Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-541
280 &tt. orsíágos ülés 1891. Julius 29-éu, szerdán. juh!) Én néztem a t. ministerelnök urat és az az egész beszéd alatt igen jóízűen mosolygott azon, hogyan vergődik a képviselő úr a fogadatlan prókátor szerepében. (Derültség a szélső bcdoldahn.) A t. képviselő úr beszéde végén egy felhívást intéz mihozzánk is, hogy egyesítsük erőnket ezen javaslatnak jobbá tételére. Mi igen köszönjük ezt a felszólítást, de nem fogunk vele élni. Nem azért, mintha a t. képviselő úrnak és pártjának szellemi erőit egyáltalában kicsinylenők, hanem azért, mert a tapasztaltak után én azt gondolom, hogy mi ily egyezségbe csak oly módon mehetnénk bele, mint a hogy a költözködő magyarok idejében Árpád egy kazár törzszsel, az úgynevezett kabarokkal tett. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Constantinus Porphyrogenitus hátrahagyott irataiban, melyeket bizonyosan ismer a t. képviselő úr is, azt mondja ezekről a habarokról, hogy azok a kazároknak voltak egy faja, de megbízhatatlan nép volt. Összevesztek az uralkodó párttal Kazár-országban, aztán fölkerekedtek akkori szálló helyeikről és más leszálló helyeket választottak maguknak a magyarok mellett. Azt mondja róluk: »x oc j3 a ? ot uvsc ovoyiao8v)Gav« valamiféle kabaroknak hívták őket. (Nagy derültség.) És azután hozzáteszi azt is: »xai xxxa [mífoa. rpcLv« rossz gyerekek voltak. (Hosszan tartó élénk derültség) Ezek Árpádot is felkeresték, a mikor hadaival készen állott, hogy Magyarország elfoglalására indítsa, a f maga népét és felajánlották szövetségüket. Árpád vezér nem utasította vissza őket, hanem azt mondotta, hogy jól van, elfogadja szövetségüket, de csak azon föltétel mellett, hogy a csatákban mindenütt ők fognak állani az első sorban. Ha tehát önök azt a feltételt, elfogadják, hogy majd a mi vezéreink fogják mindig a csatát intézni és önök fognak az első sorban harczolni, akkor elfogadjuk a t. képviselő úr felhívását. (Élénk derültség és tttssés a szélsőbalon.) És ha a t. képviselő úr ezt az ajánlatunkat el akarja fogadni, van elég módja e javaslatnál is, a melyet mi nem fogadunk el. (Tetszés a szélső baloldalon.) Én magam sem fogadom el, hanem csatlakozom Helfy Ignácz t. képviselőtársain határozati javaslatához. (Hosszan tartó élénk helyeslés a szélső baloldalmi. Felkiáltások: Öt perczet kérünk \) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni; az ülést folytatjuk. A ministerelnök úr kíván szólani. Gr. Szapáry Gyula ministerelnök és belügyminister: T képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslat első szakasza, habár az nem ^ is foglal magában positiv intézkedést, hanem csak elvi kijelentést, nagy fontossággal bír; mert épen ezen szakasz vonja meg — a mint már múltkor említettem — a határvonalat azok közt, a kik a törvényjavaslatot elfogadják és azok közt, a kik azt ellenzik. És ezért azokról, a kiket az élet 20 évi tapasztalata nem győzött meg arról, hogy a jelenlegi közigazgatás rendszerén változtatni kell s a kikre nem voltak hatással azon érvek, melyeket a közigazgatási bizottság nyugodt ÓH tárgyilagos vitatkozásai folyamán a javaslat pártolói felhoztak, azokról nem tételezhetem fel, hogy a vita jelen stádiumában őket capacitálni lehessen. (Mozgás a szélső baloldalon. Tetszés jobb felöl.) T. ház! Ezen szakasz a törvényjavaslat egyik legfőbb rendelkezését tartalmazza, egyikét azon elveknek, melyekért küzdenek azok, a kik e törvényjavaslat törvényerőre emelését kívánják. Hogy miért kívánjuk mi a tisztviselők kinevezését, azt kifejtették e vita, különösen az általános vita folyamán többen ezen párt tagjai és a javaslat más pártolói közül. Ezen érvek különösen háromra reducálhatók. (Halljuk! Halljuk !) Először kívánjuk a tisztviselők kinevezését azéri, hogy mentesítsük őket azon választók befolyása alól, a kiknek ügyeit a tisztviselők intézik, hogy ekként ily befolyástól menten tárgyilagosan intézhesse el majd az ügyeket. (Élénk helyeslés jobb- és bal felől.) A másik főérv, mely ezen reform mellett szól, az, hogy a közigazgatási pálya nemcsak egy szűk körnek nyittassák meg, hanem nyíljék meg mindazoknak, a kik kellő szakképzettséggel, teljes készültséggé! bírnak arra, hogy e pályán üdvösen működhessenek (Élénk helyeslés és tetszés jobb és bal felől.) és hogy ezen pálya nyitva legyen olyanoknak is, a kik abban nemcsak időleges, 3 — 6 évi elfoglaltatást, hanem állandó életpályát nyerne'. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) A legfőbb érv, a melyért mi a közigazgatás államosítását óhajtjuk, az, hogy közigazgatásunkban lehetséges legyen a helyes és biztos ellenőrzés gyakorlása. (Helyeslés jobb- és bal felől.) Ezen ellenőrzés pedig gyakorolható lesz a törvényjavaslat szerint két irányban. Először a felébb valók által, a kik közvetlenül fognak ellenőrzést gyakorolni s irányt szabni a tiszt viselők működésének; de ennél sokk.ti sikeresebb ellanőrzést fog gyakorolni maga a törvényhatóság, mely hatályosabban fog ezen jogával élhetni kinevezett közegekkel, mint olyanokkal szemben, a kik választás utján nyerték hivatalukat. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Tisztán áll tehát az, hogy az ellentét e kérdésre nézve igen praegnans. így tegnap Mocsáry Lajos képviselő úr felemlítette a megyei
