Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-523
f 294 828. országos Blés 18! fokon ne az illető minister, ki a megbízást adta, de a felállítandó legfőbb közigazgatási bíróság ítéljen. A főispánok fegyelmi ügyében szintén a bíróság legyen hívatott határozni.« (Helyeslés a szélső baloldalon.) »A közigazgatás-újjászervezésével egyidejűleg feltétlenül szükségesnek, a közszabadság megóvását szintén biztosítónak tartjuk, hogy az igazságszolgáltatásnál elfogadott és helyesnek bizonyult elvnek megfelelően, minden oly ügy, mely administrativ intézkedés jellegével nem bír, de mintáz egyén jogait érintő, közigazgatási jogszolgáltatást igényel, a bírói függetlenség minden attribútumával felruházott közigazgatási bírósághoz utaltassák. E közigazgatási bíróság végső fokban királyi kinevezéstől függő elemekből alakíttassák, első fokban pedig felerészben kinevezett bírák, felerészben pedig a törvényhatóság választottjaiból álljon.« S ennek felállítását szintén egyidejűleg kívánja, úgj, hogy mindkét törvény egyidejűleg legyen életbeléptéién dó'. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nincs megelégedve Szatmármegye közönsége a javaslatnak azon részével sem, mely a főispánra vonatkozik és azt mondja, hogy a főispánnak az autonómia rovására túlságos jogokat ad és a törvényhatóságot a főispánnak mintegy alárendeli és számos olyan ügyben, melyben veszély nélkül érvényesen határozhatna, önállóan a törvényhatóság, főispáni és ministeri jóváhagyástól teszi függővé a határozat érvényességét és ekként előbbi, mondhatni kiskorúsági helyzetében meghagyja. Azt mondja továbbá a felírat: »Az önkormányzati jognak leglényegesebb feltétele, hogy e jog könnyen gyakorolható legyen; hogy a törvényhatóság tagjai tetszés szerinti időben összegyűljenek és a fontosabb országos ügyeket megvitathassák.* Szóval Szatmármegye keresztülmegy az egész törvényjavaslaton, melynek alig van néhány szakasza, a melyet ne kifogásolna, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és előterjeszti mindazon módosításokat, melyeket kívánságosaknak tart; és a ki figyelemmel olvasta Szatmár vármegye közönségének feliratát, az egyáltalában nem mondhatja, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadja, mert igenis sok olyan elvet hangoztat, a melyek nélkül ő rossznak és károsnak tartja a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Még csak egyet akarok érinteni és ez Ugocsa vármegye felirata. (Egy hang jobb felől: Ugocsa nem koronáz !) Tudom, hogy Ugocsa nem koronázott, de ezúttal koronázott. (Derültség. Halljuk! Halljuk! széhő bal felől.) Ugocsa elfogadta a törvényjavaslatot, hozzájárul annak törv nyerőre emeltetésében és mély tisztelettel kéri a t. háztól, hogy >a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal egyidejűleg először: íüggetlen közigazgatási bíróság állíttassák fel; 1. jnlhis 6-áo, hétfőn. i másodszor: a törvényhatóság autonóm jogköre az autonómiához tartozó belügyekre nézve biztosíttassák és csakis a birtokon kivűli felebbezés engedélyeztessék; harmadszor : a főispáni állás, kizárólag mint ellenőrző és felügy Jő hatóság szerveztessék; negyedszer: a politikai szabadságos az ország igazi közvéleményének nyilvánúlhatása szempontjából az állami tisztviselők a választások befolyásától eltiltassanak. A megtámadott képviselőválasztások, valamint a képviselőválasztásoknál elkövetett visszaélések független bíróság által 1 íráltasstnak el; ötödször: a szolgálati pragmatika torvényhozásilag szerveztessék s a közigazgatási tisztviselő csak fegyelmi marasztalás alapján legyen áthelyezhető.« Ugocsa megye feliratának ezen pontja így szól: »A törvényjavaslat 137. §-ában vagy más törvényben fejeztessék ki az, hogy azon nem várt esetre, ha az alkotmány s a nemzet alkotmányos törvényhozása bármely oldalról létében megtámadtatnék a javaslattal szervezendő tiszti kar ily nemzetellenes támadás eszközeképen fel ne használtassák.« (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon. Egy hang: Hagara Viktor mit szól ehhez?) Bátor voltam ezen feliratokat, habár kissé hosszasan is, ismertetni, mert nem azért küldik fel a vármegyék közönségei felirataikat, hogy a.zok felhasználatlanul és elolvasatlamíl heverjenek a ház irattárában, hanem azért, hogy azoknak hasznát vegye a t. képviselőház. E« én részemről különösen azért éreztem kötelezve magamat ezen főuratokkal való foglalkozásra, mert ezek alapján bátran állíthatom, hogy nincs joga a kormánynak és a kormánypártnak azt mondani vagy pedig mással mondatni — legyen az bár maga ő felsége, a király — hogy a törvényjavaslattal és a közigazgatás szervezésének azon módjával, a mint azt a kormányelnök úr tervezi, a vármegyék és a nemzet többsége meg van elégedve. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen törvényjavaslat fölött régóta folyik a vita, a melynek nézetem szerint, a mint ezt beszédem elején is mondottam, még csak a kezde • tén vagyunk, mert oly tág kört ölel fel, hogy annak minden egyes részletéhez külön-külön kell hozzászólni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ilyen, hogy többet ne említsek, például a közegészségügyi és a közgazdasági rész. Ezek mind olyanok, a melyekről hetekig el lehet beszélni. (Úgy van! a szélsőbalon.) Thaly Kálmán: A területi beosztásról is egy hónapig lehet beszélni. Horváth Ádám: Ép azért nem akarok a részletekbe bocsátkozni, hanem egy dolgot az imént elfelejtettem. (Halljuk! Halljuk!) Nevezetesen nem lehet számon tartani, hogy mindenki
