Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-552
496 552. országos ülés 1891. augusztus 14-én, pénteken. Elnök: A képviselő úr az ülés végén fogja interpellatioját megtenni. Következik a napirend. A mentelmi bizottságnak Ugron Gábor képviselő mentelmi ügyére vonatkozó jelentésének folytatólagos tárgyalása. Jelesen pedig ki következik? Széll Ákos jegyző: Chorin Ferencz! Chorin Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Midőn a szőnyegen levő kérdéshez teljes tárgyilagossággal hozzászólni szándékozom, kijelentem előre, hogy én e kérdést tisztán és kizárólag a mentelmi jog szempontjából akarom megvilágítani (Helyeslés jobb felől.) és kerülni akarok mindent, a mi, nézetem szerint úgy is tálesapangó vitában a szenvedélyeket szítani képes volna. (Helyeslés jobb felől.) Mielőtt azonban ezt teaném, két megjegyzést kell előrebocsátanom. (Halljuk! Halljuk! jdbl felől.) Az egyik, hogy a mentelmi bizottság, midőn a szőnyegen levő kérdésben jelentését készítette, egészen eltekintett azon nemzeti sere lemtől és visszaéléstől, a mely Fiúméban állítólag elkövettetett és pedig kettős szempontból: először, mert semminemű bizonyítékok nem léteztek, a melyek a fenforgó esetre világot derítet tek volna; ;t rendőri jelentés alapján pedig véleményt mondani az esetről, a mentelmi bizottság magát hívatottnak nem érezte. Másodszor pedig tette azért, mert, nézetem szerint, a fiumei eset és a szőnyegen levő mentelmi ügy között okozati kapcsolat nincs. Ha elkövettetett az a sérelem, melyről szó van, én is azt hiszem, a mentelmi bizottság minden tagja azok közé fog állani, kik e visszaélés megtorlását kívánják. Gr. Károlyi Gábor: Akkor késő lesz! (Zaj.) Chorin Ferencz: T. képviselőtársamat csak arra figyelmeztetem, hogy a visszaélés megtorlása csak törvényes eljárás útján az ille tőre nézve törvényes hatóság által történhetik meg, tehát elkésettnek egyáltalában nem mondható Gr. Károlyi Gábor: Hát a katonák a polgári hatóság alá tartoznak? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Gr. Károlyi Gábor: Hát minek beszél ilyeneket! (Zaj.) Elnök: A képviselő úrnak kötelessége hallgatni, nem közbeszólni. Gr. Károlyi Gábor: Hát ne tartson engem bolondnak, hogy ilyent elhigyjek. (Mozgás jobb felől.) Chorin Ferencz: Figyelmeztetem azonban azokat, a kik a sérelem megtorlását nemzeti érdekek kielégítése és nem izgatás czéljából hangoztatják, hogy annál nagyobb erkölcsi súlya lesz föllépésünknek a fiumei állítólagos sérelem ügyében, minél inkább igazolhatjuk, hogy a fenforgó esetben szenvedélytelenül és minden animositástól menten jártunk el. Mert ha teljes igazságot és részrehajlatlanságot követelünk és joggal követelünk azoktól, kik a fiumei eset bírái lesznek: nekünk is be kell igazolnunk, hogy nem a személyt tekintjük, hanem az általa elkövetett cselekményt vonjuk bírálat alá. A másik, a mire a t. ház figyelmét fel akarom hívni, a következő: A bizottság, midőn ez ügyet tárgyalta, nem nézte, hogy az illető egyén katona-e, vagy sem, mert a polgári és katonai becsület közt különbséget tenni nem tudott és nem akart, nagy hibának tartotta volna, ha a ház, midőn mentelmi esetben határoz, különbséget tesz a között, hogy a mentelmi jog ellen fellépő —katona-e vagy sem ? Először, mert a nemzetnek a hadseregben szolgáló fiai méltán megkívánhatják, hogy midőn róluk és cselekményeikről van szó, ugyanazon mértékkel mérjünk, mint midőn bármely más állampolgárról van szó •] (Élénk helyeslés jobb felől.) és mert nagy hibának tartottam volna, hogy midőn a hadsereg egy tagjáról van szó, (Ellenmondásolt a bal- és szélső baloldalon: Nem a hadseregről van itt szó!) eljárásunk oly színben tűnjék fel, mintha a legcsekélyebb animositás vezetne bennünket és mi az ő önérzetüket kevesebbre becsülnők, mint azokét, kik a házban ülnek, vagy azon " kivfíl álló polgárok, (Helyeslés jobb felől.) Áttérek már most a kérdés jogi részére. (Halljuk!) Nézetem az előttem szólottak nézetével megegyezik a következőkben: A mentelmi jog nem írott törvényen alapszik, hanem a ház élő jogát képezi és annak gyakorlatából sarjadzott ki. Nem a delegatiora vonatkozó intézkedések biztosítják, hanem biztosítja azon alkotmányjogi elv, hogy az országgyűlés mindkét háza jogosítva van saját ügyeiben önállóan intézkedni, a mely elv elismerést nyer a büntető törvénykönyvben is, a mely azt mondja, hogy a büntető törvénykönyv szabványai az országgyűlés mentelmi jogát nem érintik. A ház élő jogából fejlődött tételeknél és így e mentelmi jognál az első kérdés az: minő hatályt, minő terjedelmet és minő értelmet tulajdonított a képviselőház a mentelmi jognak azon esetekben, a melyek az ő bírálata alá kerültek? Mert ha a gyakorlat mindenütt fontossággal bír, úgy ezen kérdésnél a ház állandó gyakorlata a mentelmi jog terjedelmére és tartalmára nézve egyedül szolgálhat biztos alapúi és kiindulási pontúi. (Helyeslés jobb felől.) Első sorban vizsgáltuk és tisztába kellett kellett jönnünk a következővel: mit értett a képviselőház mentelmi bizottsága, midőn Böszörményi ismert esetéből kifolyólag azt az elvet "
