Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-537

168 537. országos filés 1891. jtilns 38-án, esQt5rt5!i«n. a dolgok, a melyek e megyében történtek, (Halljuk/ Halljuk! a szélső baloldalon.) Azt hiszi talán a t. ház, hogy ezek ellen a jegyzők ellen nem adtak be folyamodványokat a megyéhez s a ministeriumhoz^ hogy a vizsgálatot megindítsák ? Kérték sokszor, de a vizsgálatot sohasem rendelték el s ez volt az oka annak, hogy utoljára ezek a borzasztó bűnök egyszerre zúdultak a megye és az ország nyakába. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem akarok olyan dolgokat beszélni, t. ház, a miket rögtön bizonyítani nem tudok s azért nem fogok mind a harmincz község ügyével foglalkozni, hanem csak egy községet hozok fel példaképen. (Halljuk ! Halljuk! a szélső baloldalon.) Ez Bikity köz • ség. Híres község nagyon. A 70-es években Bikity község lakossága észrevevén, hogy az árvatárban hiányok mutatkoznak, vizsgálatot kért a megyétől. A vizsgálatot elrendelték és annak tejesítésével Gaernus István főszámvevőt bízták meg. Csernus mintegy 6000 forint hiányt állapított meg, de vizsgálatilag még azt is constatálta, hogy a jegyző éjnek idején bement a község házába és 2000 forintról szóló saját árvatári szenvedőleges kötelezvényét onnan kicsípte. (Mozgás.) A megyeieknek ez a dolog nem tetszett, mert a jegyző híres kortes volt s az ottani kormánypárti képviselő részben az ő közreműködésének köszönhette mandátumát. A megye tehát elvette a főszámvevőtől a vizsgálatot s oda adta azt egy másik közegnek. Ez már a súlyosabb beszámítás alá eső bűntetteket nem vizsgálta meg, hanem csupán az árvatári számadásokat, de ezt nem lehetvén eltitkolni, elvégre a számadások alapján, kénytelen volt 6000 írt hiányt megállapítani. A vizsgálati íratok átmentek az árvaszékhez s ez hozott aztán egy monstruosus ítéletet, a melyet talán nem is fognak elhinni; de ha nem hiszik el, felolvasom. (Felkiáltások a szélső haloldalon: Halljuk! Halljuk!) Hát, t. ház, az árvaszék ítéletileg kimondta, hogy a jegyző 6000 frtot elsikkasztván, 15 nap alatt tartozik megfizetni ezt az összeget, mert ellenkező esetben átteszi az iratokat a fenyítő törvényszékhez, (Derültség a szélső baloldalon) Hallott-e már a t. ház ilyet, hogy valaki 6000 frtot lopjon s ha megfizeti, nem fenyítik meg érte? {Nagy mozgás.) A jegyző ár a 6000 forintot megfizette. Azután pedig megindították ellene a fegyelmi eljárást és annak folyamán elítélték 200 frt bírságra, a mit a ministerium is jóváhagyott. (Mozgás a szélső baloldalon.) ITgy tudom, t. ház, hogyha valaki büntetőjogellenes cselekményt követ el s nem btínfenyítő, hanem polgári úton lesz elítélve; legyen az illető, akár uiegye, akár minister: bíínpalástolást, bűntényt követ el. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hát ez esetben, midőn ítéletileg kimondották, hogy te jegyző loptál, de mégis megmaradsz, ha megfizeted az ellopott összeget: nem palástolt-e a megye, az árvaszék és a minister? (Nagy zaj.) De megitta ennek az eljárásnak a levét a megye s a minister is, csakhogy nem a régi, a ki ezt elkövette, hanem az újabb. A jegyző megmaradt továbbra is jegyzőnek és vitte a község teendőit. De a nép is mindig nézte e szerencsétlen jegyzőnek dolgait és körmeit; és mert ismét azt tapasztalta, hogy megint baj van, hogy sikkasztások és visszaélések történnek, tehát folyamodtak a megyéhez és a ministerhez, sőt ha emlékeznek rá, a t. házhoz is, hogy végre valahára rendeljen már el egy vizsgálatot, mert Bikity községében óriási bajok vannak s sikkasztások történtek. De mert sem a megyénél, sem a ministernél, sem a t. háznál nem volt módjában, hogy a vizsgálatot kieszközöltesse: a szegény népnek tovább kellett szenvednie s nem tudta, hogy mit csináljon? Mikor hozzám fordultak, azt mondtam nekik: ti szerencsétlen emberek, ez egy borzasztó és ázsiai állapot, mert mindegyik hatóság eltussolja a dolgot kortesérdekből; adjatok be fenyítő feljelentést. Erre fenyítő feljelentést tettek. A fenyítő feljelentés a ministertanáes bölcs kortesintézkedése folytán az ügyészség által véleményes jelentéstétel végett kiadatik az alispánnak, az alispán a feljelentést kiadja a szolgabírónak, ez kiadja a jegyzőnek s így a jegyző úrnak alkalom adatik a vizsgálatot meghiúsítani. Ezen nyilatkozatnak alapján az alispán azután csinál egy több íves jelentést; kimondja, hogy a panaszok mily alaptalanok, minő rágalmak : s kéri a fenyítő feljelentést félretenni és a rágalmazó feljelentőket megbüntetni. Az ügyészség azonban másként gondolkodott; a fenyítő vizsgálat megindítását indítványozta és »horrendum dictu«: a vizsgálat kiderítette, hogy most már Bikityen az árvatári elsikkasztott öszszeg nem 6000 forint, hanem 32.000 forintra szaporodott; a községi pénztári hiány, mely bebizonyítható, 10.000 forint -*• és a be nem bizonyítható ? »Schwamm drüber. — (Derültség a szélső baloldalon.) Az árvatári hiány, az árvaszék által bíróilag megállapíttatik. (Zaj a szélsőbalon. Felkiáltások: Halljuk az ítéletet!) Nem lehet felolvasni, mert az ítélet 18 íven nagyon részletesen állapítja meg a hiányt. E hiány megfizetésében az árvaatyák, másodsorban a bírák, községi elöljárók, esetleg a községi képviselők marasztaltatnak el: a marasztaltak ez ellen felebbeznek és mi történt? A minister, daczára annak, hogy a törvény világosan azt mondja, hogy a bíró, az előljáró, sőt a képviselőtestület ellen a fele-