Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-529

444 529. országos ülés 1891. Julius 13-án, hétfon. hogy e nagy fontosságú törvényjavaslatnak a tárgyalása hosszabb ideig tartott; és nem kétel­kedem abban sem, hogy a ház tagjai öszsze­ségökben komolyan veszik a parki mentarismust: tehát természetesnek találják, hogy e fontos törvényjavaslat tárgyalása hosszabb időt vett igénybe. (Helyeslés a szélső balodalon.) Ebből azonban önként következik az, liogy a törvény­javaslat részletes tárgyalása, legyen az bármily higgadt, bármily objectiv, a dolog természeténél fogva még sokkal hosszabb időt kell hogy igénybe vegyen, mint a mennyit az általános tárgyalás igénybe vett. (Úgy van! a szélső hal oldalon.) Hiszen a törvényjavaslat jelentőségét és nagyfontosságát nem vonja senki sem két­ségbe. A t. mérsékelt ellenzék kiváló tagjai, azok, a kik a reformot magát leginkább óhajt­ják, utaltak arra, hogy mily átalakító hatása volna ennek a javaslatnak. Ezek mellett vegyük még tekintetbe azt is, hogy az 1848-dik évi L. t.-ezikk első szakasza világosan utal arra, hogy az országgyűlés tanácskozásai lehetőleg téli időben tartassanak. Az illető szakasz így szól: »Az országgyűlés jövendőben évenkint és pedig Pesten tartandván, üléseire az ország rendéi minden évben, a mennyire a körülmények en­gedik, a téli hónapokra hívassanak össze.< Ter­mészetesen megjegyzi a törvény, hogy »a meny­nyire a körülmények megengedik«. Ezen ülésszak májusban nyilt meg és mivel e gy ig eTl fontos javaslat tárgyalása volt küszöbön, annak tárgyalásába a ház belement. Ha oly in­tézkedésekről volna szó, a melyeknek életbelép­tetése felette sürgős, a melyek életbe léptetésük után azonnal átmennének az életbe s a maguk egészében, összességében rögtön életbe léptet­hetek volnának: akkor indokoltnak tartanám a sürgős tárgyalást; de nem egy olyan törvény­javaslatnál, a mely ha el is fogadtatik, ha életbe lép is, tulaj donképen csak évek hosszú sora múlva fog a maga teljességében életbe lépni. (Úgy van! Úgy van! a szélső baldUdahn.) Az igen t. többség nem egy tagja is utalt arra, hogy e törvényjavaslat hatását csak 15—£0 év múlva fogja föltüntetni. Midőn ilyen törvényjavaslatról van szó, t. ház, akkor annak sürgősségét, olyan értelemben, hogy a tárgyalás gyorsíttassék, el nem ismerhetem. (Élénk helyes lés a szélső baloldalon.) Megengedem, hogy van­nak olyanok, kik e reformot — ha ugyan reform — felette óhajtják s azt magát sürgős­nek is tartják; de a felett, úgy hiszem, nem lehet kétség, t. ház, hogy a tárgyalás gyorsí­tása magának a munkának: sem szolgálna javára. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ne feledjük, t. ház, hogy a mint hazánk­ban ma még a társadalmi viszonyok állanak, a képviselőház tagjainak igen nagy része mező­gazdasággal foglalkozik. Ez képezi existentiá­juknak alapját, ebből élnek; és én nem hiszem, hogy helyén való volna, magának a parlamen­tarismusnak érdekében is oly alakot adni a tanácskozásoknak, hogy a ház többsége, vagy legalább is igen tekintélyes része, azon hivatásá­ban, mely existentiájának képezi alapját, raeg­béníttassék és valóságos károsodásnak legyen kitéve. (Úgy van! Úgy van! Hely slés a szélső baloldalon.) Mert hiszen még az a gazda is, a ki nem foglalkozik gazdaságának minden részleté­vel ; a ki — hogy úgy mondjam — nem inté­zője a maga gazdaságának, hanem arra csak bizonyos felügyeletet gyakorol; még az a nagyobi) birtokos is, a kinek nem egy, hanem több gazda­tisztje van, szereti ilyenkor, hogy ha napról­napra maga elé állíthatja annak képét, a mi rá nézve egy évre gazdasági existentiájának alap­ját képezi. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hiszen még az a nagybirtokos is, a ki igaz­gatót, tisztartót, szóval nagyobb számú gazda­tiszteket tart, az is szereti ilyenkor, ha szemé­lyesen meggyőződhetik arról, hogy az, a mi az ő jövedelmének alapját szolgáltatja, miként alakúi; az is szereti, ha most személyesen meg­győződhetik arról, hogy lesz-e esztendőre miből élnie? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kevés az oly ember Magyarországon, t. ház, — bár volna több — a ki a múlt évek meg­takarított filléreiből élhet. (Igaz! Úgy van! szélső­balon.) Úgy a nagybirtokosra, mint a kis- és középbírtokosra egyaránt fontos ez az idő; de fontos még azokra nézve is, a kiknek nem az képezi jövedelmi forrásukat, hogy minő lesz a termés és hogy miből tudnak élni Magyarország gazdái, miből tudnak majd megélni Magyar­ország azon gazdái, a kik az intelligentiához tartoznak. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) És ezek a házban igen nagy számmal vannak s egy részök azon kellemetlen, sajnos helyzetbe jő, hogy vagy képviselői kötelességét nem képes úgy teljeísteni, a mint azt akarná, (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) vagy kénytelen saját és csa­ládjának anyagi kárát előidézni. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) S ha még arról volna szó, hogy valamely oly törvényjavaslat feküdnék előttünk, melyet sürgősen letárgyalni kellene, melynél a haza existentiája forogna kérdésben, ha azt mondanák: »proximus ardet Ucalegon;« ha azt mondanák, »Hannibál ante portas«; akkor azt mondom, hogy nem vagyont, hanem sem életet, sem egészséget nem szabad kímélnünk. (Zajos helyeslés és teJszés a szélsőbalon.) De hát erről van-e szó ? Nem; hanem szó van arról, hogy egy nagyfon­tosságú törvényjavaslatot tárgyaljunk és pedig részleteiben tárgyaljunk, úgy, hogy az egyik szakaszt egybevetve a másikkal kell eldönteni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom