Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-551

492 651. oruágos ülés 1891. Augusztus 13-án, csütörtökön. telmi bizottság többségét arra, hogy a beavat­kozás alapjául szolgáló politikai indokokat el fogadja. A t. honvédelmi minister úr ez ügy­ben sem egyénileg érdekelve nem volt, sem az egyénileg érdekeltek egyikétől nem kapott meg­bízást, (Úgy van! bal felöl.) sem azt a szakmát nem képviseli, a mely szakma részéről a hozzá­szólás egy mentelmi kérdéshez természetszerű. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A honvédelmi minister urat tehát a beavatkozásra csak egyetlen egy szempont indíthatta; ő különben annak kifejezést is adott abban a kis vitában, mely Ugron Gábor t. képviselőtársam közt és közte néhány nappal ezelőtt lefolyt. 0 állásánál fogva a hadsereg érdekeinek képvise­lőjéül tekinti magát. Ez ellen semmi kifogásom, csakhogy azt tartom, hogy épen a hadsereg érdekében a t, honvédelmi minister úr itt a hadsereg érdekei képviselésének igen szeren esetlen alkalmát és formáját választotta. (Úgy vem! bal felől.) A mai napon a t. igazságügy ­minister úr épen a ház ezen oldaláról (Az ellenzék padjaira mutat.) eredő helyeslés közt ki­jelentette, hogy azon szempontok közt, a melye­ket ebbe az ügybe belevegyíteni nem szabad, legfőbb az, hogy ne csináljunk ebből a had­sereg és a képviselőház közötti kérdést. (Álta­lános helyeslés.) Nagyon helyes ; de valamint előbbi intésével én a t. igazságiigyminister urat a men­telmi bizottság körébe voltam bátor utalni, úgy ezen felhívásával bátor vagyok őt arra fel­kérni, hogy szomszédjához, a t. honvédelmi mi­nister úrhoz forduljon. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! Az ellenzék fellépésében semmi sem történi, a mi ezt a mentelmi kérdést a hadsereg kérdésévé tehette volna. Az a versio, a melyet közhírré téve hallottam, mint hogyha azért volna itt érdekelve a hadsereg, mert mind­eddig, ha polgári egyének sérelme állott egyes képviselőkkel szemben, azok elégtételt nyertek, ma azonban, midőn egy katona lép fel hasonló elégtételkérésseb nem nyeri azt azért, mert ka­tona : a tények előtt sem állhat meg. Mert azon esetek közül, a melyekre nem lehet hivatkozni, melyeket azonban a t. urak gyakorlatnak ne­veznek el, (Derültség bal felöl.) az én emlékeze­temre is előfordult oly eset, midőn katonatisztek kértek az itt elmondottakért elégtételt és nyer­tek is, a nélkül, hogy bárki a házban indít­tatva érezte volna magát, hogy ebből mentelmi kérdést csináljon. (Felkiáltások balfelöl: A Kom­játhy eset!) Ha tehát arra akarják alapítani a hadsereg érdekeltségét, mert itt katonai személy forog szóban, nagyon tévednek; mert eddig a háznak az a szerintem igen helytelen passivi­tása, a mely a kérdést némileg elhomályosítni alkalmas, alkalmaztatott akkor is, midőn kato­nai egyénekről volt szó s akkor is, midőn pol­gári egyénekről volt szó. (Úgy van! bal felől.) A miért ez az eset az ellenzék részéről men­telmi ügygyé tétetett, a miért azt az ellenzék jónak látta a háznak mint mentelmi esetet be­jelenteni, azt nekem nem szükséges megmagya­ráznom, azt megmagyarázta Rohonczy Gedeon t. képviselőtársam: ez az összefüggés, melyben a képviselőház egyik tagjának ez esetben meg­támadott mentelmi joga azzal a politikai tün­tetéssel áll, a mely Fiúméban történt és a melynek részletei fölött most folyik a vizs­gálat. Ez adta meg az esetnek azt a kü­lönleges jelleget, a mely bennünket eddigi pas­sivitásnlikból fölrázott. (Zajos halyeslés a bal- és szélső baloldalon.) és a mely — szerintünk — kötelességünkké tette azt, hogy a háznak hatá­rozatát provocáljuk azon czélból, hogy a kér­dést a mentelmi bizottsághoz utasíttassuk és így a mentelmi jognak ez esetben hatályos védel­méről gondoskodjunk. (Élénk helyeslés a bál- és szélsőbalon.) Ennek igenis a mi felfogásunk és szándékunk szerint semmi köze sincsen a ka­tonasághoz, a csász. és kir. közös hadsereghez és annak tisztikarához; hanem igenis, habár formailag elválasztható, de tényleg és politikai elválaszthatatlan összefüggésben áll azon symp­tomákkal és azoknak senki által el nem tagad­ható komolyságával és súlyos voltával, a mik a fiumei esetben előfordultak. (Élénk helyeslés a bal­és szélsőbalon.) És a honvédelmi minister úr, a mint már igen sokszor, úgy ez esetben is, felfogásom sze­rint, buzgóságában, sőt annak túlsága által félre­vezettetve igen rossz szolgálatot tesz a had­seregnek, (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon. Ellenmondások jobb felöl.) mi­dőn az ő eljárása és közbelépése által, a mely­nek más ezíme nem lehet, mint az, hogy ő a hadsereg érdekeinek képviselője, ő hozza összeköttetésbe a hadsereg nevét, fogalmái, (Hosszan tartó élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon. Ellenmondások jobb felölj egyrészt a ház szólás­szabadságának megszorításával, másrészt azok­kal a fiumei eseményekkel, melyekkel, hogy a hadsereg a maga egészében semmiféle összeköt­tetésbe ne hozassék, magának a hadseregnek legfőbb érdeke és ha a honvédelmi minister úr e felett őrködni nem tud, hát őrködni fogunk mi. (Hosszan tartó élénk helyeslés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Károlyi Gábor .* Mondjon le! (Nagy derültség.) Gr. Apponyi Albert: Mert, t. ház, micsoda a mi álláspontunk? Méltóztassék a kisebbségi véleményt megnézni, hát valami exorbitans, valami teljesíthetetlen, valami messzemenő, valami gyűlöletes intézkedéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom