Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-534
IQg 584. országos ílléi lá»l. Julius 18 än, szombaton. végbefejezéseig minden lényeges mozzanatában a törvényesség szempontjából bírói ellenőrzés alá helyeztetik. A választási eljárás köréből vett érvénytelenségi okoknak két neme van. Vannak a választási eljárás törvényességének oly >megsértései, a melyek absolut természetűek, a melyeknél nem is vizsgáltatik, hogy volt-e és mily hatása volt a választás eredményére, mert azon szabályok alapvetők és eardinalisak, úgy, hogy azok megsértése mellett egy, a törvénynek megfelelő választás nem is képzelhető. Vannak azután ugyancsak a választási eljárás körében oly érvénytelenségi okok, a melyeknél nem a választási törvény megsértése önmagában véve, hanem csak kapcsolatban bizonyos határozott hatással vagy eredménynyel képezi az érvénytelenítés alapját. Ezek úgy vannak megszabva, hogy a választók szabad és befolyásolatlan akarata jusson érvényre és hogy a választás közjogi cselekvénye, a melynek érvényessége vagy érvénytelensége iránt folytattatik a per, mindaddig fentartassék, míg annak törvényessége megdöntve nincs. Az érvénytelenségi okok azonban nemcsak a választási eljárás köréből vannak véve, hanem felölelik a választási visszaélések körét is egész szélességükben. Minden választási visszaélés, a mely a képviselő cselekvényére vagy részletére vihető vizsza, a mely utóbbihoz a képviselő beleegyezése is tartozik, feltétlenül semmissé teszi a választást és nem nyomóztatik az, hogy ezen választási visszaélésnek, a mely a képviselő személyével van kapcsolatban, volt-e és minő eredménye? A dolog természete szerint szükségkép más természetűek azon érvénytelenségi okok, a melyek arra vannak alapítva, hogy a választási visszaéléseket nem a képviselő, hanem egy vele összeköttetésben, tudniillik részességi összeköttetésben nem álló személy, közhivatalnok, vagy nem közhivatalnok követte el. itt a választási visszaélésnek jogi következménye első sorban nem lehet más, mint az ily módon befolyásolt szavazatnak érvénytelensége és ennélfogva a választás eredményének megállapításánál annak kiküszöbölése. De ezzel kapcsolatban kell, hogy annak még egy másik, valóban érvéi y tel e ni rési következménye is legyen akkor, ha a bírói eljárásban bebizonyított és kimutatott visszaélésekből kiderül az, hogy a képviselő a beadott kifogástalan, érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el. Külön pontok vannak, t. ház, szentelve a büntető törvénynyel kapcsolatban azon visszaéléseknek, a melyek a közhivatalnokok visszaéléseit képezik és erre ugyanazok az elvek állanak, melyeket a magán személyekre előbb megjelöltem. Az érvénytelenségi okok még egy körére kötelességemnek tartom rámutatni és ez abban áll, hogy előfordul, hogy bizonyos választók vagy a választás színhelyén való megjelenésben gátultatnak oly czélból, hogy a választásban részt ne vehessenek; vagy megjelentek ugyan a választás színhelyén, de ott a választást intéző közegeknek vagy más hivatalos közegeknek törvényellenes intézkedései által gátoltatnak abban, hogy a szavazási cselekményben résztvehessenek. Itt, t. ház, oly választókról van szó, kik nem szavazhattak, de a kik a törvény ellenére gátoltattak a választási cselekményben való részvételben. Erre nézve a törvényjavaslat azt az elvet állította fel, hogy a mennyiben a bíróság előtt kimutattatik, hogy ezen választók nem a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni, szavazatuk úgy vétetik tekintetbe, mintha ezt abban az értelemben megadták volna és a megválasztott képviselőnek kijelentett jelölt megbízása csak akkor áll meg, ha ezen szavazatok számbavételével mégis az érvényes szavazatok általános többségét megkapta. De ha annak kimutatása, hogy kire akartak a meggátolt választók szavazni, a bíróság megelégedésére nem sikerűi, vagy meg sem kíséreltetik, mert hiszen feltételeznünk kell, hogy ez bizony nem oly könnyen matatható ki — akkor is bizonyos számításba vétetik az ily módon gátolt választók száma, oly Tkép t. i., hogy a választásra szükséges többség megállapítása szempontjából úgy tekintetnek, mintha szavaztak volna és ha ezek számbavételével a megválasztott képviselő annyi érvényes szavazatot nem nyert, a mely a gátolt és leszavazott választók együttes számának absolut többségét képezi: akkor a választás érvénytelen, mert nem bizonyos, hogy az összes szavazni kívánó választók absolut többségének akarata. Ellenkező esetben a választás megáll, és a meggátlás lehet oly viszaélés, mely a büntető törvények szerint fenyíthető, de a választás eredménye érvényes, miután világos, hogy a megválasztott oly többsége nyert, mely nemcsak a leszavazott választók többsége, de oly nagy, hogy a gátolt választók számba vétele mellett is az általános többségnek megfelel. (Helyeslés jobb felöl.) Tudom én jól, t. ház, első hallásra nehéz elhatározni helyesek-e ezek az eszmék vagy nem helyesek ? A miért ezeket felhoztam, annak oka az, hogy már az első alkalommal kimutassam a ház előtt, hogy a javaslatban a választók akarata minden oldalról védve van és minden vitás kérdés, mely bírói eljárásra alkalmas tényálladékká átváltoztatható, a Curia elé van utasítva. Nem mulaszthatom el a t. ház előtt kiemelni még azt, hogy a jelenleg érvényes jognak is részben megfelelően — értem ez
