Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-517

517. országos ülés 1891. jnnins 27-én, szombaton. 147 mult év folyamában a dunáninneni kerület püspök-választására vonatkozólag hozzánk intézett. Ez nekem alkalmat szolgáltat arra, hogy erre a kérdésre, bár röviden, visszatérjek. A képviselő úr akkoriban azt kérdezte, hogy a kormány hajlandó-e beszerezni a részletes adatokat arra vonatkozólag, vájjon ezen püspök-választásnál előfordultak-e állam- és törvényellenes izgatások vagy üzelmek; és ha constatáltatnék, hogy ilyenek előfordultak : hajlandó-e ezekkel szemben teljes szigorral és erélylyel eljárni ? * Á ministerelnök úr akkor rögtön adott válaszában kijelentette, hogy a kormány a szükséges adatokat be fogja szerezni és a megállapított tény álladókhoz képest el fog járni. A ministerelnök úv ezen válaszának kiegészítéséül van szerencsém most előterjeszteni, hogy a hozzánk beérkezett jelentések szerint ténylegesen a püspökválasztás alkalmával több helyütt helytelen korteskedések, visszaélések, sőt botrányok is fordultak elő; de megegyeznek a jelentések abban is. hogy nem tűntetnek fel, nem jeleznek egyetlen egy oly concret tényt vagy esetet sem, a melyben az állam- vagy törvényellenes izgatásnak ismérvei eonstatálhatók volnának. Ebből folyólag, t. ház, természetesen a kormány eljárásának alapja nem volt, és nem is volt szükség rá, hogy a kormány eljárjon. Az interpelláló képviselő úr a minapi utolsó interpellatioját bevezető heszéde folyamán azután felemlíti azt is, hogy iine a dunáninneni kerület többsége már a közoktatásügyi ministeri egyes rendeleteknek végrehajtását is megtagadja, melyek a magyar nyelvre vonatkoznak. Ügy hiszem, hogy a t. képviselő iVr erre vonatkozó adatait a hírlapokból vette, mert én is csak ott olvastam; de mivel ezen közlésekből nem tudtam megállapítani azt, hogy micsoda rendeleteimről van szó, a legilletékesebb közegtől erre vonatkozólag részletes jelentést kívántam be és constatálhatom most e jelentés nyomán, hogy a legutóbbi dunántúli kerületi-gyűlésben egyáltalán nem tárgyaltatott közoktatás- vagy vallásügyi ministeri rendelet, tehát annak végrehajtása meg sem volt tagadható; eonstatálom azt is, hogy a gyűlést megelőző értekezleten igenis szóba jött a ministernek egyik rendelete, mely azonban nem a magyar nyelvre vonatkozott, de vonatkozott az anyakönyvi bejegyzések utólagos kiigazítására, de e felszólalás folytán határolt nem hozatott. Jelenthetem végűi, hogy az illetékes közeg jelentése szerint a közoktatásügyi minister minden rendelete pontosan végrehajtatik. Már most, t. ház, ezek előrebocsátása után áttérhetek magára az interpellatiora, illetőleg azon két pontra, melyben a képviselő úr összefoglalta kérdését. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés, a mit a t. képviselő ár hozzám intézett, a következő (olvassa): »Fog-e a kormány mindenkivel szemben érvényt szerezni az 1791-iki XXVI. tcz. 4. §-a 2, bekezdésének, mely az evangelieus egyház belső rendjének a zsinat által meghatározására, az egyházi törvények hozatalára s a királyi főfelügyeleti jogok gyakorlására nézve intézkedik ?« Azt hiszem, felesleges a törvényczikket magát felolvasni, hiszen a képviselőház minden tagja ismeri azt. (Helyeslés,) Válaszom e kérdésre a következő: Igenis, a kormány az 1791-iki XXVI, tez. 4. § ának 2 bekezdését mindenkivel szemben, minden irányban érvényesíteni fogja, mert a kormány nemcsak maga tartozik respectálni a törvényeket, de tartozik azokat másokkal is és mindnyájunkkal respectáltatni. (Általános helyeslés.) A második kérdés a következő (olvassa): »Ennek alapján a kormány xigy tekinti-e a zsinatot és annak a király ő Felsége által megerősített határozatait, hogy ezek Magyarországon az ágostai evangelicusokat általánosan kötelező törvényerővel bírnak, tekintet nélkül arra, hogy a szabályszerűen összehívottak képviseltették-e magukat vagy sem?« E pontra válaszom a következő: A szabályszerűen összehívott, szabályszerűen alkotott és ő Felsége által megerősített határozatokat igenis, tekintet nélkül arra, hogy egyes szabályszerűen meghívottak azon képviseltették-e magukat vagy nem, a kormány olyanoknak tekinti, mint a melyek az összes magyarhoni ágostai evangelicusokat egyaránt kötelezik, mint egyházi törvények (Általános élénk helyeslés és tetszés.) s ebből folyólag, ha e határozatok végrehajtásában nehézségek merülnének fel és az illetékes felekezeti hatóság a kormány segédkezését igénybe venné, igenis, a kormány segédkezni fog a határozatok végrehajtásánál. (Általános élénk helyeslés.) Végűi e pontnak még egy appendixe is van, mely következőképen szól (olvassa) : »Végre fog-e a magyar királyi ministerium közjogi felelősségénél és a királyi főfelügyeleti jogok erejénél fogva minden esetben intézkedni, hogy az állam- és vallásellenes pánszláv izgatásoknak és üzemieknek az ágostai evangelieus egyház kebelében Maorvarorszáexm vég-e vettessék ?« Van szerencsém kijelenteni, hogy a kormány el van határozva minden állam- és vallásellenes pánszláv izgatásnak és üzelmeknek elejét állni, a rendelkezésére álló eszközökkel azt megtorolni és minden esetben a leghatározottabban, legerélyesebben eljárni. (Általános élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Általános élénk helyeslés.) B. Kaas Ivor: T. ház! Alig marad más 19*