Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-534

jQ8 584. orBzíigos ülés 1891. Julius 18-:ín, szombaton. bármily világosak ég súlyosak is az érvénytelenségi okok, melyekről a háznak a kérvény alapján tudomása van, miután azok felett érdemileg csak a Curia dönthet és formai okokból a Curia döntése be nem következhetett, kénytelen volna a ház az ilyen választást igazolni. A javaslat más utat követ. Hosszá volna indokolni akarni azt, miért nem lehetett az érvénytelenítési eljárásban a közérdeket külön képviselő orgánumot felállítani, miért kellett a harmadik szakaszban a törvényjavaslatban a lehető legszélesebbre szabott semmiségi okok érvényesítését a választókra bízni. Azonban, t. ház, odáig nem lehel menni, hogy ha a Curia érdemleges döntése ezek alapján nem következik he sisak formai elutasítás foglalt helyet, a képviselőház, kénytelen legyen a képviselőt igazolni. Ily esetekben, t. ház, az 1848. V. tczikkben megírt azon elv alapján, hogy a ház összealkotása törvényességének önmaga az őre, fenn van tartva a háznak az a jog, hogy ha közérdekből jónak látja, azon érvénytelenségi okokat is, melyek többé a Curai előtt már fel nem hozhatók, a választás igazolása előtt nyomozás és eldöntés tárgyává tegye, (Helyeslés jobb felöl.) sőt van még egy érvénytelenségi ok, a melyet a ház hivatalból is megvizsgálhat, ha senki a választók közül a miatt panaszt nem is emelt. Ezen érvénytelenségi ok is olyan, hogy elbírálása a Curia hatáskörébe való, de a Curia nem ítélhet felette csak akkor, ha az ügy kérvénynyel eléje vitetik. Ezen körülmény a passiv választási képesség kérdése. Semminemű elv nem vihet bennünket oda, hogy a ház kénytelen legyen egy képviselőt igazolni akkor, ha kérvénynyel passiv választási képessége meg nem támadtatott, de a képviselőház előtt evidens, hogy törvény szerint nem választható. Ha e miatt a választás kérvénynyel meg nem támadtatott, a Curia nem ; vatkozhntik bele, de a háznak joga van a saját kezdeményezéséből minden esetben megvizsgálni, hogy vájjon a választás alapján képviselőnek kijelentett jelölt bir-e azon kellékekkel, melyek a megválasztatáshoz törvényeink szerint megkívántatnak. Ezek körülbelül a javaslat első ezímében foglalt határozatok főbb vonásai. Mindjárt itt kiemel eudőnek tartom, hogy ezen törvény megalkotása csak határozott időre van javaslatba hozva. Ezen időtartam nyolcz év. Ai nak leforgása után a törvény önmagától megszűnik, ha t. i. a törvényhozás ez időközben más intézkedést nem tesz. Meg van határozva és minden elhomályosítás fölé emelve azon jogállapot is, a mely ily esetben bekövetkezik, t. i. előáll a ház bíráskodási jogának csorbíthatlak teljessége az 1848:V. tcz. alapján. Annak, hogy ezen rendelkezést javasoljuk, két oka van. Az egyik abban áll, hogy bármely gonddal alkottassák meg ezen törvény, bármily alaposan fontoltassanak is meg azon különböző irányadó szempontok, melyeket ily törvény meghozatalánál tekintbe kell ve mi, még sem szabad elfelejteni, hogy itt oly jogm egszorításáról van szó, melyet az alkotmány a képviselőháznak ad. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) És nézetem szerint lehet valaki jobban vagy kevésbbé meggyőződve ily törvényhozási rendszabály helyességéről, de azt mindenki meg fogja engedni, hogy az ítéletnek, melyet majd felette formálni fogunk, egyik döntő elemét a tapaszta lás fogja szolgáltatni. (Helyeslés jobb felöl.) De fenn akartuk tartani azt is, hogy midőn a törvényhozásnak ezen kérdéssel újból foglalkoznia kell: határozhasson abban annak minden tényezője oly szabadsággal, melyet semmi törvény nem köt meg, A nyolcz évi időtartam arra való tekintettel választatott, hogy miután az a ezél, hogy a törvény a legközelebbi általános választások alkalmával lépjen életbe, két általános választásnak és az időközben történő választásoknak tűzpróbáját kell szükségképen kiáltania: míg a törvényhozás abba a helyzetbe jöhet, hogy annak további sorsa fölött határoznia kell. Es ha az országgyűlések normális lefolyását feltételezzük, akkor a nyolcz év végpontja oly időre esik, midőn még az akkor fennálló országgyűlésből egy pár év hátra van, tehát a törvényhozás minden tényezője egészen nyugodtan bírál, hatja meg és határozhat fölötte a tapasztalás világánál. (Helyeslés.) A mi már most a törvényjavaslat többi részeit illeti, legyen szabad a bíróság alakítására és annak eljárására nézve némelyeket megjegyeznem. (Halljuk! Halljuk!) A bíróság alakítása a Curia teljes ülése által titkos szavazással történik. A bíróság megalakíttatik minden év első havában. ítélni fog ötös tmá'-sokban. Az érdekeltségi okok kellően szabályozva vannak s az egyes bírák érdekeltségének fenforgása felett a bíróság teljes ülése dönt. Az eljárást, ha nem is kimerítően, de részletesebben kellett szabályozni, mert az eljárás lényegileg összefügg az ítélő orgánum természetével. A bíróság előtt az eljárás szabatos befolyását kellett megállapítani, olyan eljárást, a mely tekintetbe veszi, hogy miről van tulajdonképen szó. Elvégre akármely oldalról tekintjük a dolgot, a választások érvényessége vagy érvénytelensége fölötti eljárás egy közjogi pör, a melynél nem az a tárgya az eljárásnak, hogy valamely sértett egyénnek közjogi természetű sérelme orvosoltassék vagy egyéni joga megvédéssé^