Képviselőházi napló, 1887. XXIV. kötet • 1891. junius 5–junius 22.
Ülésnapok - 1887-498
418. országos ülés 18M, jnnlns 8-án, szombaton. 33 tások előtt oly odaadó; de kérdés, vájjon a jövő parlament három első évében nem lesznek-e a pártban visszavonó elemek; és ha a ministereínök úr ténykedését szemlélem, ott a túloldalon igen sokakat látok, a kik összegörbült nyakkal kényszerülnek bele az igába, melyet a ministereínök rajok kényszerít. (Úgy van! a szélső haloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Mi lehet a czélja e közigazgatási javaslattal a nemzet önkormányzatát megsemmisíteni? Azt mondják, hogy a nemzet egységét kell megalkotni. De én úgy tudom, hogy a magyar nemzetnél egységesebb nemzet nem igen van. A magyar nemzet egy nyelvet beszél, pór és úr egymást megérti, a magyar nemzet története elég erős iránytű, hogy ezt a nemzetet egységesen vezérelhesse. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ha a nemzetben volt megoszlás: ez a megoszlás csak abban volt, hogy egyik sokkal előnyösebbnek tartotta magára nézve, hogy a hatalom előtt meggörbüljön és a nemzet jogát kiszolgáltassa; míg a másik szükségesnek tartotta élete feláldozásával is megvédeni a nemzet alkotmányát. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez a megoszlás volt a nemzet egységében, de mást nem ismerek. És egy nemzetet nem az tesz erőssé, hogy minden tekintetben egy egy-felfogású le gyen, és egyenlő törvények, szabályok és legvégsőbb elemeiben is egyenlő intézmények keretében kelljen élnie. Mert engedje meg a t. ház : egy országban, melynek egyik része hegyes, kopár területből, a másik pedig dús, termékeny rónából áll, a kopár hegyeket nagy és fáradságos munkával naíveli a nép, melyet e vidék alig bír eltartani, míg ellenkezőleg a dús termésű rónákon a roppant területek megmívelesére hiányzik a munkás kéz; hogy az ország egyik részére, melynek, mint az erdélyi résznek, külön történelme van, mely a magyar nemzet törekvésének volt mindig emeltyűje: hogy e különböző nemzeti fejlődések, hajlamok, szokások egyetemének egységes és egyenlő intézményeket dictáljanak, az nem lehet, mert ezeknek az önkormányzatban kell érvényesülniük. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És a ki. azt akarja, hogy Magyarországon helyes törvényeket hozzon, annak nem arra kell törekednie, hogy olyanokat hozzon, a melyek az egyik részre nézve jótékonyak, a többinek érdekeit azonban veszélyeztetik, hanem olyan törvényeket kell hoznia, hogy nagyban és egészben, az állami feladatoknak színvonalán, lehetőségig az egység uralma alatt álljon; a többieknek azonban legyen módjuk saját érdekeik és viszonyaik szerint alakúi niok és alkalmazni a törvényt. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Az ősök azon bölcsessége, midőn a megyékben meghagyták a statutarius KEPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXIV. KÖTET. jogot, azon alapúit, hogy az egésznek főérdekeiben a nemzet egészen egységes törvények uralma alatt álljon, a többiben pedig legyen módja és alkalma saját érdekeit saját viszonyainak megfelelőleg megvédeni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) S az ősöknek azon bölcsessége folytán a városoknak és a vármegyéknek meghagyták a statutarius jogot és akkor sokkal erösebben és hatalmasabban nyilvánult a nemzet érdekeinek megvédése a mi közéletünkben, miként azt a jelen alkalommal akarják. De menjünk tovább. Lehet-e a nemzet erős az által, hogyha teljesen nemcsak lelkiismerete, gondolkozása és tevékenysége, hanem minden egyes embernek még a teste is egyenruhába van bujtatva. Nem, t. ház, egy nemzet erős csak akkor lehet, hogyha életének minden egyes részét, életének minden parányát önmaga legjobban érvényesítheti és kifejtheti. (Úgy van! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Erős önkormányzat mellett az állami élet apró kis szerveibe életet önteni, azokat kifejleszteni, tevékenységre ingerelni s ahhoz mindenki rokonszenvét és közreműködését megnyerni: sokkal erősebbé és hatékonyabbá teszi a nemzet életszerveit és életműködését, mint az unificatio, az egységes törvények alkalmazása és csak egy központban való csoportosítása. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Kis nemzetre nézve az a feladat, hogy erőinek bármily csekély részét se hanyagolja el, hanem azt gondosan fejleszsze és művelje. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nagy nemzetek megtehetik azt a pazarlást, hogy erőiknek egy részét tétlenségre kárhoztassák, mert erejüknek fenmaradó része elég nagy és hatalmas védelmet nyújt nemzeti egyéniségüknek. De mi hogyan állunk? Hiszen, t. ház, ez a nemzet ma is igen sokban, a mi a nemzet souverainitásának jellegét és függetlenségét alkotja meg, önrendelkezési joggal nem bír, és a midőn a nemzet magasabb életszerveit, magasabb működését akarjuk fejleszteni, akkor min dig azt mondják, hogy ezt nem tehetjük, mert a 67-ki kiegyezés erre nézve jogunkat korlátolja s mások akaratához köt bennünket. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi következik ebből ? Hogy a nemzet gyakorolja azon életszerveinek fejlesztését és erősítését, a melyek fejlesztésére teljes önrendelkezési joggal bír, a melynek erőssége, izmossága, hatalmassága és szeretett-volta hatékony nemzeti életre tehet mindent képessé még akkor is, hogyha nem egy magasabb színvonalon álló életműködésről volna szó. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Államférfiaink, ha azok igazán államférfiak volnának s ha azzal akarnának foglalkozni, a mivel egy államférfidnak 5
