Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-533

bS 533. országos ülés 1S91. Julius 17-én, pénteken. ség nem volt meg; mert a vármegye institntioja szervezve és rendezve volt. Arról lehet beszélni és arra nézve lehet egyiknek vagy másiknak különböző felfogása, hogy az a rend jó volt-e, vagy rossz : de azt nem mondhatja senki, hogy rendezettség és rendszer nem volt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondani tehát a törvényben, hogy a közigazgatást rendezni fogjuk, nem felel meg a jelenlegi állapotoknak; mért a vármegyék közigazgatása rendezve volt eddig is. Ha tehát ezt a szót használni akarjuk, legfeljebb újabb rendezésről, újjászervezésről lehetne szó. De én nem tartom szükségesnek, hogy ezen szó okvetetlenül belejöjjön a czímbe; de szükségesnek tartom azt, hogy bármiképen szövegezzük is a czímet, az correcte megfeleljen a javaslat tartalmának. Ez nem oly kis fontosságú dolog, kivált nálunk Magyarországon, hol ily minutiositásokban is törekednünk kell arra, hogy minden törvényhozási intézkedés a legnagyobb piaecisioval fogalmaztassák és iktattassák törvénybe. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ügy is azt tapasztaljuk, hogy a törvények iránti tisztelet ebben az országban nem oly erős, mint az kívánatos lenne. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Tudom, hogy ennek nemcsak ez az oka, hanem több oka is van: s hogy ez így van, ennek talán az az első oka, hogy maga a kormány egyes alkalmaknál szemet huny a törvények világos rendelkezése előtt. Csak a választásokra gondoljunk, hogy mindenki előtt tisztán álljon az, hogy ez így van. Egyik oka talán abban is rejlik, hogy a törvények száma túlságos nagy és hogy elhamarkodottsággal, mintegy gyárilag készülnek; (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) és hogy törvénynyel akarunk rendezni mindent, minden apróságot és a mindennapi élet minden egyes részletét; törvénynyel akarjuk körülírni az egyes cselekedeteket, a melyeket bátran rendeletekkel is el lehetne intézni, sőt talán arra sem volna szükség. Csak egyetlenegy körülményt hozok fel. Méltóztassék megtekinteni a mi törvényeink gyűjteményét, ott feküsznek a ház asztalán. Ott van a tisztes »Corpus juris« 2 kötetben és ott vannak az 1867 óta hozott törvényeink. Amabban 850 esztendő összes judicatorius intézkedése; ebben pedig mindössze 24 év törvényei foglaltatnak: és a mi törvényeket az előző országgyűlések 850 esztendő alatt hoztak, az V» részét sem teszi ki annak, a mit a képviselőház az utóbbi 24 év alatt gyártott. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Hiszen mindent codificálnak, t. ház! Hogy egyebet ne említsek, törvényben állapítják meg a halak nagyságát : mekkorának kell lennie, a mikor a hálóba kerííl; micsoda büntetés éri a gyermeket, a ki az országúton ostorával csattant. Ez az egyik oka annak, hogy a törvény iránt a kellő tisztelet és föltétlen engedelmesség ebben a népben nincs annyira kifejlődve, mint szükség volna. De egy további oka ennek abban is rejlik, hogy a törvények nincsenek elégpraecisioval megalkotva, hogy bizonyos terminus technicusok nem használhatnak egyformán; hogy a törvények szövegezésében nincs meg a kellő gondosság. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Én épen azért szükségesnek tartom minden egyes alkalommal, szükségesnek tartom ez alkalommal is, hogy a törvényjavaslatnak czíme megfeleljen az egész javaslatnak és hogy a czím teljesen praecis, eorrect legyen. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem az én feladatom, t. báz, hogy propositiokat tegyek arra nézve, hogy a mostani czím helyett milyent tegyünk; mert hisz épen azért, mert óhajtom, hogy a czím mentül jobban megfeleljen a javaslat intentioinak : kívánnom kell azt is, hogy a czímet ugyanaz állapítsa meg, a ki magának a törvényjavaslatnak intentioitlegjobban ismeri és azt fogalmazta; (Igaz! Ügy van ! a szélsőbalon.) és ez maga a közigazgatási bizottság, mely a törvényjavaslatot újra formulázta. Ennek a feladata tehát, hogy a t. ház elé terjesztett czím helyett egy másikat, megfelelőbbet hozzon javaslatba. Az csak természetes dolog, azt hiszem, hogy a szülő van jogosítva első sorban arra, hogy a maga gyermekének nevet adjon. Azt hiszem, hogy épen a bizottságnak kellene e tekintetben előállnia és nem lesz nehéz dolog egészen megfelelő eorrect czímet is találni. (Helyeslés a szélsőbalon,) Szerény nézetem szerint —a nélkül, hogy erre nézve javaslatot tennék a háznak —például sokkal egyszerűbb, világosabb volna csak annyit mondani: »törvény a közigazgatásról«, azután jön első része, a megyék közigazgatása. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezzel egyebet is érnénk el. Itt a kormány által ígéretek tétettek arra nézve, hogy ez nem elszigetelten álló javaslat, hanem egy egész cyclusnak úgyszólván első fejezetét képezi; és magában az indokolásban fel vannak sorolva azon javaslatok, melyek ezt követni fogják és melyek vele együtt egy szerves egészet fognak képezni. Itt a házban e tárgyban történtek hivatkozások arra, hogy majd a kormány mind e javaslatokat benyújtja; és hogy mikor, mily időben fognak szentesítés alá bocsátni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha a czím ekként fogalmaztatnék, akkor már a czímben törvényszertíleg ée> határozatilag lenne megmondva az, hogy ez a törvény intézkedései cyclusának csak első fejezete, mely után következnie kell a többinek; mikor aztán a kormányfő szavaira való hivatkozások is bizonyos tekintetben szelídebb formát kapnának. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez azonban csak egy módja annak, a