Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-537

172 537. országos ülés 1891 Julius 23-án, csütBrtükSn. javaslat, a közigazgatási bizottság jelentésével terjesztetett ugyan a ház elé; mivel azonban ezen törvényjavaslat elfogadása, törvényerőre emelése és életbeléptetése esetében tetemes költ­ség-többlet merülne föl, tudjuk, hogy a törvény­javaslat a ház egy határozatához képest a pénz­ügyi bizottsághoz is utasíttatott és ezen költség­többletre nézve a pénzügyi bizottság is külön jelentést terjesztett a ház elé: elég részle­tes és körülményes jelentést, A kérdés tehát, melyet én fölvetek, az, hogy a pénzügyi bizott­ság 736-ik szám alatt a házhoz benyújtott jelen­tése a »közigazgatás és önkormányzat rendezésé­ről a vármegyékben« szóló törvényjavaslatnak a kormány részéről előterjesztett költségeiről mikor tárgyalandó és mikor lehet ahhoz részle­tesen hozzászólni? Most-e avagy külön, ponton­ként, tárgyalva az illető jelentést? Azt hiszem, szükséges, hogy erre nézve a ház tájékoztatva legyen. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egy millió és hatszázezer forint költség-többlet­ről van szó, mely pedig az én nézetem szerint még sokkal nagyobb lesz. Ennek igazolására csak egy körülményt említek föl: azt, hogy magá­ban ebben a jelentésben a körjegyzők fizetése nincs részletesen kimutatva. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A jelentés tehát e tekintet­ben még mintegy kiegészítést igényel. Általában az egész törvényjavaslatnak a pénzügyi része szerintem igen beható tárgyalást és elbírálást tesz szükségessé. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem ragaszkodom valamely formasághoz, már tudniílik olya/n értelemben, hogy arra valamely súlyt fektetnék, hogy vájjon külön tárgyaljuk-e a jelentést, vagy most az első szakasz tárgya­lásával kapcsolatban, vagy általában szakaszon­ként ott is esetleg, a hol a tisztviselők ki­nevezéséről lehet &ZO, <l mi a törvényjavaslat 31., esetleg 32., 33., 34. §-ainál előfordulhat. Én erre valami különös súlyt nem fektetek, külön indítrányt sem teszek, de szükségesnek tartom, hogy mielőtt beszédemet tovább folytat­nám és az első paragraphushoz hozzászóíanék, tájékoztatva legyek az iránt, hogy a t. minister­elnök úr azt a jelentést miként éá mikor kívánja tárgyaltatni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Méltóztassék tehát a t. ministerelnök úr mindenekelőtt ezen kérdésre válaszolni: én az igen t. elnök úr és a t. ház engedelmével beszé­demet aztán akkor folytatnám, mikor a t. minis­terelnök úr erre nézve nyilatkozni szíves volt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Gr. Szapáry Gyula ministereleök : T, ház ! T T gy a közigazgatási bizottság­ban, mint a pénzügyi bizottságban kijelenteni bátor voltam, ez az előterjesztés nem képez olyan tárgyalási alapot, hogy annak minden egyes részlete már megállapított dolog legyen. A pénzügyi bizottság jelentése előterjesztésének nem volt más ezélja, mint az, hogy a t. ház tájékozva legyen az iránt, hogy a kormány tervének és nézetének érvényesítése a kormány előleges számítása szerint mennyi költségbe kerül. E költségnek végleges megállapítása, felfogásom szerint, akkor lesz napirenden, a mikor az állami költségvetésre vonatkozó tör­vényjavaslat, a mely már az új közigazgatási törvény alapján fog elkészülni, a t. ház előtt fog feküdni. Akkor fognak az egyes tételek véglegesen megállapíttatni; most azoknak rész­letes tárgyalása nem lehetséges, mert a pénz­ügyi bizottság jelentése — a mint már említet­tem — csupán a t. háznak tájékoztatására készült. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! Midőn valamely* javaslat két bizottsághoz útasíttatik, az egyik bizottság a dolog lényegére nézve határoz és esetleg a szöveget megállapítja ; a másik az ügyre vonat­kozólag tájékoztatást nyújt. így történt a jelen esetben is. Minthogy ugyanis a kormány által eredetileg beterjesztett javaslat még nem nyújt­hatott tájékoztatást a költségekre vonatkozólag : az a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott oly czél­ból, hogy az tájékoztassa a t. házat az iránt, hogy az ezen törvényjavaslatban tervezett reform, ha nem is végleg megállapított összegben, de körülbelül, az országra minő terhet ró. Ennél­fogva nagyon természetes, hogy a tanácskozás főtárgyát azon szöveg képezi, a melyet a köz­igazgatási bizottság beterjesztett; de e mellett tájékoztatásul a t. ház előtt fekszik a pénzügyi bizottság jelentése is. E két jelentést együttesen tűztük ki napi­rendre és úgy emlékszem, hogy a szónokok legnagyobb része az általános vitánál a pénz­ügyi bizottság jelentésére is kiterjeszkedett. De a pénzügyi bizottság által kimutatott összeg­nem tekinthető olyannak, a mely változhatat­lanúl fog a költségvetésben szerepelni, hanem az most csak tájékoztatásul szolgái és a t. ház csak akkor fog az összeg tekintetében végleges megállapodásra jutni, a mikor ezen törvény folytán előálló kiadások a költségvetési tételek­ben fognak mutatkozni. B. Prónay Dezső: T. ház! Természetesen én sem ágy fogtam fel a dolgot, hogy mi most a pénzügyi bizottságnak 736. szánni jelentését tételenkint, mintegy budgetszerííleg tárgyaljuk, hanem szükségesnek tartottam, hogy tájékoz­tatva legyünk az iránt, hogy ezen jelentés külön fog-e tárgyalásra kitűzetni, vagy pedig kapcso­latosan a törvényjavaslattal tárgyaltatik-e? Az igen t. elnök úrnak kijelentése után, úgy tekin­tem a dolgot, hogy a két jelentés kapcsolatosan tárgyaltatik, a minek természetesen az a követ­kezménye, hogy a pénzügyi bizottság jelentésére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom