Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-561

150 661. orsíágei ülés 1891 oktöher 19-én, hétfőn. a horvát földtehermentesítési alap tárgyában jött létre. Engedelmet kérek, ha egy kérdés felmerül, a mely az 1868: XXX. tez.ben megoldást nem nyert és a mely vitás, a mint ez volt, annak más megoldási módját nem tudom, mint a mit az 1868: XXX. tcz. rendel. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez történt ez esetben is. A kérdés megoldatott közös megnyugvással ; (Egy hang jobb felöl: Egyhangúlag! Pártkülönbség nélkül!) és én felteszem a magyar képviselőházról, hogy azért járult az egyezményhez, mert azt jónak és méltányosnak tal'dja; és nem azért járult hozzá, hogy a horváTörszági szavazatokat megnyerje. (Helyeslés a jobboldalon.) De a t képviselő xVr, úgy látszik, a horváTörszági viszonyokat egyáltalán nem ismeri, vagy ismerni nem akarja, mert szól azon tüntetésekről, melyek Zágrábban előfordultak. Hát ha t. képviselő úr tüzetesebben akar foglalkozni a horváTörszági eseményekkel, bizonyosan azon meggyőződésre kell jutnia és azt kell constatálnia, hogy ott igenis van egy kisebbség, • melynek két fractioja van és mely a dolgok létező állapotával, a magyar állammal kötött egyezménynyel és a magyar államiság eszméjével eddig megbarátkozni nem tudott; de tudjuk azt is, hogy van egy tekintélyes párt, mely űgy a tartománygyűlésben, mint az egész országban a Magyarországhoz való viszonyt őszintén magáévé tette és támogatja, támogatja pedig igen sokszor erős küzdelmek árán. (Úgy van! Úgy van ! jobb felől.) Ily viszonyok közt azt, hogy a túlzók egyes tüntetéseket rendeztek a kiállítás alkalmával. egévz HorváTörszágnak betudni, legalább is méltatlanság. (Helyeslés a jobboldalon.) És midőn azt tapasztaljuk, hogy épen az a párt, mely ragaszkodik Magyarországhoz, erősödik és viszonyunk HorváTörszághoz mindig erősebb lesz : ez azt bizonyítja, hogy a kormány épen HorváTörszággal szemben helyes nemzeti politikát követ. (Helyeslés a Jobboldalon.) Áttérek most gr. Apponyi t. képviselő úr azon vádjára, hogy a kormány személyes politikát követ és pedig nemcsak oly értelemben, hogy a saját tagjai érdekében követ személyes politikát, hanem gr. Apponyi személyével szemben is. Azt mondja, félreértik, denuntiálják, üldözik. A mi a félreértést illeti, az senkinek sem lehet szándékában. Lehet,hogy mi néha gr. Apponyi t, képviselő űr eljárásának okát nem értjük, de ezt félreértésnek nevezni nem lehet. A mi a denuntiálást illeti, e váddal már igen sokszor találkoztunk. De kérdem, hogy lehet valakit denuntiálni oly dolgok miatt, melyeket száz és ezer ember hallatára mond és a melyek nyomtatásban mindenütt elolvastatnak. Ily nyilatkozatért valakit denuntiálni csakugyan nem | szükséges, de nem is lehet, mert hisz úgy is hallhatja, olvashatja, a ki csak akarja. (Úgy van! a jobboldalim.) A mi az üldözést illeti, biztosítom, hogy senkinek sincs szándékában gr. Apponyit üldözni; ez az ő agyréme, a mely őt üldözi, nem létezik. Ha van egy ellensége, az saját maga; mert oly eljárással, a minőt ő követ, az ország bizalmát elnyerni nem lehet. (Élénk tetszés jobb felől.) Láttuk ma is, mi volt beszédj'ében ? Talán valami nagy elvi conceptioV Nem leginkább személyeskedésből állott-e felszólalása, személyes megjegyzéseket tett egyes ministerek eljárására ; és mégis ő az. a ki a kormányt ily eljárással vádolja. (Úgy van! a jobboldalon.) Hogy pedig mennyi súlyt tulajdonít gróf Apponyi képviselő xVr az ő saját nyilatkozatainak, annak maga adott kifejezést, midőn azt, hogy Í.Z igazságügyminister úr az által, hogy jászberényi beszédére visszatért és abból egyes dolgokat felemlített, annak magyarázta, hogy az oroszlán neki ment és legyeket fogott. (Élénk derültség és tetszés jobb felől.) Hogy mennyiben mondható üldözésnek az az eljárás, mely a közigazgatási vita lefolyása alatt gr. Apponyi képviselő úrral szemben követtetett : az erre vonatkozó vádat is bátor leszek kellő mértékre reducálni. (Halljuk ! Halljuk!) Gr. Apponyi képviselő úr több alkalommal úgy a házban, mint a házon kivűl úgy lépett fel a közigazgatási reform apasági kérdésében, de magával a javaslattal szemben is, hogy mindazokat a nyilatkozatokat, melyeket a kormány tett, ő erőszakolta ki a kormánytól s a mi javítás a javaslatban történt, az csakis az ő kizárólagos tulajdona. Engedelmet kérek, de minthogy talán mégis' csak volt a kormánynak is némi része ezen javaslat előkészítésében és tárgyalása közben és ha kellett, bizonyos irányban javításában is, azért kötelességem volt a dolgot a valódi színben feltüntetni és a maga értékére reducálni azt a felfogást, mintha mindazt, a mi e téren jó történt, csakis gr. Apponyi képviselő úrnak lehetne köszönni. (Helyeslés jobb felől.) Nem fogom a t. házat sokáig untatni, (Halljuk ! Halljuk !) ezen apasági kérdésre nézve előadom a következőket. Gróf Apponyi Albert képviselő úr hivatkozik arra, hogy nem ő és nem Szilágyi Dezső igazságügyminister találta ki a közigazgatás reformját, hanem feltalálta első ízben Grünwald Béla. Grüuwald Béla igenis szólott a közigazgatás rendezéséről, de nem akkor, mikor annak a pártnak volt tagja, hanem mikor ezen az oldalon ült. (Egy hang bal felől: Azért jött el onnan!) Nem lehet tehát azt következtetni, hogy a reform azon pártnak kizárólagos tulajdona. Ezen kérdés körííl az eszmék kristallizálva nem voltak; a