Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-534

e'eW. orscágos ülés 18öl. jniins 18-án, szombaton. 105 nevében és megbízásából előterjeszteném, szabadjon mindjárt in litnine kiemelnem, hogy ez .azoktól a javaslatoktól, a melyek eddig a ház előtt feküdtek, számos lényeges pontban különbözik és felszólalásomból ezen különbségeket a t. ház azonnal felismerheti (Halljuk! Halljuk!) Az 1848 : V. tcz., a mely a képviseleti kormányrendszert Magyarországon behozta, 47. §-ában úgy rendelkezik, hogy a képviselőválasztások törvényessége fölött, ha az bármely okból kétségbe vonatnék, a kéviselőház dönt. Alkotmányunk tehát a választások érvényessége feletti döntést a képviselőház jogának nyilvánítja és a képviselőház van kijelölve arra, hogy önön összealkotásának-törvényessége felett végérvényesen határozzon. Ez a joga a képviselőháznak jóval több, mint a képviselők megbízó leveleinek form;ű érvényességű megvizsgálása, mert magában foglalja azon jogot, hogy megvizsgálja és eldöntse a képviselőház azt, vájjon a választás egész menetében és eredményében törvényes-e? T. ház! Én mais abban a rendületlen meggyőződésben élek, hogy az a jog, hogy a törvényhozó testűlet önön-összetételének törvényességét megvizsgálhassa és felette döntsön: a törvényhozó testűlet függetlenségének attribútuma (Helyeslés jobbfelöl.) ós ezen jognak elvétele és egy más, a törvényhozó testülettől független közegre való teljes átruházása szükségképen visszahat magának a törvényhozó testületnek állására is. (Ugy van! jobb felöl.) A magyar törvényhozást az 1874 : XXXIII. tcz. megalkotása után is, úgy látszik, ez a vezéreszme vezette; mert midőn 1885-ben a főrendiház rendezését megszabó törvény megalkottatott, ama törvény határozottan kimondja azt, hogy a főrendiház tagjainak igazolása iránt maga intézkedik. Igaz, az 1874. évi XXXIII. tcz. egy lényeges megszorítást tett az 1848-iki alkotmánytörvénybe foglalt elven, a mennyiben kimondotta azt, hogy jövőben a kérvénynyel megtámadott országgyűlési képviselőválasztások érvényessége felett nem a képviselőház, hanem a Curia fog ítélni. De nem ment tovább, egyedül az elvet mondotta, mert egy alkotandó törvénynek lett íentartva, hogy megszabja azon alaki és anyagi jogszabályokat, a melyek szerint a Curia ezen elvileg megjelölt hatáskörében el fog járni. Egy későbbi törvénynek lett ennélfogva fentartva az, hogy meghníározza, minő érvénytelenségi okokból támadható meg a választás kérvénynyel és ez által meghatározza a Curiának hatáskörét is. Szintén egy későbbi törvénynek lett fett fentartva az, hogy a Curia ezen bíráskodásának viszonyát a ház jogához — mert ebben nem a ház jogának eltörlése, csak a KEP VII. NAPLÓ. 1S87— 92 XXVI. KÖTET. megszorítás elve foglaltatik — mondom, a ház jogához meghatározza. Meghatározza az anyagi szabályokat, melyek szerint a bíró ítél, mert puszta bírói belátást, anyagi jogszabályok nélkül, statuálni nem akatt, és fentartotta azon bírói eljárási formák megszabását is, melyek között az érvénytelenségi pernek le kell folynia. (Helyeslés jobb felöl.) Már most, t. ház, a kormány azon nézetben van, hogy midőn ezen anyagi és alaki törvény megalkotására a ház elé egy javaslattal lép, azon irányadó szempontú-ik kellett vezetni a kormányt, hogy a háznak alkotmányadta jogát eltörölni és a ház kezéből az önnön összetétele törvényességének megbírálási jogát teljesen kivenni már a képviseleti rendszer érdekében, de a törvényhozó testület alkotmányos állása szempontjából is nem szabad. (Helyeslés jobb felöl.) Kiindulási pontúi szolgált tehát az 1848: V. t.-czikkben meghatározott joga a háznak. A Curiához utasított bíráskodás ezen jogkörnek nem eltörlése, de megszorítása. A Curia hatásköre adva van azon érvénytelenségi okok meghatározásával, a melyek alapján a választás kérvénynyel megtámadható. Ezen érvénytelenségi okok köre a lehető legtágabbra van szabva, mert a kormányt az a szempont vezette, hogy a vitás választási ügyek köréből mindaz, a mi egy határozott, szabatos tényálladékba foglalható, mindazok a jogi kérdések, melyek a bírói eldöntésre alkalmasak, feltétlenül a Curia hatáskörébe utasíttassanak. így várható az, hogy a Curia egészen oly működést teljesít, a mely minden lényeges elemében anolog ahhoz a működéshez, a mely a Curia rendes hatáskörét, főfunctioját képezi, a melyre tekintettel az szerveztetett, a mely összes közjogi állását megszabja, tudniillik a büntető, magánjogi és fegyelmi bíráskodáshoz. Határozott tényállás, a bebizonyítás lehetősége a peres eljárás szabatos formái között és szabatos jogszabály, mely a bírót anyagilag az eldöntésben vezeti: ezek a bírói funetionak lényegei criteriumai. A választási vitás ügyek köréből ki lőn keresve mindazon kérdés, mely ily természetű; szabatosan meg lettek határozva az érvénytelenségi okok, melyek fenforgása esetében a választás megsemmisítendő. A bíróság az eljárás szabatos formái közt megállapítja ezen okok fenforgását, vagy fenn nem forgását. Fenforgás esetében a következményt a törvény maga fűzi hozzá, úgy, hogy e részben a bíró ítélete deela rativ természetű. Az érvénytelenségi okok, t. ház, a javaslatban úgy vannak megszabva, hogy a választási eljárás annak kezdetétől egészen annak 14