Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-545

545. orseftgos ülés 1891 nyos jogai ismételt veszélyeztetéseknek volt kitéve. Tekintsünk meg t. ház, ennek igazolására a kinevezések neháyát, melyek a közelmúltban törtéiitek (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) 1848-ban a korona pártütőnek, felségsértőnek lázadónak nyilvánította Jellachichot, a ki később, midőn a magyarok által megveretve a fegyver­züneí megszegésével Bécsbe szökött, kinevez­tetett a kir. hatalom teljhatalmú képviselőjének, Récsey Ádám pedig egy eladósodott, tönkrement megvásárolható egyén Magyarország minister­elnökének, Windiscbgraetz a kir. hatalom helyet­tesének, Haynau pedig a császár alterego-jának neveztetett ki. Ezekhez járult számtalan kine­vezett hóhér és számtalan kir. vagy császári eomissariiis, kik az utóbbi 360 év alatt nevez­tettek ki és vérre], könynyel és kétségbeeséssel árasztották el e hazát. (Úgy van! a ssélső bal­oldalon.) 360 éves küzdelmünk és szenvedésünkből tehát jogosan meríthetjük azt a tanúságot, hogy az ilyen kinevezések lehetősége a jövőre nézve sincsen kizárva, (Ügy van! a szélső baloldalon.) A kinevezési rendszer mellett ennélfogva nincsen kizárva annak lehetősége, hogy visszatérjen-e azon korszak, melyről Jókai Mór t. képviselő űr ...... Hermann Ottó: A classicus költő! Szadovszky József: ... a választási rendszer érdekében — remélem tehát, hogy a szavazásnál találkozni fogunk — (Derültség a szélső­balon.) a következőleg nyilatkozik. »0 t. i. gróf Andrássy Gyula —akkor ezen tisztikarról, a mely talán sokaknak ideálja, azt mondotta nekem, hogy nagy ideje, hogy e szemét néptől Magyar­ország kormányzási tere kitisztíttassék. És ugyan­erről a tisztikarról mondotta azt e helyen Magyar­ország legnagyobb bölcse, Deák Ferencz : „Sújtsa őket az utókor átka«, mint a kiknek kezében a búzavetőmag is átváltozott ocsuvá és zabbá. És ezekkel szemben emlegetik önök a megyei visz­szaéléseket.« — Most önök! »De menjünk odább arra a korszakra, midőn egy tökéletes bureau­eraticus rendszert inaugurált egy oly kormány, a mely tabula rasat csinált és mely tehette azt, a mi neki tetszik. Igaz, hogy azok ellen visszaéléseket nem lehetett — kicsinyeket — con­statálni, hanem a nagyját, a mely azután edatált, nem lehetett eltakarni egy cilinder kalappal, azr, tudja az egész világ, ott nemcsak a tisztviselők, nemcsak a szolgabírák vitték el a közpénztárt, hanem elvitte maga a kormány is és ott hagyta helyette az államkötvényeket.« Mindez ismétlődhetik, t. ház, második kia­dásban, midőn önök a nemzet részére csak a szenvedőleges tűrést fönhagyva, minden jogot a kormányra akarnak ruházni. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) augusztus 4-én, kedden. gg7 De önöknek nem is volna szabad ezen első szakaszt megszavazni, ha a parlamentarismusnak, a meggyőződés komolyságának még némi súlyt és értéket tulajdonítanak; (Igaz 1 Úgy van! a szélső baloldalon.) vagy ha nem akarnak oly látszattal birni, mint a kiknek a meggyőződése a mindenkori ministerelnök úr meggyőződéséhez alkalmazkodik. (Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) A politikai pályán a meggyőződést nem szabad egyik napról a másik napra változtatni. Erős testben erős lélek lakik és ily jelenség tehát valamely politikai, vagy erkölcsi beteg­ségnek jele. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Legutóbbi korszakunk két kiváló tehetségű férfiút ismer, a kik politikai meggyőződésüket ily bámulatos gyorsasággal változtatták meg. Az egyik osztrák minister volt, a ki a barrikádokon küzdött a nép jogaiért, hogy később annál nagyobb erővel törjön a nép szabadsága ellen. A másik magyar ministerelnök volt, (Felkiáltások a szélsőbalon: Collegája!) a ki nemcsak az általa ellenzéki pártvezér korában hirdetett elveket tagadta, meg; hanem még a Deák Ferencz által alkotott közjogi törvényt is, mely ellen pedig a legnagyobb elkeseredettséggel küzdött, eredeti lényegéből annyira kiforgatta, hogy jelenleg már nem az 1867. évi magyar közjogi törvény, hanem az ettől lényegesen eltérő osztrák közjogi tör­vény van Magyarországon érvényben. Elnök: Kérem a képviselő urat a magyar parlamentben nem lehet olyat mondani, hogy Magyarországon az osztrák közjogi törvény van érvényben, mert az ellenkezik Magyarország alkotmányának alapelveivel. (Helyeslés a jobb­oldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Szadovszky József: Teljes tisztelettel ve­szem a mélyen tisztelt elnök úr figyelmezteté­sét. Midőn azonban azt mondtam, hogy Magyar­országon jelenleg az osztrák törvény bír érvény­nyel, erre csak azt akarom igazolásul felhozni, hogy az osztrák törvényben nem foglaltatik benue a magyar hadsereg, a mi törvényünkben pedig benne foglaltatik, de nincs meg a magyar hadsereg, (Úgy van ! a ssélső baloldalon) hát csak ebből vontam le azt a következtetést, melyre egyébiránt további megjegyzésem nincs. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Harmadiknak nem említem a ministerelnök urat, mert ő saját szavai szerint már 17 év óta a közigazgatás államosításának és a közigazga­tási tisztviselők kinevezésének híve, bár ezt ä meggyőződését annyira rejtve tartotta, hogy maga is csak a legutóbbi időben fedezte azt fel. (Derültség a szélső baloldalon.) Mert figyel­meztetem a t. rninisterehiök urat és a többséget, hogy ők 1889-ben még az önkormányzatnak és a közigazgatási tisztviselők választásának voltak hívei. Eunek igazolására a ministerelnök 49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom