Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.

Ülésnapok - 1887-498

498. orsiágos Mén,1891. ju szólás nem állhat meg, mert ők látták az össze­írási lajstromot és ott tényleg az az Eszes Mátyás, kit a központi választmányba beválasz­tottak, van beírva, mint csongrádi lakos, gőz­malom-tulajdonos, 54 esztendős. Csatár Zsigmond: Ismerem, mint a rossz pénzt! (Derültség a szélső baloldalon.) Komjáthy Béla: Ámbár én azon urak­nak szavában nem kételkedtem, mégis követel­tem, hogy ők ezt nekem okmányilag bizonyít­sák. Legnagyobb meglepetésemre, midőn ők nekem az erre vonatkozó okmányokat beküld­ték s megkaptam a névjegyzéknek hiteles másolatát, arról győződtem meg, hogy nem barátaimnak, hanem a közbeszólónak van igaza, mert a mint a kezeim közt levő okmányokkal bizonyíthatom, a választási lajstromba tényleg egy 251 éves fiatal ember van beirva, a kit a törvények értelmében a központi választmány tagjának megválasztani csakugyan nem lehetett, minek természetes következménye az, hogy a ministernek nemcsak jogában, hanem köteles­ségében is állott az akkor általam sérelmesnek jelzett határozatot meghozni. Midőn ez irányban barátaimnak szemrehányást tettem, hogy mikép lehet egy férfiúnak ma így beszélni, holnap meg egészen más documentumokknl állani elő, az illető urak részben azért, hogy szavahihető­ségüket előttem is bebizonyítsák, részben azért, mert követeltem tőlük, hogy magukat velem szemben igazolják, mivel különben félrevezetett­uek tartom magamat, el kezdtek kutatni és kutatásuk eredményét beküldték hozzám. Az eredmény itt van kezeim között (Halljuk! Hall­juk!) s ez eredmény késztet engem arra, hogy újra imerpellatiót intézzek a t. belügyminister úrhoz. (Halljuk ! Halljuk!) Ezen kutatás eredmé­nyére már azért is utalok, mert előttem egy kissé megfoghatatlannak tűnt fel, hogy egy 21 éves fiatal ember, a ki — s itt 1889. évről szólok — 1888-ban nemcsak önálló adófizető nem volt, de egyáltalában nem is volt önálló, miként vétethetett fel a választási lajstromba? Mielőtt a consequentiákat a kutatás eredményei­ből levonnám, először íelsorolom azt, a mit nekem rendelkezésemre bocsátottak. (Halljuk! Halljuk!) Először is kisült, hogy — és itt megjegy­zem, hogy a birtokomban lévő közjegyzői tanú­sítványnyal tudom igazolni minden szavamat — az eredeti névjegyzékben tényleg egy Eszes Mátyás nevű 21 éves fiatal ember van 74. folyó szám alatt fölvéve, mint csongrádi lakos, gőz­malomtulajdonos, melynek jövedelme alapján fizet adót, holott most már én is tudom, a mint barátaim felvilágosítottak, hogy ezen ifjabb Eszes Mátyásnak gőzmalma Csongrádon nincs, annak jövedelme után adót nem fizet és hogy ő KEPVH. NAPLÓ. 1887—-92. XXIV. KÖTET. inlus 6-ftn, szombaton. 49 nem Csongrádon, hanem Deés községben lakik s ott apja vagyonában gazdálkodik. (Mozgás a szélső baloldalon.) Bartha Miklós: Ez okmány hamisítás! (Mozgás jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) Komjáthy Béla: Ez az első tény. A második tény az, hogy a választási név­jegyzék — és itt kérem, hogy a dátumokra nagyon méltóztassék figyelni — a melyben az illető, most már az én barátaim meglepetésére szerepel, 1889. november 14-én a központi vá­lasztmányi ülésben hitelesíttetett, a határozat 1889. november 16-án postára tétetett, hogy a törvénynek megfelelőleg a minister úrnak elkül­dessék és az 1889. november 18-án 76.680 szám alatt a ministeriumhoz be is érkezett. A harmadik tény az, hogy az 1870 : XXXIII. t.-czikk 22. §-a szerint a központi választmány üléseiről mindig jegyzőkönyvet kell fölvenni, a melyben, még pedig a törvénynek határozott parancsa szerint, a jelenlevők nevei mindig fel­jegyzendők. Ugyancsak közjegyzői tanúsítvány­nyal bizonyíthatom, hogy 1889. november 14-én, tehát akkor, midőn ez a választási lajstrom ki­állíttatott és aláíratott, jelen voltak ezen az ülésen: Stammer alispán kir. tanácsos ur, Nagy Imre, Berkecz Ferencz, ifj. Bartha János, Hof­fer Antal, Albertini Antii és dr. Bartha Kálmán, No még ezzel is rendben volnánk. Azonban, t. ház, mikor kíváncsiságból kutatták azt. hogy mint lehetett az 54 éves Eszes Mátyásból 24 éves, akkor ennek a lajstromnak a végét is megnézték és — itt méltóztassék figyelni — oda november 14 iki kelettel ez van írva: »Dr. Csató Zsigmond, a központi választmány el­nöke.* Erre kíváncsi lettem, mert ha dr. Csató Zsigmond alá van írva, tudtam, hogy akkor bizonyosan joga volt magát aláírnia. Kivettem a helyhatósági bizonyítványt — kezemben van ez is — melyben hivatalosan bizouyíttatik, hogy dr. Csató Zsigmond 1889. deczember 19-én, tehát nem november 14-én, a mikor ez a dolog történt, választatott meg megyei főjegyzővé. (Mozgás a szélső baloldalon.) 0 tehát csakis akkor bírhatta azon jogot, hogy mint alispáni helyet­tes a központi választmányban elnökösködhes­sék. (Élénk mozgás a szélsőbalon és felkiáltások : Ez már szép dolog!) Ez a hatósági bizonyítvány, t. ház, nekem még azt is kimutatja, hogy 8 abban az időben, mikor az o aláírása, mint a központi választmány elnökéé ott szerepel, még egyszerű bizottsági tag sem volt. (Élénk mozgás a szélsőbalon és felkiáltások: Nagyszerű!) Határozottan mondhatom, t. ház, hogy ám­bár az én barátaim, a kik engem ebben infor­máltak — és állításaikat most már okmányok­kai igazolták — azon nézetből indultak ki, 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom