Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-537

687. orsíágos ülés 1891. Julius 28-á», csütörtökön. \1 \ (Halljuk! Halljuk!) Komárommegye első fel­terjesztéséhen azt kérte, hogy a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslat küldessék meg a megyének, hogy meggyőződvén arról, mennyiben felel meg ezen törvényjavaslat az ország és a közvélemény követelményeinek, e felett szakszerű ítéletet mondhasson. Második felterjesztésében pedig, melyet a tavaszi köz­gyűlés után intézett a házhoz, határozottan az államosítás mellett nyilatkozik. Horváth Ádám t. képviselőtársam tévedése onnan eredhet, hogy Komárommegyének állandó választmánya az államosítás ellen nyilatkozott, az utána követ­kező közgyűlés azonban határozottan az államo­sítás mellett foglalt állást, Voltak ugyan akkor is egyesek a megye bizottsági tagjai közül, sőt egy tekintélyes párt volt az, a mely az államo­sítás ellen nyilatkozott a gyűlésen; azonban a többség határozottan mellette nyilatkozott. Két­szeres sulylyal bír pedig nézetem szerint Ko­márommegyének ezen nyilatkozata azért, mert Komárommegye egyike azon ritka megyéknek, hol emberemlékezet óta semminemű sikkasztás, semminemű rendetlenség, semminemű visszaélés a közigazgatásban nem fordult elő. Ha ilyen megye is az államosítás mellett nyilatkozik, az mindenesetre azt mutatja, hogy magasabb állami érdekekből, hazafias és politikai érdekekből át­látta, hogy az államra nézve szükséges a köz­igazgatást reformálni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azért bátorkodtam ezeket ( felhozni, t. ház, nehogy a megyében Horváth Ádám képviselő­társam felszólalása visszatetszéssel találkozzék ; de azért is voltam bátor felszólalni, hogy kér­jem az ellenzékről felszólaló t. képviselőtársai­mat, hogy ily tévedések elkerülése végett ezen­túl bővebben méltóztassanak magukat tájékozni és jobban átnézni azon feliratokat, a melyekről szólni kívánnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Gromon Dezső képviselő úr kíváu szólni. Gromon Dezső: T. ház! (Halljuk!) 01 ay Lajos képviselő úr rám hivatkozott, midőn a bácsmegyei viszonyokat itt ecsetelte. Beszédjé­nek azon részére, melyben az egyes községek­ben előfordult sikkasztásokról beszélt s azt mondta, hogy a minísteriumban az erre vonat­kozó egyes határozatok helybenhagyattak azon feltétel alatt, hogy az illető sikkasztó jegyző az összegeket megtéríti; mondom, beszédének ezen részéről nem szólhatok, mert ez tisztán a belügyministeriumra tartozik. De szólhatok azokról, a miket a honvédelmi ministeriumnak imputál: tudniillik, hogy az ujonezozás alkalmá­val visszaélések történtek. (Halljuk!) Erre bátor vagyok megjegyezni, hogy nem­csak ezen a téren, de míg főispán voltam, mindenütt, a hol visszaélést találtam, igyekez­tem azt erő'mhöz képest megszűntetni. Ezért el­ismerést, köszönetet egyáltalán nem fogadhatok el; ez kötelességem volt. A választások ügyére nézve pedig bátor vagyok megjegyezni, hogy a képviselő úr téve­désben van, midőn azt mondja, hogy főispán­ságom előtt ennyi meg ennyi ellenzéki képvise­lőt küldött a megye. Olay Lajos: Maga a képviselő úr is ellen­zéki volt! Gromon Dezső: Csak eonstatalnikívánom, mi volt ott az állapot. A Deák-párt idejében bizonyos számú Deák-párti képviselőt választot­tak a megyében. Az 1869-iki választások alkal­mával megváltozott az arány és nagyobb szám­ban érkeztek fel olyan képviselők, kik az akkori balközéphez tartoztak: magam is, mint ezen pártnak szerény tagja választattam meg Bács­megyében. Ez volt az 1869—72-iki országyűlé­sen. Az 1872—75-iki országgyűlési választások­nál megváltozott az arány és kormánypártiak jöttek fel nagyobb számban. Én pedig 1876-ban neveztettem ki főispánná. A képviselők pártbeli arányát tehát én már úgy találtam ott. Vissza kell ennélfogva utasítanom a kép­viselő úrnak erre vonatkozó állítását; mert én soha olyan térre nem léptem és nem is fogok lépni. Hogy erőszakoskodtam, hogy reversalist kértem volna az illető tisztviselő uraktól, az nem áll; ezt visszaíttasítoin, annál inkább, mert ha méltóztatik visszaemlékezni : azon szolgabírák közül, kiket én a restauratio alkalmával újra megválasztattam, kettő - háromnak kivételével ugyanazok maradtak, a kik előbb voltak; és még ha annyira vetemedtem volna is, hogy a szolga­bírákat pressioval bizonyos okmányok aláírására szorítottam volna, a t. képviselő úr nagyon jól tudja a bács-almási kerületből is, hogy egy szolgabíró magában, ha a választók nincsenek az illető jelölt mellett, nagyon keveset tehet. Olay Lajos: Az kivétel, az nagyon tisz­tességes ember. Gromon Dezső: Ezeket kívántam előadni és a képviselő úr állítását még egyszer vissza­utasítom. (Helyeslés jobb felöl.) Madarász József jegyző: B. Prónay Dezső! B. Prónay Dezső: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a vármegyei közigazgatás ren­dezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgya­lásánál az első szakasznál fölszólalok, szükséges­nek tartom, hogy egy előzetes kérdést vessek fel, (Halljuk!) Első sorban a ház igen t. elnö­két és egyúttal az igen t. ministerelnök urat mint beliigymiínstert is kérem, hogy erre nézve a házat tájékoztatni méltóztassanak. A kérdés, melyet fölvetek, a következő: (Halljuk!) A vár­megyei közigazgatás rendezéséről S'íóló törvény­22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom