Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-532

532. nrszslsros 81ésl891. JDllns 16-án, esütörtfikfin. C:d denki oly vérmérséklet birtokában, mint a minőben én hosszú éveim után vagyok. Én tehát arra kérem a sajtót: ne állítson valótlanságot, mert ezzel önmaga tekintélyéből von le igen sokat. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) És itt első sorban kérést kell intéznem a »Pesti Napló«-hoz a tekintetben, (Halljuk! Hall juh!) hogy állítsa a valót. Itt t. barátaim részéről állíttatott, hogy ime, önök magyar állami, nemzeti tekintetekből kívánják az államosítást, miként van tehát, hogy azt a nemzetiségek is óhajtják. A Pesti Napló erre a megtörtént általános szavazás után azt mondotta, hogy lássa meg az a t. függetlenségi párt, hogy ez az állítása helytelen, mert lám az általános szavazásnál a szászok többsége az államosítás'eílen nyilatkozott. (Felkiáltásoka szélsőhalon: Azt mondta, hogy minőm szász!) Bocsánat én csak azt állítom, a mire emlékszem. Erre azután úgy emlékezem, kifejtetett egyik lapban, hogy kettő igenis az államosítás ellen, három pedig. — és egy másik lap szerint négy — az államosítás mellett szavazott. Én arra, hogy miként szavaztak, semmit sem szólok; de vonja le a »Pesti Napló« ebből azon következtetést, a mire kértem, hogy ne állítson soha valótlant, mert az mindig a lap tekintélyéből von le. (Úgy van! a szélső haloldalon.) És még Qgj kérésem van: ez már a »Nemzet« ezímü lapra nézve. (Halljuk! Halljuk! a szélsőhalon.) Ezen lapban azt olvastam, hogy a függetlenségi párt erőszakoskodást, időrablást követ el és hogy ez sok pénzbe kerül; és olvastam legközelebb a másnap történt szavazásokra vonatkozólag azon megj'egyzését, hogy az a három névszerinti szavazás három órát rabolt el az országtól. Tisztelettel kérem mindazokat, a kik a »Nemzet«-ben ilyeneket tesznek közzé, legyenek szívesek megfigyelni a valóságot; mert én legalább, a ki szintén mindig kötelességemnek érzem, hogy jelezzem ezen szavazások tartamát, meglehet, hogy tévedek, de úgy számítottam, hogy azon három névszerinti szavazás 2 órát, egy pár perczet (Derültség jobb felől.) és egy pár másodperczet tett ki. (Derültség jobb felől.) Hát, t. ház, Idgyjék meg, a nevetés nem mindig a jó kedély jele és bocsássák meg, olyan a dolog, mintha nem helyeselnék azt, hogy mi figyelmeztetjük, hogy ne állítsanak soha valótlant; már pedig engedjenek meg. soha sem szabad két óra helyett hármat állítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt voltam bátor megjegyezni. Meglehet, mondom, hogy az én számításom helytelen; de én a legillőbb módon és csak másodsorban kértem a »Nemzet«-et, hogy ilyenektől tartózkodjék. Nem lehet tehát panasza senkinek. Megjegyzem itt, hogy másodsorban hoztam elő a »Nemzet«-et azért, nehogy azt mondhassa, hogy erősebben akarom támadni. Különben megvallom, hogy én a lápok között először rendesen a »Pester Lloyd«-ot, utána a »Nemzet«-etés csak azután olvasom a »Pesti Naplót«. (Derültség.) Megmondom azt is, miért? Á mily fokozottan tartom én nemzetem érdekeire és alkotmányos szabadságára nézve az e lapokban megjelent közleményeket veszélyesnek, (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) azon sorban olvasom előbb a »PesterLloyd«-ot, azután a »Nemzet«-et, azután a »PestiNapló«-t. (Derültség. Tetszés a szélső baloldalon.) Ezeket jegyezvén meg, meg kell mondanom egyúttal azt is: ne mondják alapok, ne mondja a t. ministerelnök úr és ne mondja a t. párt, hogy mi erőszakoskodunk, hogy mi időt rablunk, hogy mi nagy költekezést okozunk. (Mozgás jóbh felől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Hiszen föloszlathatják az országgyűlést!) Én meggyőződésem szerint kötelesséíremnek tartottam ezeket és méer egy pár kérdést és kérést felhozni. Sajnálom, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az erkölcsi erőszakot a kormány és a többség részéről ellenünk látom fenforogni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A t. ministerelnök úr hivatkozott arra, hogy máskor is volt rá eset. hogy júliusban folytak országos ülések; igen, de az országgyűlés vége felé és akkor is Julius előtt az ülések rendesen elnapoltattak. Én tehát oly időben, midőn az országgyűlés végső szakának nincsen vége, erkölcsi erőszakolásnak tai'tom azt, hogy a szünet a képviselőháznak nem adatik meg. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azután nem is mi vagyunk az okai, t. kormány és t. többség, hogy ez a javaslat sok időt és sok pénzt vesz igénybe. Már az általános vitában mondott beszédemben hivatkoztam a jól értesült kormányeinöktől a jobban értesült konuányelnökre, kérve, hogy adják meg a szünetet, vagy oszlassák fel a képviselőházat. (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Ez őszinte, nyilt és alkotmányos kérés volt. Hivatkoztam arra, hogy a bizottságban is csak 30 tagnak hónapokon át kelleit vitatkozni a javaslat fölött; mennyivel több idő kell tehát 400 képviselőnek '? (Élénk tetszés a szélső haloldalon.) E törvényjavaslat 279.§-át teljes tárgyilagossággal és kellő komolysággal tárgyalva, a javaslat, ha semmi erőszakoskodás nem történik is, ez országgyűlés alatt nem lehel törvénynyé; mert csak nem akar a t. kormány törvéuyesen megállapított költségvetés nélkül kormányozni? {Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A jövő évben fel fog oszlattatni, fel kell, hogy oszlattassék az országgyűlés. Csak nem akarhatja a t. kormány, hogy ez országgyűlés eloszlása után is azon évszakban, mikor már nincs országgyűlés, ő törvényesen megalkotott és megállapított költségvetés nélkül kormányozza ez országot, mert ez már