekem hozzászólni jogom is van, mert én voltam a képviselőházban a legelső, a ki a véderő vita tárgyalása alkalmá­val kiterjeszkedtem azon szempontoknak meg­fontolására, a melyek a törvényjavaslat pénz­ügyeiben jutnak kifejezésre. Á minister úr akkor egy hivatalos előterjesztés alapján —- hivata­losnak mondom annyiban, a mennyiben az ada­tokat állítása szerint a közös hadügyministertől kapta — azt állította, hogy a véderő törvény pénzügyi következményei négy vagy ötszázezer forintban, szóval csak százezrekben fognak nyil­vánulni. A kérdés tehát az, való-e, ez vagy sem? Én, t. ház, akkor is állítottam, hogy ez a calculus nem áll, állítom ma még inkább, de ennek teljes bebizonyítása csak akkor fog lehetségessé válni, a midőn a legközelebbi dele­gatio elé terjesztendő költségvetéssel fogunk szemben állani. Remélem, t. ház, ki fogom alaposan mutat­hatni, hogy a t. minister úr, midőn azt állí­totta, hogy a véderő törvény következményei pénzügyileg csak százezrekben fognak nyilvá­nulni, nagy és alapos tévedésben volt. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Ha csak tévedés volt, meg­bocsátható ; szerintem öntudatos volt, a mit ki is fogok mutatni, akkor aztán súlyosabb beszámí­tás alá fog esni. Midőn tehát arra kérem a házat, hogy a kérdést állítsuk helyre úgy, a mint az felvetve van; viszont azon második kérést is intézem a t. házhoz, fiiggeszszük fel ítéletünket e tekintetben addig, míg e kér­dést az adatok teljes ismerete és azok kihasz­27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom