Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-534

584. orsssftgos ülés 1891. JuIIns 18-ftn, szombaton. 109 hanem a hol az képezi a per tárgyát, hogy azon közjogi és politikai actus, melyet választás alatt értünk, törvényes-e vagy sem ? Ezért, t. ház, az eljárás — a bizonyításról mindjárt szólni fogok — contradietorius formák közt foly le és a bíróságnak olyan szerep jut, hogy semmi cselekvésében ne kellessék neki sem a választás védelmezőihez, sem az azt megtámadó kérvényezőkhez csatlakozni, hanem a felek fölé van emelve és e részben lényegesen közeledtünk az angol vádeljárás elvéihez. (He lyeslés.) Maga az eljárás gyors; újításnak, igazolásnak helye nincs, halasztások a törvényben meghatározott eseteken kivíít még akkor sem adatnak — mert absolut tilalom áll fenn — ha a felek ez iránt megegyeznek. Az eljárás két részre oszlik. Első részében a felek, a kik tartoznak a kérvényben szabatosan megjelölni az érvénytelenségi okot, melynek fenforgása vagy fenn nem forgása fölött a peres eljárás folyik és azt utólag sem pótolhatják, mondom, ezen eljárás első része abban áll, hogy mindegyik tartozik állításait előadni és bizonyítékait megjelölni és akkor a bíróság, ha a bizonyítás felvételének szükségét látja, egy közbeeső határozatot hoz, a melyben a per közjogi természetéhez híven, nem azt határozza el bizonyítandónak, a mi vitás a felek között, nem is azt zárja ki a bizonyítás köréből, a miben a felek megegyeznek, hanem annak bizonyítását rendeli el, a minek kiderítését az ítélet meghozatala szempontjából szükségesnek látja. Ezen bizonyításnak felvétele történhetik közvetlenül a bíróság előtt is. De miután az egész országban csak egy bíróság van és ez a Curiából alakúi és erre alkalmasint a legtöbb esetben szükség lesz, a bíróságnak jogában áll interlocutorius határozatában megjelölt ténykörülményekre nézve, a bizonyítás felvétele végett egy bírót kiküldeni. Ezen bíró mindig azon királyi tábla bírái közül veendő, a melynek kerületében a választási székhely fekszik. (Általános helyeslés.) A kinyomozásra a bíróságnak nagyhatalom adatik, mely analóg ahhoz, a minő a bűnvádi eljárásban a bíróságok számára biatofítva van. A bizonyítási eljárást összhangban azzal a hivatással, mely az egész perben a bíróságnak jut, tisztán nyomozóvá átalakítani nem lehetett. Első sorban a felek feladata a bizonyítékokat előterjeszteni, de a bíróság nincs kötve csak azokhoz, melyeket a felek előadnak, de nincs is arra hívatva, hogy a lehető bizonyítékokat ő kutassa ki, hanem jogosítva van a felek által előterjesztetteken kívül mindazon módokhoz folyamodni, a melyek létezésérői hivatalos eljárása közben tudomást nyer s a melyeket önnön meggyőződése szempontjából szükségeseknek tart. (Általános helyeslés) Nem maradok hosszabban az alaki szabályok fejtegetésénél, bármily nagy legyen azok jelentősége. A t. ház tagjai azok horderejét és természetét legjobban mégis a szövegből fogják megismerni. Itt azonban az eljárásnak egy sajátosságára kell a t. ház figyelmét felhívnom, a mely eddig érvényes jogunkban nem fordú! elő s a melynek elfogadását czélszerííségi tekintetek javasolják. (Halljuk! Halljuk!) Ez abban áll, hogy a kérvény petituma nemcsak az lehet, hogy a választás érvénytelennek mondanék ki, hanem bizonyos meghatározott esetekben az is, hogy mondja ki a bíróság, hogy a beadott érvényes szavazatok többségét nem az elnök által uiejr választottnak kijelentett jelölt, h >nem a másik jelölt nyerte el. (Általános helyeslés.) Ezen kérelem alapját természetesen be is kell bizonyítani annak, a ki felállítja. (Általános helyeslés.) Nézetem szerint egészen helytelen lett volna oly esetekben, midőn az összes bírói eljárásból teljes bizonyossággal megállnpíth itó az, hogy a választási eljárás minden részében érvényes, csak az eredmény lett helytelenül megállapítva; midőn a helyes és törvényes eredmény egész bizonyossággal meg is állapítható: csupán az eredmény helytelen megállapítás:! miatt az egész választást megsemmisíteni, holott különben minden alkatelemében érvényes. De ha ezt a kérelmet megengedte is a javaslat a kérelmezőknek: ez csak kapcsolatban egy más irányú intézkedéssel történt. Ily ebetekben a választásvédők számára is biztosítva van a jog: ezzel a kérelemmel szemben kimutatni, hogy az illető jelöltre adott szavazatokból, melyek semmisek és érvénytelenek, és ellenében mindazon érvénytelenségi okokat bebizonyítani, a melyek alapján egyáltalán kérvényezni lehet. (Helyeslés.) Talán nem lesz érdektelen a t. ház tagjai előtt, ha arra utalok, hogy az igazság kinyomozása szempontjából a bíróság számára biztosítva van az a jog, hogy azokat is, a kik kérvényezők, vagy választást védők, ámbár alakilag a fél szerepével bírnak, tanukul maga elé idézhesse, nehogy ez kényelmes módot szolgáltasson akár a választásvédőknek, akár a választást inegtánia dóknak arra, hogy a legveszedelmesebb tanúkat ily módon az eljárás köréből kizárják. A választásokból eredő kérvények rendszerint még a szenvedélyes izgalom napjaiban szerkesztetnek, könnyen előkerül, hogy a képviselőnek vagy a többi jelöltnek oly tények tulajdoníttatnak, melyeket ellenbizonyítás nélkül elviselni egyik sem akar. Megvan a mód adva, hogy a képviselő vagy