Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-519

§00 518. országos illés 1881. Julius 1-én, szerdán. szükségeit megértő azon hazafiságnak, melyet épen az önkormányzati intézvények csiráz­tattak, növeltek, ápoltak a magyar nemesség­ben, nálunk az az átmenet megtörtént, a nélkül, hogy arra a hídra szükség volt volna — most rántani elő a középkor sírjából a centráli­saim tanát, egy természetellenes, abnormis hátralépós volna, melynek más eredménye nem lehetne, mint az, hogy ;iz örökös gyámkodás járszalagára fűzött nemzet örökös kiskorúságra s vele fokról-fokra sorvadó erőtlenségre kárhoz­tattatnék, melynek a vége nemzeti halál.« »Ezt van jogom belekiáltani a 48-as irány­hoz hangoztatott hűség beszédébe, mert a 48-ki törvények, a megyei szerkezetet a magyar alkot­mányosság védbástyájának nyilatkoztatva s ható­ságának a ministeri kormányzat mellett is teljes épségben feltartágát elrendelve, az intézvényes önkormányzat féltékeny megőrzésének irányát hagyták szent örökségül az utódokra.« (Zaj jobb felöl. Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk! Csendet kérünk!) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne csodálkozzanak azon, a mi oly természetes, hogy a képviselő urat, midőn már olyan régen olvas, nem hallgatják. (Helyeslés a jobboldalon.) TÖrs Kálmán: Mikor ilyen fontos tör­vény alkotásáról van szó, ezen szavaknak a felújítása — úgy hiszem — legalább is meg­engedhető. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Felolvastam ezt azért, hogy megóvjam a 48-at attól a vádtól, a melynek nyomása alatt azt nem lehet hagyni (Helyeslés a szélső baloldalon.) annak, a ki az igazsághoz csak kevéssé is ragasz­kodni kötelességének ismeri. Ha volt valamikor blasphemia, akkor blasphemia 1848-at avval vádolni, hogy egy ily törvényjavaslat, a mely előttünk fekszik, az ő felfogásának, szellemének kifolyása. Három irány van, a melylyel a törvény­javaslat pártolói szavazatukat indokolják: ;iz önkormányzat fejlesztése, jó közigazgatás terem­tése és az államnak megerősítése. Ha ezen három czél közül csak egyiknek is elérésére alkalmas­nak mutatkoznék e törvényjavaslat, bizony meg­gondolná mindegyikünk, hogy ellene szavaz­zon-e? De előttem szólott képviselőtársaim meg­győzőbben alig fejthették volna ki, hogy a tör­vényjavaslattal a három irányzatnak épen ellen­kezője éretik el, Az önkormányzat oly minimális niveaura nyomatik le, tartalma annyira összezsugoríttatik, hogy azt többé az önkormányzat fogalmának betöltésére alkalmasnak és elég nagynak nem tarthatjuk. Hogy általa az államot erősíteni nem fog­juk, arról lelkemből meg vagyok győződve ; de arról is, hogy e nemzetiségekre, vallás­felekezetekre, társadalmi kasztokra felosztott nemzetet egy újabb felosztással fogja gazda­gítani, mert Magyarország népét két részre fogja osztani: egy hivatalos és egy nem hivatalos Magyarországra, (Helyeslés a szélsőbalon.) mint látjuk a hivatalos és nem hivatalos Porosz­országot, az egymást gyűlölő, egy magyal ellen­ségeskedésben élő, ugyanazon alattvalókból álló két nagy tábort, a melynek meg van mindig a belső baja, a mely nagy állami feladatok telje­sítésére alig képes és a mely megelőzi azon auarchismust és nihilismust, mely a világnak rémét képezi. Meg fogja teremteni azt, a mit megterem­teni sehol el nem mulasztott, a hol a kormány önkényére bízott ilyen tisztikar volt: meg fogja teremteni a bureaucratismust, és nevelni azt a servilismust, a mely már itt említve volt, és meg fogja teremteni azt a corruptiot, a mely­nek mérgétől még a szabad északamerikai Egyesült-AUamok tisztikara sem volt ment, ott is felütötte lejét az a corrtiptio, a mely azután a kormányzat nagy férfiainak bukását idézte elő. Én ezeket látom és látom, hogy mindazok a czélok, melyek e javaslat beterjesztésekor mind­nyájunk szemei előtt lebegtek, elérve e javas­lattal nincsenek; látva, hogy sok tekintetben épen az ellenkezőjét érik el annak, a mit elérni czéloztak: lelkiismeretemmel nem tekinthetem megegyeztethetőnek, hogy e törvényjavaslatot megszavazzam, hanem pártolom Szederkényi Nándor t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Méltóztassék a t. ház most az interpellatiót meghallgatni. Mindenekelőtt bejelen­tem, hogy Ugron Gábor képviselő úr hiterpel­latioját ma nem kívánja előadni, hanem a leg­közelebbi szombaton. Méltóztassék tehát a t. ház Horváth Ádám képviselő úr interpellatiojátmeg­hallgatni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Horváth Ádám: T. ház! A t. ministerel­nök úrhoz kívánok egy interpellatiót intézni és midőn ezt teszem, sietek előrebocsátani, hogy ezen interpellatiom megtételében engem semmi­féle ellenszenv nem vezet, a mennyiben őszintén óhajtom és kívánom, hogy a hazának azon pol­gárai, kik más anyanyelvűek, velünk békében, szeretettel, egyetértéssel és a mi legfőbb, teljes jogegyenlőségben éljenek. De ezen jogegyenlő­séget azután úgy értem, hogy egyik úgyneve­zett nemzetiség se kívánjon több jogot, mint a mennyi bennünket mindannyiunkat egyiránt meg­illet és a mennyiben maradnak fenn egyes nem­zetiségeknek kivánságai, azok ne titkos pactu­mok útján elégíttessenek ki, hanem jogos kíván­ságuk elintézése történjék nyiltan és törvényes úton. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A legutóbbi napokban a »Münchener Allge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom