Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-499

499. országos filés 1891. június 8-án, hétfőn. U T. ház! Legyen szabad végezetül azokra nézve, a mik itt a t. ház több oldaláról a közjogi alapon álló ellenzéknek a törvényjavaslattal szemben követett magatartására nézve elmondattak, nekem is egy rövid és szerény, de őszinte megjegyzést tennem. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Nem akarom azon kérdést fejtegetni, vájjon amaz elvek tekintetében, melyek e javaslatban coneret kifejezést nyernek, kit illet az értelmi szerzőség, helyesebben az elsőbbség joga; a fölött sem akarok vitatkozni, vájjon nem lett volna-e könnyű" a mérsékelt ellenzéknek az esetleges negatio indokolására ezen javaslatból is azon bizonyos görbe orrot kikeresni: csak azt kívánom megjegyeznis ez az én egyéni meggyőződésem,hogy a közjogi alapon álló ellenzéknek e törvényjavaslat tárgyalása alkalmával követett eljárása nemcsak a következetesség szempontjából elvhű, de más politikai indokokból is teljesen kifogástalan és correet. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Visszatérve már most beszédem kiindulási pontjára, előttem kétségtelen, hogy a mi közigazgatási bajunkon csak a törvényjavaslatban eontemplált gyökeres gyógymóddal lehet segíteni: eltávolítani a megyei organismusból a heterogén szerveket s így magát a vármegyei önkormányzatot újabb erőre, ténykedésre és életre serkenteni. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Én hiszek a műtét sikerében; hiszem, hogy megalkotjuk az egységes magyar nemzeti államot — nemcsak, mert hiszen az ma is meg van — de lehetővé tesszük azt, a mi ma még hiányzik, hogy ezen magyar egységes, nemzeti állam akarata minden téren, minden akadály nélkül érvényesüljön s ezen hitben a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobbóldalon.) Elnök: Ki következik? Madarász József jegyző: Vállyi Árpád! Vállyi Árpád: T. ház ! (Halljuk! Halljuk í) Őszinte sajnálatomra, nem foglalkozhatom az előttem szólott t. képviselő úr beszédével, minthogy sok mondani valóm lévén, beszédemet túlhosszúra nyújtani s a t. ház figyelmét túlságosan igénybe venni nem lehet szándékomban. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Teljesen osztozom a vita folyamán már többször kifejezett azon nézetben, hogy 1867 óta nem volt parlamentünk előtt a nemzet életére oly jelentékenyen, oly nagy mértékben beható törvényjavaslat, mint ez, a mely előttünk fekszik. El vitáz hatatlanul ez nemcsak egy egyszerű közigazgatási reform — helyesebben közigazgatási reformrészlet — de egy valóságos alkotmányreform is. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Bár sokan vették már és sokan fogják még igénybe venni a t. háznak figyelmét — a mit én ily rendkívüli horderejű törvényjavaslat tárgyalásánál nemcsak természetesnek, de igen helyesnek is találok (Helyeslés a szélsőbalon.) — és ha valaki e felett csodálkoznék, bátor vagyok őt csak arra emlékeztetni, hogy a legújabb angol közigazgatási reform 1888-ban csaknem teljes félesztendőn át foglalkoztatta az angol parlamentet; sértés lenne azt feltételezni a magyar képviselőházról, hogy kevesebb alapossággal, rövidebb idő alatt óhajt ezen nagy kérdés felett átsiklani; ismétlem : daczára ennek, remélem, meg fogják engedni nekem is, hogy igénytelen nézeteimet előadhassam, hogy kicsinyke mécsesem gyarló világát a nagy villanyos lámpák fényébe én is belevegyítsem. (Halljuk! Halljuk!) De először is sajnálatomat, sőt határozott, rosszalásomat kell kifejeznem a kormánynak azon, nézetem szerint indokolatlan eljárása felett, hogy ezen nagyfontosságú reformot a lehető legalkalmatlanabb időben, (Igaz! a szélső baloldalon.) most a nyári évszakban kívánta tárgyaltatni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tudom én, hogy hasonló javaslatokat másutt is tárgyaltak már a legmelegebb évszakban, Hogy csak két példát említsek, az 1888-iki olasz és az ugyanakkori angol közigazgatási reform szintén az illető parlamentek nyári munkálkodásának eredményei. De hát ebből még igen kár volt a t. kormánynak azt következtetni, hogy a közigazgatási reformokat csak nyáron lehet a parlamentekben keresztülvinni. (Derültség a szélsőbalon.) Nem kellett volna követni ezen rossz példákat már csak azért sem, mert itt ebben a fülledt levegőjű, egészségrontő teremben tartani lehet attól, hogy ebből a törvényjavaslatból nemcsak nyári munka, de gyári munka is lehet. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) T. ház! Én először is azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni: csakugyan múlhatatlanul szükségese mai közigazgatásunkat reformálni? (Halljuk! Halljuk !) Látom, leolvasom az önök arczárói, ha nem mondják is, hogy körülbelül mindnyájan azt gondolják: no hiszen, ezzel a kérdéssel felesleges foglalkozni, mert avval már régóta tisztában vagyunk pártkiilönbség nélkül, hogy közigazgatásunk jelenleg rossz, azt körülbelül mindnyájan javítandónak tartjuk. Tökéletesen igaz. Én magam is jeleidegi közigazgatásunkat igen rossznak tartora; de nézetem szerint első sorban a hiba nem ott van, a hol a legtöbben, a kik e javaslatot támogatják, keresni szokták: tudniillik az én gyarló felfoo-ásom szerint a hiba első sorban nem a jelenlegi rendszerben és szervezetben van. En a hibát először is a magyar kormányban látom;