Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-537

585, országos ülés 18í»l. jnlinü 28-äu, estttörtéikön. 1G7 reám a t. igazságyügyministcr urnak, miut volt ellenzéki, később pártonkívüli képviselőnek, az állami közigazgatásra vonatkozó fejtegetései mély hatással voltak. Hogyan kívánja a t. igazságügynánister úr az állami közigazgatást rendezni ? Ő az állami közigazgatást azért kívánja, hogy az által az államnak minden polgára, vallás- és nemzetiségi különbség nélkül, jogát érvényesíthesse. 0 az állami közigazgatást azért kívánja behozni, n hogy az a jogállam egyik oszlopová váljék. 0 tehát az állami közigazgatást nem a hatalmi kérdés szempontjából, hanem azért és ágy kívánja megoldani, hogy az a nemzeti érdekeknek megfeleljen. A t. igazságügy minister úina'v határozott meggyőződése volt, hogy a községekről, a rendezett tanácsú- és a törvényhatósági joggal felruházott városokról, a közigazgatási bíróságról, a tisztviselők szolgálati prapmaticájáról, a fegyelmi eljárásról és a választások tisztaságáról szóló törvényjavaslatok a jelen törvényjavaslattal egyidejűleg terjesztessenek a ház elé. E törvényjavaslatok hívatva lettek volna a nemzetet megnyugtatni az iránt, hogy az állami közigazgatás a nemzet aspiratióinak kíván megfelelni s hogy annak nem az állami hatalom tágítása, hanem a polgári jogok bíztosísa a ez él ja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Én, a mint a t. igazságügyminister urat ismerem, megvagyok róla győződve, hogy ezen nézetét nem változtatta meg. Hogyan történhetett tehát mégis, hogy e korcsszülött törvényjavaslat mégis napvilágot látott? Nem vagyok a titokba beavatva, de azon meggyőződésben vagyok, hogy a törvényjavaslat a ministertanáeson csak úgy mehetett keresztül, hogy a miuisterelnök úr iparkodott oly időpontot kikeresni, midőn Szilágyi Dezső igazságügyminister úr nem volt honn; {Mozgás jobb felöl.) és hogy a törvényjavaslat a miuistertanácsban Szilágyi Dezső igazságügyminister úr jelenléte nélkül állapíttatott meg. (Mozgás a jobboldalon.) Nem hihetem, t, ház, hogy Szilágyi Dezső igazságügy minister úr, kinek oly magasztos nézetei vannak a közigazgatásról, e népjogellenes törvényjavaslatot elfogadta volna. (Halljuk! Halljuk!) Ezen kivül még egy eset állhat fenn: tudniillik, hogy leszavaztatott. Ha a t. miuisterelnök úr az igazságügyminister urat meghallgatta volna és az igazságügyminister úr elvei alapján terjesztette volna elő a törvényjavaslatot: nem jutott volna abba a hínárba, a melyben fetreng; (Derültség felkiáltások a szélső baloldalon. Úgy van! Úgy van!) s a melyből kivezerő utat többé nem talál. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem csuda, ha a miuisterelnök ár egyik baklövést a másik után követi el; hiszen ő helyét nem köszönheti saját egyéni értékének: ő hatalmát egyedül és tisztán Tisza Kálmánnak köszönheti. (Mozgás jobb felöl.) Tisza Kálmán, midőn a véderő vita alkalmával erkölcsileg már megbukott, épen úgy, mint a t. ministerelnök úr a jelen vitában, (Úgy van! a szélsőbalon.) nem gondolt többé arra, hogy hatalmán megmaradjon, vagy a hatalomról hogy mondjon le: egyedüli gondoskodásának tárgyát az képezte, hogy megtalálja magának az utódot, kivel pactumot köthessen. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nézetem szerint a ministerelnök úr ezen pactmnnak köszönheti hatalmát; mert Tisza Kálmán mindaddig nem akart lemondani hatalmi állásáról, míg nem biztosította magának először azt, hogy az új kormányelnök gróf Apponyi Alberttel nem fog fusionalni; másodszor, hogy embereit, legalább a nagyobbakat, fentartja. (Mozgás jobb felől) Hogy egy titkos pactum létezik, hiunie kell minden politikusnak, a ki figyelemmel kíséri, hogy mily mindenféle úton akadályozzák meg a fusiot; és a látja, hogy a ministerelnök úrnak még szakszerű közigazgatási működése is teljesen meg van akadályozva. Hiszien a ki ágyelemmel kíséri a dolgokat, jól tudja, hogy a ministerelnök úr nem szereti sem Tisza Kálmánt, sem pedig aTiszíi-clicruet-, (Mozgás jobb felöl. Úgy van! a szélső baloldalon.) hanem pactamot kötvén: nem tud szabadulni. (Ellenmondás jobbról. Úgy van! a szélsőbalon.) Hisz a ministerelnök úr írtogatja is a kis embereket, de a nagyokhoz nem mer hozzányúlni. (Ellenmondások jobb felől. Úgy van! a szélsőbalon.) BeÖthy Ákos: Törököt fogtam, de nem ereszt! (Derültség a szélsőbalon.) Olay Lajos: Hogy a ministerelnök úrnak szakszerű működésében is meg van kötve a keze a, pactum által, arra a megyei kormányzatból több példát hozhatnék fel. De nem akarok más megyével, csak Bácsmegyével foglalkozni, (Halljuk! Halljuk!) mert minden szavamnak, a mit ki fogo'c jelenteni, szent igazságnak kell lennie és ezért minden szavamat ítéletekkel és docekkal fogom igazolni. (Halljuk! Halljuk!) Báesoiegyében az alispáni hivatalos jelentés szerint a Tisza-korszak bukása után — a reconstruált ministerium idejét nem tekintem Tiszakorszaknak — harmincz jegyző lett felfüggesztve és állásától elmozdítva. (Mozgás a baloldalon.) No hát, t. ház, azt hiszem, azt csak tudhatjuk, hogy az a harmincz jegyző — inert többnyire jegyzők és árvatári hivatalnokok követték el e sikkasztásokat és más visszaéléseket — nem az utolsó időben, a Tisza-kormáuy bukása óta sikkasztott, hanem épen Tisza Kálmán átkos korszaka alatt. (Mozgás és derültség jobb felől. Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon,.) .Szándékosan éltem e kifejezései »átkos«, mert meg fogja látai a t. ház, hogy mily undorítók azok