Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-562

562. országos ölés 1891. október 20-án, kedden. 161 részéről történtek és ezekkel szemben Apponyi gr. és pártja tiltakoztak maga a feltevés ellen is, perborreseálták azt a tervet, hogy itt agyon lehetne beszélni egy javaslatot és tiltakoztak nemcsak saját nevökben, hanem még az ellenzék másik része nevében is; de, t. ház, bármily nagy súlyt helyezzek az ily egyéni biztosításokra, akkor, midőn azt látom, hogy a ház ezen t. oldala és amazon t. oldal közt véd- és daczszövetség megkötése áll küszöbön, (Tetszés jobb felöl. Mozgás a baloldalon.) mely nem is annyira elvi alapokra van vetve, hanem tisztán az eljárás eonformisságára, a kormány megbuktatása tekintetében követendő eljárás egyöntetűségére vonatkozik: (Igaz! Úgy van! jobb felől. Zaj bal felöl.) talán méltóztatnak megengedni, hogy akkor kissé közelebbről vizsgáljam, kik azok az elvbarátok, akiknek nevében Apponyi Albert képviselő úr nekünk e biztosítást nyújtja ? Én úgy tudom, hogy a t. képviselő úrnak vannak szűkebb körű elvbarátai, akikről azt mondotta, hogy azokkal minden eszméje előleges megbeszélés és megállapodás tárgyát képezi. Azt is látom — következtetni lehet rá — hogy a t. képviselő úrnak még ugyanebben a házban vannak tágabb, sőt mondhatnám, legtágabb körű elvbarátai, kikkel nem tudom, hogy a megbeszélések és megállapodások hogyan állanak. Azt látom azonban, hogy pártjának egyes tagjai gyakran beszélnek a képviselőház amazon oki alán (a szélső balra mutat.) ülo t. képviselőkkel. (Derültség és tetszés a jobboldalon. Felkiáltások bal felől: Szabadságunkban áll!) Bocsánatot kérek, még nem. utaltam a következményekre, de előre utalok arra, hogy a következmény is szabad. így például Kaas Ivor báró tisztelt képviselő úr a napokban is beszélt, úgy tudom, Csatár képviselő úrral s ennek sajátságos következménye az volt, hogy Csatár képviselő úr felállt s hazafias kötelességét — megengedem, teljes joggal — akként gyakorolta, hogy az ülés kíbeszéltcssék. (Zaj a baloldalon. Derültség jobb felöl) De — mondom — azt nem tudom, hogy miként állanak a megbeszélések és megállapodások a képviselő úrnak ezen tágabb és legtágabb elvbarátaival. Hanem vannak azután a t. képviselő úrnak elvbarátai még e házon kivííl is . . . Gr. Apponyi Albert; Hála Isten! Wekerle Sándor pénzügyminister: ... és én nem azokra utalok, a kikről a képviselő úr azt mondja, hála Istennek, hanem azokra, a kik a képviselő úrhoz tulajdonképen — azt hiszem — akarata nélkül szegődnek künn az utczán koronkint elvbarátaivá és kik azután, azt mondhatnám, elvbarátainak azon I KÉPVH. NAPLÓ. 1887-92. XXVIL KÖTET. legtágabb körét képezik, melylyel azután már sem előleges megbeszélés, sem megállapodás nem lehetséges. (Helyeslés jobb felől. Mozgás a baloldalon.) Mikor én, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) a képviselő úr elvbarátainak e változatos gyüríízetén végigtekintek, akkor, azt hiszem, legalább is igazoltnak tekinthető, nem olyan indokolatlan gyanúsítás az a föltevés, hogy a költségvetési javaslatot agyon lehetne beszélni és hogy ez nem tisztán az álomlátás rovására írható fel, hanem talán inkább a politikai óvatosságszem elől nem téveszthető követelményének tekinthető. (Igaz! Úgy van! jobb felől) De engedje meg a t. ház, hogy reflectáljak Apponyi Albert t. képviselő úrnak még egy másik megjegyzésére is^ melyet ezzel kapcsolatosan hozott fel. S ez az, midőn a t. túloldal igen nagy tetsz se között az előrelátás hiányával vádolt engem és az egész kormányt. Bocsánatot kérek, én az előrelátás hiánya iránti leezkéztetéät e jelenségekkel szemben el nem fogadhatom és nem e jelenségekre kívánom alapítani .érvelésemet, hanem azon bizonyítványokra és bizonyítékokra, melyeket a t. képviselő úr politikai előrelátása tekintetében önmagának szolgáltatott. Utalni kívánok ugyanis arra a két reeriminatiora, arra, a kér panaszra, a melyeket fölhozott a tekintetben, hogy ő hitte ugyan, hogy e kormány hivatott is, képesített is a közigazgatási reform keresztülvitelére az ő támogatása mellett, de azután azon sajnos meggyőződésre ébredt a legutolsó napokban, hogy ez a kormány sem nem hívatott, sem nem képes arra, de nem is akarja a reformot megvalósítani. (Helyeslés jobb felől.) Hisz, t. képviselőház, ennek a kormánynak tagjai nem ma jöttek erre a helyre, ezt megelőzőleg is a közpályán működtek; nem utalok másra, csak a ministerelnök úrra. a kinek már 80 évet meghaladó közpálya áll a háta mögött. (Élénk éljenzés a jobboldalon.) És az a 30 hosszú esztendő nem volt elegendő a t. képviselő úrnak, hogy a t. ministerelnök úr hivatottságát, képességét és akaratát megismerhesse, de az a 30 esztendő nem volt elégséges a t. képviselő urnak még arra sem., hogy saját politikai helyzetét ós súlyát megismerhesse, mert ha azt megismerte volna, megóvhatta volna, magát azon — megengedem •— személyes szempontból nem igen kellemes reeriminatióktól, melyeket a tekintetben hozott fel, hogy akkor, a midőn egy nagy mű létesítésére ezen párthoz közeledett, e párt részéről nemcsak hideg fogadtatásra, hanem visszautasításra is talált. (Helyeslés jobb felől) Én azt hiszem, t. ház, hogy ha ebből levonjuk a gyakorlati következtetéseket, hogy mi lenne akkor, ha a t. képviselő urakat az ellen21