Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-500

500. ORSZÁGOS ÜLÉS 1891. évi június hó 9-én, kedden Péchy Tamás elnöklete alatt Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Kérvények bemutatása, — »A közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyékben« szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: gr. Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, Baross Gábor, gr. Bethlen András, gr. Csáky Albin és b. Fejérváry Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Dárdai Sándor jegyző úr fogja vezetni. A Javaslatok mellett szólni kívánókat Széll Ákos, az azok ellen jelentkezőket Madarász József jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a június hó 8-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Tapolezafő község polgárainak Irányi Dániel — ; Szarvas város polgárainak Haviár Dániel képviselő által beadott kérvényeit, melyben fiz önkormányzatnak, illetőleg a tisztviselők választási jogának fentartását kérik. Bemutatom továbbá Hajdú-Böszörmény város közönségének Sóvágó Gábor képviselő által beadott kérvényét, melyben »a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyében « ezímü törvényjavaslat visszautasításáért esedezik. Ezen kérvények kiadatnak tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek több előterjesztése nincs; más előterjesztés sem lévén bejelentve, következik a napirend: »A közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben* szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Ki következik? Széll Ákos jegyző: Tarnóczy Gusztáv! Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Nem szándékozom elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, mivel alig van tárgy, a mely annyira eltérő nézetekre, soha ki nem egyeztethető ellentétekre adna alkalmat, mint a közigazgatás kérdése. Valamely közigazgatási rendszer, t. ház, elvileg lehet jó, de az adott viszonyoknak meg nem felel. Elméletben épen úgy képzelhető jó közigazgatás a kinevezési, mint a választási alapon. Mindig a viszonyoktól, körülményektől, az illető állam helyzetétol függ, hogy melyik rendszer felel meg jobban az ő szükségleteinek. Tegnap előttem szólott Vállyi Árpád t. képviselőtársam volt az, a ki talán a legtöbb indokot hozta fel arra, hogy meggyőződjék mindenki arról, miszerint a választási rendszer a mi viszonyaink között meg nem felel. 0 ugyanis részletesen előadta, hogy mi történik nagyrészben a törvényekkel, a melyeket n-i a képviselőházban legjobb meggyőződésünk szerint megszavazunk. A szolgabíró — szerinte — midőn a törvény megérkezik, nagyot nevet, sőt van olyan, a ki a törvényt egyenesen a sutba dobja. Ha a dolog nem is oly fekete, a mint ő ezt rajzolta, tény, hogy ezen sajnálatra méltó államnak kivételesen ilven tisztviselői is vannak.