Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-534
584. országos ülés 1891. Julius 18-án, szombaton. 107 alatt a házszabályokban megállapított jogot — nemcsak a megvesztegetés, nemcsak az etetésitatás, nemcsak a kényszer soroztatik a választási visszaélések közé, hanem oda tartoznak azon bűnös és törvénybe ütköző izgatások is, melyek corrumpálják a választók akar.itát és meg támadják a törvény iránti tiszteletet a nemzetben, (Élénk helyeslés jobb felöl.) melyek azt a polgári békét, melyet a magyar politikai nemzetet alkotó elemek közt fenn kell tartani, vakmerően és szándékosan felforgatni törekednek. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Azért feltétlen érvénytelenségi ok az a körülmény, ha a jelölt nyíltan, gyüíe kezet előtt szóval, vagy nyomtatvány utján az ország törvényei vagy törvényes rendeletek ellen nyilt engedetlenségre felhív ; (Általános helyeslés.) ha valaki osztályt, felekezetet, vagy nemzetiségeket egymás ellen gyűlöletre lázit vagy izgat; (Általános helyeslés.) ha valaki magán vagy köztulajdon fölosztásával törvényellenesen a népet ámítja. (Általános helyeslés.) Ezen alkalommal ennyit óhajtottam felhozni a javaslatban foglalt érvénytelenségi okok jellemzéséül. Ezen érvénytelenségi okok körén kívííi — semmi kétely a felett — képzelhető oly megtámadása a választások szabadságának és tisztaságának, a melyeket határozott tényálladékká átalakítani s ennélfogva minden elemében bírói eldöntésre alkalmassá tenni nem lehet. Ezen felmerülhető választási visszaélésekhez tartoznak különösen azok, hol az érvénytelenségi körülmény nem a cselekvényben magában, hanem annak egy ki nem számítható, meg nem mérhető — mert lélektani tényből áll — egyénileg meg sem határozható, de azért valószínű hatásában áll. Nem vagyok azon nézeten, hogy a választások szabadságát és tisztaságát egész hatálylyal megvédeni lehetne ha az ily f lette kényes természetű érvénytelenítési okok absolute ki volnának zárva. De ezeknek egy igen kényes oldala van: ezek bírói elítélésre és eljárásra nem alkalmasok, mert ha a tényálladék lényeges elemeiben egészben, vagy részben meg nem határozható; ha a leglényegesebb, a mi benne van, csak feltételezések, csak egyéni apprethtio alapján márlegelhető; ha maga az eljáró közeg kénytelen azt mondani, én nem egy perbeli formák között szerzett bizonyosság alapján járok el, hanem valószínűségek alapján, csak valószínűnek tartom, hogy eme vagy ama hatás fenforog; ha az eljárási formáknak oly lazáknak kell lenniök, hogy a bírói eljárás természetével szükségképen nem bírhatnak, ha nem adhatunk a bírónak anyagi szabályt, a mely szerint ítéletében döntsön, hanem az anyagi szabály legfeljebb csak általános utasítás lehet, a melynek alapján és vezércsillagánál az egyes esetből kell a bírónak kifejteni azon elemeket, a mely elemek azután öt elhatározásában vezetik: akkor nevezhetjük ezt az eljárást bíróinak, lehet az az eljáró közeg bíróság,, de az a funetio, a melyet teljesít, valódi bíráskodás soha sem lesz. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Ilvnenríí érvénytelenítési esetek nem utasíttattak a Curia hatáskörébe; nem utasíttattak azért, mert meggyőződésem szerint természetüknél fogva bírói eljárásra nem alkalmasak; nem utasíttattak azért sem, mert midőn a Curia hatásköre megszabatott, nem volt szabad elfelejteni azt, hogy mi képezi annak, alkotmányunk és törvényeink szerint, soha el nem múló főfeladatát és mert azon nagy igazság előtt állottunk, hogy minden állami orgánum csak addig felel meg igazán hivatásának, csak akkor gerjeszt bizalmat eljárása, ha szervezete és ügyköre között, mely reá bízatott, összhang van; ha nem ruháztatik rá oly ügykör, mely ellentétben van szervezetével, összes miniig megmaradandó főfeladataival és a, fennérintett érvénytelenségi esethez hasonlókat a Curiára bízunk : ezen elvvel jövünk összeütközésbe; de nem utasíttattak ily esetek a Curia körébe más okból sem, mert ilynemű érvénytelenségi okok azt a bíróságot, az ország legfőbb bíróságát, sokkal mélyebben berántották volna a, politikába és a politikai természetű' megítélés körébe, mint a minőt megengedhetőnek tartottunk, tekintettel arra, a mi annak a nagy állami orgánumnak mindig, eddig és ezentúl is, fő hivatását fogja képezni. (Helyeslés.) A t. ház bölcsesége fog a fölött határozni, sulylyal bírnak e ezek az okok és minő Siílylyal. Én adom az okokat úgy, a mint azok a törvényjavaslat alapjául szolgálnak A javaslat, t. ház, a kérvényeket közvetlenül a Curiához utasítja. Önön hatáskörét a törvény alapján a Curia maga sza' ja meg ós azon érvénytelenségi okokból, melyek a Curia elé utasítva vannak, a választásokat csak kérvénynyel lehet megtámadni, ebben csak a Curia dönthet és a képviselőház kötelezve van a Curai eldöntését, úgy, a mint van, az igazolás alapjául elfogadni. Mert formailag mindenütt fenn van tartva a Curia ítéletének alapján a háznak igazolási joga. Ez alól az elv alól azonban két kivételt kellett tenni. Az egyik az: bekövetkezhetik az az eset, hogy a választás kérvénynyel ugyan megtámadtatott, de a kérvény érdemében a Curia nem határozott. Ha a. kérvényezők a kérvényt visszavonják; ha a kérvényezők és a választás védők egyaránt nem jelennek meg a tárgyaláson; ha végre a kérvény lényeges al iki okokból visszautasíttatott: érdemleges eldöntés nem következik be és ha ennél maradnánk, a képviselőház abba a kényszerhelyzetbe jutna hogy 14*
